Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)
1906-11-30 / 48. szám
2-ik oldal november 30. GAZDÁI« arra, hogy a már elvben elfogadott törekvésünk oda irányul, hogy a munkás és munkaadó, a cseléd és gazda közötti viszonynak egyöntetű rendezését óhajtanánk a vármegye területén érvényesíteni és a gazdaközönséget egymás között erkölcsi obligóra kötelezni, a méltányosság határán belől megadható munkabér és cselédfizetés mértékének szoros betartására. Most csak arra kérem gazdatársaimat, hogy a saját jól felfogott érdekükben ezen általunk megalkotandó és mindnyájunkat kölcsönösen kötelező gazdasági szabályrendelet létrehozásáig az eddigi munkabéreknél és fizetéseknél nagyobb Ígéretekkel egymásra ne licitáljanak. Domahidy Sándor. A milánói világ kiállítás tapasztalatai főbb vonásokban gazdasági szempontból. i. Ha a müveit nyugoti kultur államokkal haladni kívánunk, szükséges, hogy ismereteinket minden téren fejlesszük, ez okból nem győzöm eléggé hangoztatni, hogy mindenki, aki csak teheti, hajlamának és foglalkozásának megíelelő gyakorlati ismeretek szerzése céljából, a nyugoti kultur államok intézményeit, e téreni haladását a helyszínén tanulmányozza, szóval utazzon, gyakorlati szemmel azután sok oly üdvös dolgot fog látni, mely neki örömet fog szerezni és akt azután itthon a saját és a közjavára, hazájának szolgálatot téve értékesítheti. Ezt a gyakorlati ismeretszerzés módját látjuk valamennyi kultur nemzetnél; némettel p. u. találkozunk, ha utazunk Francia, Olasz és Angol országban, Ázsia, Afrika és Amerikában, sőt már Ausztráliában is, a franciával pedig Német, Olasz, Spanyol, Orosz és Angolországban, Svájcban, Ázsiában, Amerikában, az angollal pedig a világ minden részében; ezek az utazásaikon szerzett tapasztalataikat azután otthon a saját és a közjavára értékesítik is. Sokan a nyelvismeret nehézségei miatt nem utaznak, kétségtelen, hogy minden állam joggal elvárhatja az ő viszonyait tanulmányozó idegentől, hogy az ő nyelvét ismerje és hozzá nemzete nyelvén beszéljen, de nem követeli azt az idegentől soha oly mérvben, hogy azt gramatice ismerje, elég, ha magát megtudja értetni, ezt pedig a szükséges mérvben nem oly nehéz elsajátítani jó könyvből sem.. Az utazás maga sem oly költséges, mint sokan képzelik, csak a cél legyen kitűzve és az úti programm jól összeállítva. A milánói világkiállítást én is a fentirt okból kívánom gazdatársaimmal, de nem iparművészeti, hanem LAPJA gazdasági szempontból megismertetni, melynek magyar részét én még a megsemmisülés előtt, julius havában voltam szerencsés láthatni, ha tehát lesz valami oiyan benne, mit gazdatársaim felhasználhatnak, akkor a tett utam már nem volt a köznek sem haszontalan. A magyar osztálylyal természetes többet is foglalkozom kissé, de bocsánatot is kell kérnem e lap t. olvasóitól, hogy én azt gazdasági szempontból, ott a helyszínén látottak után, más szemüvegen át bírálom és ismertetem, mint azt idehaza a nagy közönséggel a napi lapok ismertették. Kétségtelen, és ezt minden elfogulatlan bírálónak el kell ismernie, hogy az ország kulturális intézeteinek kiképzési rendszere és iparművészeti szempontból egyes művészeink és nagy iparosaink kiállítása az országhoz méltó volt, és ebben nem csak megálltuk a helyünket, de az osztrák sógorral szemben előnyben, sőt felettük állottunk, de ipari szempontból az ipari cikkek kiállításával biz Ausztria agyonnyomott bennünket, most nézzük tehát gazdasági szempontból mi hasznot várhatunk mi közvetlen a vasúti és gép kiállítási osztályon bemutatottakon kívül e kiállításból; én azt hiszem semmi egyebet, mint azt az erkölcsi hasznot, hogy a kiállítás látogatói ezzel megismerték nemzetünk kulturális fejlődésének egyik ágát: az iparművészet fejlődését, mert az egész magyar kiállítás legfőbb részét ez a nehány speciális iparművészeti gyáraink tárgyai és a magyar ádamvasutak gépgyárának osztálya képviselték. Igaz, hogy Olaszország az egységesítése óta minden téren, mint önnálló állam nagyon sokat haladt, de mégis vannak iparágak, melynél, ha a mi iparunk kellőleg képviselve lett volna, bizton hiszem, hogy ezzel ott magunknak piacot teremthettünk volna, ezért nagy kár közgazdasági szempontból is, hogy iparosaink és gyárosaink e kiállításon úgy és oly mérvben, már a magyar állam önnálló iparának kidonboritása szempontjából is részt nem vettek, mint azt az osztrákok tették, nem is említve a németeket, melyek úgy szólván vas, gép, acél, hajó, ágyú és katonai felszerelési tárgyaikkal úgyszólván minden nemzetet lenyomtak, a hajó s ágyú építése terén pedig még az angolt is túlszárnyalták, s oly impozáns nagyságban mutatták ezt be, igazán méltóan a német nagy hatalmat a szövetséges társnak, az olasznak, ha politikai szempontból történt a német haderő felszerelésének oly nagy méretbeni bemutatása, hatását az olaszoknál, mint tapasztalni lehetet, akkor sem tévesztette el. A mi az Osztrákokat illeti, nem róhatóm eléggé meg azokat az Osztrák kiállítókat, kik a mi székes- fővárosunkban nagy és fényes üzletet tartanak fenn, — készítményeik egy részét - de a nyers anyagot feltétlen ahhoz is, mit Ausztriában állítanak elő től- lünk szerzik be, és a székesfővárosban első rangú üzleteikben meglehetős nagy üzleti forgalmat is csinálnak, mégis ott, mint Osztrák kiállítók és gyárosok mutatták Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb &éÉT „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és hsremagtisztitó-gépek. <Ügg Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szeieiő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegyzéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmárit, Yerbőci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmezö-Vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim : Kalmár-rostagyár.
