Gazdák Lapja, 1907. január (6. évfolyam, 1–4. szám)
1907-01-25 / 4. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA január 18 gépek szállítását teszi lehetővé, beszerzését a rendszeresített részletfizetés megkönnyíti, törések esetére biztosítékot nyújt az a tartalék rész raktár, melyet vármegyei fogyasztási szövetkezetünk az aratási idényre berendezni fog, végre a gépek munkaképességét vezetése hibákkal szemben biztosítják az aratás tartamára a szövetkezet részére kikötött gyári szerelők. — A gazdák minden esetre óvatosak lesznek e gépek beszerzése körül s hogy ezeket a biztositó intézkedéseket igénybe vehessék, lehetőleg egyöntetű rendszerű gépeket fognak beszerezni. Minthogy azonban az arató gépek iránt a kereslet oly nagy, hogy a gazdák szükségletüket mielőbb biztosítani kénytelenek, a munkásoknak sincs sok idejük a tanakodásra, s Így, aki szerződni akar, az mielőbb gondolja rá magát, még mielőtt nem késő, mert azok a vezetők, kik a bajba hajtják a munkást, addig szervezik, addig vezetik őket, amig az tartja őket, de az aratásból kimaradt munkásnak sem munkát, sem télre kenyeret adni nem fognak. A nagykárolyi járás szervezkedése. A nagykárolyi járásból beérkezett jelentés szerint Domahidy István a szervezkedő gyűlést január 14-én Nagykárolyban, előre hirdetve a lapokban és a nagyobb birtokosokat külön-külön levélben meghiva, a községi elöljárósággal minden községben tudatva, tartotta meg, Egy kép a pátriámból. — A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. — Azok, kik elolvasták az én kis meséimet, melyek pusztulásnak indult szülőföldemről e lap tárcarovatában láttak napvilágot, bizonyára szívesen fogják venni tőlem, ha ezúttal mesék helyett egy kis képet mutatok be nekik a pátriámból. Én magam úgy vagyok evvel a képpel, hogy minél tovább nézem emlékeim homályos fátyolán keresztül, annál világosabban domborodik ki belőle tanulságképen a népgondozás azon irányának szükséges volta, melyet idáig részint üres jelszavakért, részint felekezeti elfogultságból, teljesen elhanyagoltak az illetékes tényezők: a kormány, a papok, tanítók, földesurak s a közigazgatás tisztviselői. E kis bevezetés után, mely kommentárul is szolgál, bemutatom magát a képet. * A Balázs família a legtekintélyesebb gazda-fami- lia volt a falunkban. Emberemlékezet óta az öreg biró mindig a Balázsokból került ki. Sokat adtak a jómódazt, mint a nagykárolyi járási kör elnöke nyitotta meg és beszédében jelezte, hogy mindnyájan érezzük azt a rendkívüli helyzetet, mely társadalmi utón összehozta a gyűlést és amely helyzetnek együttes tevékenységre kell serkenteni akkor, mikor a munkásokkal állandóan jóviszonyban voltunk, akkor, mikos mint földmives gazdák állandóan teljesítettük kötelezettségeinket, bizonyos izgatók mégis fellázították ellenünk a mezei munkást. Ezért a gazdaközönség elhatározta, hogy tömörülni fog. Összehívták a gyűlést Szatmárra, szép számmal jelentek meg, de nem jelenhettek meg annyian, hogy egyetértéssel határozták volna el azt, hogy a rendkívüli viszonyok folytán mit cselekedjünk, azért szolga- birói járásonként hívták össze a kis- és nagygazdákat. Szive mélyéből üdvözölte a nagy- és kisbirtokos- ságot és felkérte azokat, kik a munkaadó osztályhoz nem tartoznak, hanem mint munkások jelentek meg, hagyják el a termet, mert őket erre a gyűlésre nem hívták meg. (Erre 3 szál munkás eltávozott.) Őket nem önző célok vezették helyzetük megbeszélésére. Nem a munkások elnyomására jöttek össze, hanem, hogy elmenjenek a munkabér megállapításánál a méltányosságnak addig a határáig, meddig a mai viszonyok között lehetséges, hogy a munkásoknak az igényeit, — aki nélkül a gazdák sem élhetnek — kielégíthessék. Mert össze van kötve a gazda a munkással. Munkás nélkül nem kapálhatjuk földjeinket, de a munkás is utalva van a gazdára, hogy az esztendőnek legalább egy részéig biztosítsák létüket. Eljöttek, hogy figyelmeztessék népünket azokra a tengeri kígyókra, kiknek beszéde őket felizgatja, ne higyjenek nekik, hanem lássák, hogy félre vannak vezetve, ne higyjenek azoknak, akiket saját zsebükből ápolnak, mert ha az izgatók megtömték zsebüket, elhagyják a munkájukra, még többet a becsületükre. Cifra-tornácos házuk a legnagyobb, meg a legékesebb volt a „felvégen“. Mikor legutóbb voltam a falumban, nagyon megváltozott a felvégi cifra ház. Vájjon mi történt vele? Tulajdonképen semmi, csak annyi, hogy Balázs András uram helyett Káhán Lébi lakik benne s a nagy gyümölcsösből nem a lángszemü Balázs Eszter nótázása hallszik, hanem meghatározhatlan nemű kócos gyerekeknek meghatározhatlan nyelvű hancúrozása. Még a gyümölcsös is a régi, csak a vajkörték, a sóvári almák és a hólyagos cseresnyék terebélyes fái gyérültek meg. Felfűtötte őket az uj gazda. Az ünneplő szoba is csak olyan tágas, mint régen volt, csak a fehér falai szürkültek meg és csupán a rend meg a tisztaság költözött ki belőle. A tulipános almáriom is meg van, csupán a bírói pálca hiányzik belőle, melynek helyén pálinkás üvegek ásítanak. A padkákon rongyos alakok kecmeregnek, kik között ravasz mosolylyal egy félszemü, vereshaju su- hanc osztogatja pénzért a papramorgót. De hát hová lett a derék Balázs András gazda s hogy engedhette idesülyedni őseinek tisztes kúriáját? Úgy mondják, kiment Amerikába. A fátum, mely a falu Minden gazdaságban af ItfiMzMetln «szHözöÜ ÄS gépek. Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményének legjobban megfelelő általános terménytisztitáshoz berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni! — Minden esetleges kérdezésekre .azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazdasági Egyesilet Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5-ik szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
