Gazdák Lapja, 1907. február (6. évfolyam, 5–8. szám)
1907-02-08 / 6. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA február 8 igénybe veheti az Országos Magyar Gazdasági Egyesület munkásügyi osztálya által közvetített idegen munkást; természetesen mielőbb meg kell tenni a lépéseket, mielőtt a munkás készlet kifogyna. Alább adjuk a mintát, melylyel a munkást biztosítani lehet, s a munkabérek feltételeit. A t. c. „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“-nek Budapesten (Köztelek.) ezennel meghatalmazom az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“-et, hogy részemre az 1907. évi .............tői egész az 1907. évi..............ig terjedő időre, vagyis a z 1907. évi összes nyári gazdasági munkára, tehát az aratást is beleértve bárhonnan is.........azaz .............gazdasági hónapszámos és ugyanerre az időtartamra..... azaz.............napszámos munkást, továbbá 19 07. évi junius hó 18—20-tól julius hó 21—23-ig terjedő időtartamra........azaz..................aratószakmánymu nkást szerződtethessen az általa (az Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ által) legjobbnak tartott feltételek mellett, és az ezen munkáslétszámot biztositó szerződést nevemben és megbízásomból minden további megkérdezésem nélkül, teljes joghatállyal aláírhassa. Kijelentem, hogy a munkásokkal megkötendő fenti szerződéseket magamra nézve mindenben kötelezőnek feltétlen elismerem. — Kijelentem továbbá, hogy az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ által a munkásokkal megkötendő fenti szerződésekből eredhető minden néven nevezendő netaláni anyagi felelőség és szavatosság kizárólag engem terhel, úgy, hogy e részben az „Országos Magyar Gazdasági Egyesület“ sem anyagi felelősséggel, sem szavatossággal semmi irányban senkinek sem tartozik. — Netaláni per esetére alávetem magamat bármely budapesti m. kir. járásbíróság iiletékességének és a sommás szóbeli eljárásnak. Amennyiben pedig a per törvényeink értelmében a járásbíróság előtt megindítható nem volna, úgy alávetem magamat a pestvidéki kir. törvényszék illetékességének. Kelt ............ Vasutálomás.........................tanú. ...:....tanú. De putatum: Fejenként naponta: V2 liter tej, vagy 1 liter lefölözött tej, 5 kr. kenyér, 1 kgr. kása, % kgr. borsó, V2 kgr. liszt, V2 kgr. hús, x/2 kgr. zsir, 25 kgr. burgonya, só, vagy részben ezek helyett külön megállapodás szerint kukorica liszt, szalonna, juhturó, bab, amit szívesebben is venne a munkások nagy része; ezenkívül: tüzelőanyag a főzéshez, világitás és lakás (nemek szerint elkülönítve). — Hónapos munkások bére: (deputatummal) havonta igénybevehetők április hó 15-től október hó közepéig, vagy végéig. — Férfi aratásig 22 kor., aratás alatt (6 hétig) 25 —1_ 2—3 kor., aratás után 22 kor., asszony aratásig 20 kor., aratás alatt (6 hétig) 23 —|— 2—3 kor., aratás után 20 kor., legények (akik már kaszálnak is) és leányok havi bére annyi, mint az asszonyoké. Napszámosok (deputatummal) igénybevehetők április hő 15-től október hó közepéig, vagy végéig: férfi 1.50, aratás alatt (6 héten át) 2.—, asszony 1.—, aratás alatt (6 héten át) 1.50, legény és leány 0.80, aratás alatt (6 héten át) 1.20 korona, deputatum váltság fejenként és naponként 50 fillér. — Arató-akkordbér: 1 kát. hold gabona leara- tása, kévébekötése és keresztbe rakásáért, igénybevehetők junius 18—20-tól legkésőbb julius 22—23-ig: deputatum nélkül 12 korona, deputatummal 10 korona; marokrakó aratógép utáni munkáért deputatum nélkül 6 korona, deputatummal 5 korona; kévekötő aratógép A dohány a régi jó világban. A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. Vármegyénkben a dohány fontos termelési cikk s újabban Szatmárnémeti dohánybeváltó hivatalt kapott. Azt hiszem tehát, hogy e lap olvasóit érdekelni fogja, ha a dohányzás történetéből s a honi dohány termelés múltjából nehány érdekes epizódot mutatok be nekik. Az a körülmény pedig, — amit nem sokan tudnak, — hogy tudniillik a mi vármegyénkben hono- sult meg legelőször a dohány okszerű ültetés módja, s innen indult ki a magyar dohánytermelés felvirágzása, ez a körülmény csak fokozhatja olvasóink érdeklődését. Alig múlt négyszáz esztendeje, hogy Kolumbus Kristóf társai megpillantották azon vad népeket, amelyek tüzes üszköt vittek magukkal, hogy füstjét magukba szívják, és ma már milliókra megy azon civilizált emberek száma, kik a vadakat utánozzák. Különösen hazánkban terjedt el nagyon a dohány. Magyar embert pipa és kostök nélkül alig tudunk elképzelni. A régi magyar közmondások is sokszor említik a dohányt. Pl. „Nem sok a vágott dohánya.“ „Nagy a pipája, kevés a dohánya.“ „Pipaszár, dohánybüz torka közé a németnek!“ „Adjon Isten minden jót: bort, dohányt és olcsó sót,“ mondja a kuruc dal. Egy másik vitézi ének meg igy érzeleg: „Csak úgy dohányozom, midőn megéhezek, Más szegény legénynyel én is eltengedek.“ Téved azonban, ki ezekből azt következteti, hogy hazánkban vígan és akadálytalanul terjedt el a dohányzás. Az uj szokás híveit kezdetben kérlelhetetlen szigorral üldözte úgy az egyházi, mint a világi hatóság. Nem a fináncok elől kellett akkor rejtegetni a dohányt, hanem a papok és az elöljáróság elől, és ha valaki „a dohánysziváson rajtatapasztaltatott,“ az vagy 12 forint büntetéspénzt fizetett, vagy nem fizetés esetén „az piacon megcsapattatott.“ Az üldözések dacára is azonban a dohányzás mind jobban és jobban terjedt hazánkban. Régi feljegyzések szerint legelőször Apaffy, erdélyi fejedelem hozta be az országba a dohányt a XVI. század közepe táján, aki minden valószínűség szerint a töröktől kapta és tanulta meg használati módját. Téves tehát Minden gazdaságban niti|SlSzbetetlen eszi(8zils u országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb Eredeti Kalmá?*miáK, len Is hermagtisziitfgépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni I —Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk.— Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmáraegyei Gazdasági Egyesülőt Fogyasztási is Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
