Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-15 / 7. szám
február 15. 5-ik oldal. GAZDÁK LAPJA Irodalom. Szőlőbirtokosok figyelmébe. Tavaszra sok uj szőlő kerül ültetésre, e munkánál „A szőlő helyes ültetése“ cimíi könyv sok helyes útbaigazításával nagy segítségére van a szőlőbirtokosnak. Ne mulassza cl tehát senki e hasznos könyvet megrendelni, melyet Maurer János (Kecskemét) ismert szakember irt; ára fűzve 2 korona, kötve 2 korona 50 fillér. Ugyanott rendelhető meg „A szőlő helyes metszése“, mely könyvnek jeligéje: „Szőlőt metszeni könnyű, de helyesen metszeni nehéz!“ Ára fűzve 2 korona, kötve 2 korona 50 fillér — Megjelent a „Szőlészeti és Borászati Lap Naptára“ is az 1907-ik évre, dús, változatos, tárgyilagos és egészen uj tartalommal. Ára 1 korona ; megrendelhető az ár előleges beküldése mellett szerzőnél: Maurer János, Kecskemét. Gróf Kreith Béla-féle vasúti Universum. Legújabban megjelent a budapesti könyvpiacon egy tájékoztató első füzetje, mely büszkén viselheti címét; ez a Gróf Kreith Béla-féle vasúti Universum. Páratlanul áll a maga nemében a kontinensen, mert ez az utazó közönségnek nemcsak száraz vasúti menetrendeket ad, melyeket az utazó közönség amúgy is megtalál minden állomáson és megállóhelyen, de teljes és alapos tájékozást nyújt Budapest összes látnivalóiról, környékéről s azonkívül felöleli az egész ország nevezetesebb helyeit s mindenütt útbaigazítást ad mindazokról a dolgokról, amelyeknek nem tudása tulajdonképen annyira megdrágítja az utazást; ilyenek például az olcsó szállodák, fiakker tarifák stb. melyekről e műben teljes tájékozást nyerünk. Nagyon becses és fontos e mű, melyet eléggé ajánlani nem tudunk, de álljon itt a máv. nagytekintélyű elnök igazgatójának nyilatkozata: „Helyesebb útmutató nincsen jobb sehol, még a külföldön sem.“ A mű ára: egy hóra 1 korona, kötve 2 korona. Kiadja a fővárosi 1848/49-iki ereklye és Kossuth muzeum Budapest, Vili. Népszinház-utca 23. I. emelet. A Méhészeti Szemle január—februári száma megjelent a napokban Pataki Béla szerkesztésében, csinosan kiállított füzetben, melynek tartalma: Újévi beköszöntő. A népkaptárral való méhészkedés, Dömötör Lászlótól. A Gobóczy-féle méhkaptár. Karácsoni levél, (Költemény K. Miklóstól.) A Dömötör-féle népkaptárra való átmenetei. Rajzok a méhek világából, Pataki Béla. Méhészeti irodalom. Uj sazklap. Kérdések és feieletek. Különféle. Apró hirdetések. A jól szerkesztett folyóiratot ismételve ajánljuk a gazdák figyelmébe. A méhész járassa azért, mert méhész, aki pedig még nem az, az járassa azért, hogy megkedvelje a méhészetet. Hasznos tudnivalók. Mire szükséges a gyökérnyesés ’ Erre az a felelet, hogy siettessük általa a gyümölcstermést. Ültessünk át minden fiatal fát, amely három-négy éven át helyen állt, rendezzük el a gyökereit oly módon, hogy részesüljenek a nap melegében, a felület közelségében, továbbá adjunk nekik évenként tőtrágyázást; de törpealanyra oltott fákat nem szabad bolygatni; ezen szabály leginkább paradicsomalma-alanyra oltott almafákra és birsalanyra oltott körtefákra vonatkozik. A felületen alkalmazott trágya nem készteti annyira a gyökereknek lefelé való fejlődését, mint a mélyen a földbe ásott trágya. Száraz, meleg nyárakon a gyökerek a nedvesség után lefelé igyekeznek, a felültrágyázás