Gazdák Lapja, 1906. december (5. évfolyam, 49–52. szám)
1906-12-21 / 51. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA december 21. 2-szor. A vármegye külömböző vidékein, szoiga- birói járások, vagy körjegyzői székhelyeken, mezővárosokban és nagyközségekben alakíttassanak gazdakörök, a melyek egyöntetűen és kötelezőleg megállapítják időről-időre a napszámos, cseléd és szakmány béreket. Szabályozzák a cseléd és gazda, a munkás és ! munkaadó közötti viszonyt olyanképen, hogy a cselédet j elbocsájtó levél nélkül, szakmánymunkást munkakönyv ! nélkül a gazdáknak szerződtetni nem szabad. Munkás hiány esetén a gazdák a munkás bizottsághoz fordulnak, s a mennyiben azt tapasztalnák, hogy a helybeli munkások visszaélései miatt kényszer- helyzetbe jutnak, a munkásbizottság utján kérjenek a munkás hiány pótlására távolabbi vidékről beszerzendő munkásokat, Hogy azonban ezen szervezkedésnek a munkások túlzott követeléseivel szemben eredménye legyen, annak egyik lényeges feltétele, hogy ezen megállapodások betartásáért a gazdakörök tagjai egymással szemben szolidáritást vállaljanak. Ezen módok és eszközök betartása az államkormánynak és a közigazgatás tényezőinek hatékony támogatása mellett hisszük és reméljük, hogy a munkásosztálynak úgy a saját, mint a mi érdekeinket veszélyeztető áldatlan harcában a szociális állapotokat sikerül helyre állítani. A gazdagyülés hivatása lesz tehát a körzetek megállapítása s azok részére egy-egy elnök megválasztása, kik a körzetükhöz tartozó gazdatársakat összehívják s ugyancsak a gazda- gyűlés által megállapítandó központi bizottsággal állandó érintkezést tart fenn. Spiegel Ferenc előterjesztése alapján a gazdagyülés hivatva lesz kimondani, hogy a munkás igazolványok tekintetében fennálló rendelkezéseket maguk a munkaadó gazdák ellenőrizzék, minden munkavállalatnái követeljék a munkakönyvét, abba vezessék be a vállalt munkát és a kötelezettség időtartamát, hogy a munkaadók a munkások fogadását ellenőrizhessék, hogy az ajánlkozó munkás nem vál- lalt-é másutt kötelezettséget ? Németh Elemér azon határozati javaslatát is elfogadta az értekezlet, hogy a láp vidék különleges viszonyaira való tekintettel a kormány felkéressék ott telepilési akció sürgős megindítására. Végre Rébay Dezső módosításában derencei Kovács Jenő indítványát is felvette az értekezlet a gazdagyülés tárgyai közé, melynek értelmében kéressék fel a foldmivelésügyi m. kir. miniszter ur, hogy tartalék arató munkások szerződtetését ápril végéig ne eszközölje, hogy csak azok szerződtessenek, kik ez ideig a gazdáknál aratást nem vállaltak. Az OMGE. mezőgazdasági üzemi osztálya. A nagy gazdasági átalakulások korszakát éljük és haladás észlelhető minden téren. Csak éppen mezőgazdaságunk nem tartott kellőleg lépést azzal a nagy haladással, amelyet minden más gazdasági ágazatnál észlelhetünk. Különösen szembeötlővé válik mezőgazdaságunk ezen elmaradottsága, ha mai állapotát a nyugati ália- mok mezőgazdaságának állapotával hasonlítjuk össze, mely összehasonlításnál be kell vallanunk, hogy mezőgazdaságunk még igen hátramaradott. Mert úgy áll az arány, hogy sok mindenféle, ami a külföldön a belterjesebb gazdálkodás teréh már közkincscsé vált, ami ott pl. már egy általánosan használt eljárás, az nálunk még csak elvétve talál alkalmazást és gazdáink nagy része nem is tud még felőle. Ez az oka, hogy a külföld mezőgazdaságának magasabb az általános színvonala. Együtt alkalmazza, együtt élvezi ott már a tudományos kutatások vívmányait gazdaságában az egész gazdaközönség, kis-, közép- és nagybirtokos egyaránt. Erre kell törekedni nálunk is. Általánosítani kell a tudást. Terjeszteni kell a belterjesebb gazdálkodásra vezető gazdálkodási módokat az ország minden részében, a gazdaközönség minden rétegében, hogy minél elébb elérjük a gazdálkodás azon színvonalát, melyen versenyképesen tudunk előrehaladni a további fejlődés felé. Ezen gondolat vezérli az OMGE.-t, amidőn a gazdaközönség rendelkezésére bocsátja uj osztályát, mely tanácsadója és segítőtársa óhajt lenni a magyar gazdaközönségnek a belterjesebb mezőgazdasági üzem minden kérdésében. Főfeladatául tűzi ki ez osztály a belterjesebb gazdálkodás előmozdítását, elsősorban a középbirtokos osztály jövője lebeg szemei előtt, melynek létérdeke az, hogy gazdasága üzemét a modern haladásnak megfelelően átalakítsa. Vállalkozik tehát ezért az osztály arra, hogy szakközegei által mindazon ismereteket terjeszti, birtokosok és bérlők között egyaránt, amelyek a belterjesebb gazdálkodás alapját képezik. Vállalja pedig ezt nemcsak helyszíni szemlék alkalmával adandó tanácsadással, hanem tényleges segédkezéssel uj, az eddiginél belterjesebb üzemmódok bevezetésével és elvállalja a mező- gazdasági üzemek tartós ellenőrzését is. Szakvéleményét az eddiginél okszerűbb üzem létesítésére, vagy uj üzemterv kidolgozása alakjában adja, vagy a meglévőt megfelelően átdolgozza. Véleményt ad a mezőgazdasági üzemből folyó bárminemű kérdésben, szakközegeinek a helyszínén tett tanulmányai alapján. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. 'ISSSjjg Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek íegjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Ver'oőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező Vásárhely en. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rosta gyár
