Gazdák Lapja, 1906. december (5. évfolyam, 49–52. szám)
1906-12-07 / 49. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA december 7. a családhoz tartozónak, családtagnak tekintetett s tényleg a földes ur cselédjének nemcsak gazdája, de a — római chentek mintájára — védelmezője és valódi pártfogója is volt. így volt ez évszázadokon keresztül, sőt nemcsak igy, de a negyvenes évi forradalmak lezajlása után, amidőn különösen nálunk a politikai élet megszűntével, amidőn a gazdálkodás nemcsak remedium, de a siralmas idők vigasztalása is volt: a gazda, az uraság és cselédjei közt bizonyos benső barátsági kötelék is támadt, a a közös sors érzete egymáshoz őszinte ragaszkodást és bizalmat fejlesztett, úgy, hogy általánossá vált az, hogy amely cseléd valamely urasághoz beállott, csak igen nyomós okokból változtatta helyét, s igy az életfogytig tartó egy helyben maradás éppen nem tartozott a ritkaságok közé, mig legtöbb esetben a kidőlt apa helyét a már felnőtt hu íoglalta el s valamint a birtok apáról fiúra, éppen úgy a szolgálat is apáról fiúra szállott. Tartott ez általánosságban a 860-as évek végéig, vagyis azon időig, mig a magyar földes urak felett a végzet nem döntött, vagyis mig a magyar föld az uraságok kezeiről holmi jött ment idegen vérszopók kezébe nem került! Ezek kezdették legelső sorban a földbirtokkal és átment cselédséggel szemben éreztetni, hogy az idők és viszonyok csakugyan megváltoztak ! S minél több magyar ur jutott tönkre: annál több vagyon került a hiénák kezeire, következésképpen annál több cselédnél szakittatott meg ama kegyeletes viszony, mely közte és volt úri gazdája közt évezreden keresztül fentállott! Amig e szerencsétlen s végzetes esemény előtt a történelem nem mutat példát arra, hogy a szoros értelemben vett cselédség ura és gazdája ellen feltámadt volna, épen ily ijesztő módon találunk már erre példákat az idegen kezek alatt, mely azután már, különösen az utóbbi időben, kezdette Hydra fejét felütni, hogy állatias lelkületű hazátlan naplopó izgatok közreműködésével mind nagyobb terepet foglaljon el! És váljon hova jutottunk ezzel ma napság? Oda, hogy a gazda és cselédség közt fentállott patriarchalis viszonynak már nyomait sem találjuk, a régi bizalom megszűnt, a cseléd gazdáját, a gazda cselédjét ellenségnek tekinti, a tradicionális cseléd hűség ismeretlen fogalommá vált, s hogy e természetszerűleg egymásra utalt tényező ma holnap átveszi az elemek harcát, mely hova tovább mindkét részről a legsiralmasabb állapotra fog vezetni, meglazítja a jogrendet, elveti a törvénytiszteletet s végveszélybe dönti először a birtokos osztályt, megsemmisíti önnönmagát s ezzel együtt felbontva a társadalmi rendet magát, a magyar ember által imádott „édes anyát“ a hazát fogja romba dönteni! S mind ezt a magyar gazdák látják, érzik annak romboló horderejét s ellenében még az önvédelem fegyverétől is meg vannak fosztva s teljesen tehetetlen állapotban ki vannak szolgáltatva a körülmények esélyeinek! Hát hol van itt a jog-állam, melynek kötelessége a gyengét megvédelmezni? hol van itt az igazság, hol a törvény, mely a jogrendet fentartani van hivatva? hol a kormány, hol a politika, melynek kötelessége volna a társadalmi rend megbontását lehetetleniteni? Hiszen csak a közel múltban tapasztaltuk, hogy a hazafias felbuzdulás ellen milyen apparátus mozgósittatott; hát most, a midőn a „Jakabok“ világ felforgató tendenciájukkal jár- nak-kelnek s szabadon izgatnak s bujtogatják a cselédet gazdájuk ellen: nincsen senki, a ki a gazda, a magyarság fentartója s a közgazdasági erők képviselőit a veszedelem ellen megoltalmazza? Hangoztatják, hogy „Szervezkedjünk“ ! de vajon mi célból ? hát maga a gazdák szervezete hatalom és cselekvési szabadság nélkül megment a veszedelemtől ? Itt a szervezkedés már elkésett, — most már csak oly radikális törvényekről és eszközökről lehet szó, melye kaz izgatókat örökre elnémítják s oly példát statuálnak, amelyek a felizgatott megtévelyedetteket a példa által a helyes útra visszatérítik ! Mikor a ház ég, nem az oltás módozatairól kell vitatkozni, hanem minden kínálkozó eszközzel a tüzet elfojtani! De hát vigasztaljuk magunkat a román consul szavaival, hogy: „Videant consules, nequid respublica detrimenti capias“ ! Cholnoky Imre. Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb 'pÉ?' „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. Tgm Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Verbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalmár-rostagyár.