által, hogy megakadályozza a kigőzölgést, visszatartja a talajban a gyökerek és a levélzet fentartására szükségelt nedvességet. A gyümölcsfák kinövései. Feltéve, hogy ezek gombás fejlődések, okvetetlen kell előző okának lenni. Tapasztalataink szerint a kinövések nem fordulnak elő mészköves talajban növekedő fákon, de annál inkább azokon, amelyek dúsan trágyázott, tápdus talajban állanak. A növekedés tultengése rendszerint megszokta előzni a kinövések fejlődését. Az egyszerű ember, ha fáinak tultengését látja, azonnal előveszi nyeső eszközeit s a kinövések láthatók lesznek. Az ágaknak nyesése helyett, ha gyökér nyesést végezünk és mész- ből, fahamuból és szénsalakból álló keverékkel trágyázunk, a kinövések száma csökken. Engedjük-e a fákat teremni az ültetést követő első esztendőben ? A mai kor nem szereti a várakozást, ennek folytán virág bimbós fákat szoktunk ültetni, amelyek' aztán másodrendű, épen csak egy szeszélyt, vagy különcködési gondolatot kielégítő gyümölcsöt képesek teremni, ahelyett, hogy legalább egy esztendei időt adjunk nekik, hogy virágjaik és terméseik szépen fejlődhessenek. Ne engedjük, hogy a fák az első évben termést hozzanak. Vasedények tisztítása. A vasból készült edényt úgy tisztitjuk meg szépen, ha fahamut kásasürüre keverünk s ezzel az edényt bekenjük, aztán gyapjurongy- gyal mindaddig dörzsöljük, mig az edény fényes, tiszta lesz. Bútor tisztítás. A bútort minden rendű piszoktól meg lehet tisztítani, ha egy deciliter tiszta vízbe egy kanál szalmiákszeszt keverünk és e keverékbe mártott gyapjurongygyal a bútort jó fényesre dörzsöljük. Köhögés ellen forraljunk fel 1—2 liter vizet, tűzön olvasszunk meg 1—2 kanál mézet s a forró vízzel keverjük össze. A keverékbe egy vagy két citrom nedvét facsarjuk bele. Ebből a jóizü italból mentői többet hörpint a beteg, annál hamar bb elmúlik a betegség. B. Zöldség a pincében. Általános szokás, kivált kis- sebb gazdáinknál, hogy a különféle zöldségeket is ugyanazon pincében tartják, ahol a boros hordók vannak. Ez azonban nem mondható helyes eljárásnak és a ki csakteheti, kerülje el, s tartsa másutt a zöldséget, különösen, ha értékesebb borai vannak. Mert a bor minden szagot igen könnyen magába vesz, igy tehát a zöldség szagát is, minek következtében jóságából vészit. Szintén igy kerülendő, hogy petróleumot, vagy más erős szagu anyagot tartsunk a pincében, mert mindezek rontják a bor minőségét. A fényesítő vasalás. Gazdasszonyok sokat adnak arra, hogy a fehérnémüt szép fényesre tudják vasalni. Háromnegyed liter vízbe egynegyed liter borszeszt, két deka szénsavas kálit és nyolc deka sztea- rint kell tenni és a keveréket cseréplábasban a tűzön olvasztjuk össze, folytonos kavarás közben. Ha a szerek jól összeolvadtak, a keverékhez még egy és háromnegyed liter vizet öntünk és a folyadékot egy kevés ideig a tűzön hagyjuk, mely után palackba öntjük és az üveget jól bedugaszoljuk. Ha aztán a bekeményített ruhát vasalják, a folyadékból egy keveset egy tányérkára öntünk, ebbe egy kicsiny fehér ruhát bemártunk, azt kicsavarjuk és a keményített és bevasalt ruhát bekenjük s forró vassal még egyszer végig vasaljuk. Ay ilyen vasalt ruha olyan fényes lesz, mint a porcellán s az a jó tulajdonsága is meg van az ilyen fényes ruhának, hogy sokáig tiszta marad, mert
