Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)
1906-11-23 / 47. szám
4-ki oldal november '13. GAZDAK LAPJA Közgyűlés. November 22-én, szerdán délelőtt 11 órakor tartatott meg Szatmáron, a városháza nagy tanácstermében. Jelen voltak: Domahidy Sándor elnök, Aiben Mátyás, Bárány Samu, dr. Böszörményi Emil, Buday József, Domahidy István, Glück Ignác, Horváth, Kádár Endre, Kanizsay Jenő, Kölcsey Antal, dr. Lengyel Alajos, Madarassy Dezső, Madarassy László, Mada- rassy Sándor, Madarassy Zoltán, Magoss Menyhért, Maróthy Sándor, dr. Paál István, Rác Elemér, Sárközy Andor, Spiegel Ferenc, Szabó Bertalan, Szabó Gyula, Szarka Andor, Szerdahelyi Ágoston, Szuhányi Lajos, Szuhányi Ödön egyl. tagok és Poszvék Nándor titkár. Domahidy Sándor elnök elfoglalja az elnöki széket, általános keretben rá mutat a közgazdasági helyzetre, annak szomorú fejlődésére, s főként a munkásviszonyok rendellenes alakulására, melyek a gazda társadalmat mind erélyesebb állásfoglalásra kényszerítik. Örömmel látja a megjelent tagok számából, hogy azok nemcsak az ülés határozatképességét biztosítják, de a tárgyak iránti kiváló érdeklődést is igazolják. Megnyitja az ülést, s a jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri dr. Lengyel Alajos és dr. Paál István tagtársakat. Domahidy István a tárgysorozatból látja, hogy fontos ügyek fognak szőnyegre kerülni, de mindezek közt legfontosabbnak látja a cseléd és munkás kérdés tekintetében az állásfoglalást, azért felkéri az elnököt, hogy a tárgysorozat megváltoztatásával e kérdésen kezdjék meg az ülést. Az elnök hozzájárul a javaslathoz s a munkás és cselédviszonyok tekintetében szükséges állásfoglalást tűzi ki tárgyalásra. A titkár előadja az igazgatóválasztmány javaslatát, mely szerint a cseléd és munkásviszonyok kedvezőtlen alakulása annyira veszélyezteti közgazdasági érdekünket, hogy immár a legjobb vármegye gazdatársadalmi szervezete égetően szükséges kérdésnek tartja e szomorú kilátású helyzet szanálását. Jóllehet e viszonyok bennünket csak a legutóbbi időben kezdtek súlyosabban érinteni, mégis máris elo- dázhatatlannak ismertük fel e kérdésben a legkomolyabban lépni fel s a helyzet rendezése érdekében társadalmi akciót indítani. Azzal az inditványnyal lép ennélfogva az igazgató - választmány közgyűlése elé, hogy a munkás és cseléd viszonyok kérdésének megoldása érdekében gazdaközönségünket egységes állásfoglalásra felhívni szíveskedjék. írjunk fel a kormányhoz, hogy a cseléd és munkásviszonyokat mételyező szakszervezetek ellen a leg erélyesebb lépéseket tegye meg, a gazdaosztály létérdekében kérjük a képviselőháztó!, hogy a lakosság legkiterjedtebb rétégét alkotó munkásosztály izgatását beszüntető intézkedéseket hozzon. Hívjuk fel az illetékes tényezők figyelmét azokra az igazgató röpiratokra, melyeket a m. kir. posta ma is ezrével szállít. Szervezkedjünk a munkás és cselédbér követelések túlzásai ellen s követeljünk szabályrendeleteket arra, hogy cselédeink és munkásaink egységes munka és szolgálati viszonyok mellett nyerhessenek csak alkalmazást, s ne legyünk kénytelenek a munkabérek tekintetében egymásra rálicitálni. Addig pedig, mig e viszonyok a gazdasági rentabilitás egyensúlyát nem biztosítják, termelésünket szabályozzuk úgy, hogy nagyobb munkás szükséglet nélkül is boldoguljunk, igyekezzünk gépekkel végeztetni azt, mit kézi erővel a túlhajtott munkás igények mellett már el nem bírunk. Hogy pedig mindezt egységesen, a gazdatársadalom egyöntetű állásfoglalásával, egymás szolidáris támogatásával vihessünk keresztül, javasolja a választmány, hogy e tárgyban tartandó külön értekezleteken igyekezzünk ez egységes állást biztosítani. Minthogy pedig az idő sürget, kéri a választmány a közgyűlést, hogy e tárgyban mielőbb, még dec. hó folyamán értekezletet elrendelni szíveskedjék, melyen gazdaosztályunk kivétel nélkül lehetőleg tömegesen megjelenni jogosítva legyen. Spiegel Ferenc a munkások munka elhagyását azzal látná korlátozhatónak, ha a gazda a fogadás alkalmával a munkakönyvbe azt is bejegyezné, hogy meddig vállalt a munkás munkát s igy arra az időre, melyre le van kötve, más nem fogadhatja fel. Természetesen a törvénynek a munkakönyvre vonatkozó rendelkezéseit is szigorúan be kellene a községi elöljáróságoknak tartani, kiknek esetleges lanyhaságát a föld- birtokosság ellenőrizhetné. Ily eljárás mellett a munkás legfeljebb uj könyv váltásával játszhatná ki munkaadóját, aminek ismét azzal lehetne elejét venni, hogy a gazdák azon munkások neveit, kik a vállalt munkából kiállanak, azonnal jelentsék be az elöljáróságnak, hogy uj könyvet addig ne kapjanak, mig vállalkozásuk tart. Kölcsey Antal helyesli e javaslatot, minthogy azonban az ily részletes javaslatok rendszerezésével egy tartandó gazdaértekezlet lesz hivatva foglalkozni, kívánatosnak tartaná, hogy előtte szóló figyelemre méltó propozitióját azon az értekezleten is terjesztené elő. Domahidy István fősulyt a munkás szervezetek korlátozására kivánja fektetni, mert az elharapódzott baj okát egyedül e szervezetek izgatásaiban ismeri fel. dr. Böszörményi Emil a baj orvoslására ez úttal konkrét javaslatokba bocsájtkozni nem kiván, mert azt e tárgyban tartandó általános gazdagyülésnek a feladatául tekinti, ez úttal csak a baj forrására kiván általánosságban rámutatni. A baj alapját ő nem egyes rétegek, az egész társadalom beteg állapotának tekinti, mely betegség tehát megtámadta magát az állam alapját is, miért is e bajjal szemben védekezni nemcsak nekünk, de első sorban magának az államnak kell. E mozgalom veszedelmét ő abban látja, hogy ez féltanult, a fogalmakat összezavaró, egyoldalúan önmagukat képzett vezetők kezeiben túllépte a szociaiismus kereteit s minthogy a fanatikus tömegek fenyegetve kényszerítik egymást az áramlatba, anarchistikus irányt vett fel. A sztrájk ma nálunk nem egyéb, mint egyoldalú szerződés szegés, amit pedig szigorúan üldözni lenne kötelessége az államnak, nem pedig kölcsönös egyezkedés utján. A vezetők az ellenőrzés nélküli szakköröket nem arra a célre használják fel, amely célra azok államilag engedélyezve lettek, ott az önképzés helyett izgatnak MÜHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító == TEMESVÁR === mag-, növény-, rózsa és fa-nagyte- nyészetek. - (Művelési terület 94 hold.) ------------VILÁGKIVITEL I A LEGJOBB MAGVAK kerti és mezei vetemónvezésre ÄÄSÄ A legnemesebb gyümölcs-, disz- és sorfák A legszebb fenyőfélék, díszcserjék, rózsák stb . Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bármentve küldetnek. $$ Mühle kertészeti kézikönyvei dilettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatnak. §{ 9 Ö!!<?an illusztrált fnáripnvzpw “ Páratlan a ™aga nemében — kívánságra Z—Z5 UU5dli muailldll lUctrjeyyZbK bárkinek ingyen és bérmentve megküldetik.
