Gazdák Lapja, 1906. november (5. évfolyam, 44–48. szám)
1906-11-16 / 46. szám
4-ki oldal november 16. GAZDAK az általános társadalmi irányzattal szembe mernének helyezkedni. Különcködni a jobb Ízlésű ember nem igen szeret, de ha mindnyájan elhatároznánk, (vagy legalább sokan), hogy — például (ha majd szükségesnek gondoljuk) akár aba-posztóban járjunk, egyszerűbben éljünk, elégedjünk meg kevesebb kiszolgálattal, s a mit magunk megtehetünk, végezzük magunk, érjük be azzal, a mit földünk ád és keresetünk nyújt, s a kevéssel is megélni tudást erényszámba vegyük és megbecsüljük : meglátnék, hogy a jellem és nem a vagyon tisztelete egy sokkal egészségesebb társadalmi életet teremtene, s a nép lelkét is fölemelné s a mostanihoz hasonló ragályozásokkal szemben is immunissá tehetné. A munkás- és cseléd-kérdésben pedig a nagyobb bérkövetelésekkel szemben kell gátat emelnünk annak az egymás iránt tanúsított önző, kapzsi eljárásnak, hogy egymás elől is készek vagyunk a munkaerőt clharácsolni, miáltal a munkásságot abba a tévhitbe lovaijuk bele, hogy mindenkor csak a munkaadók szükkeblüségén múlik, ha nagyobb bért nem kapnak. Mert lám, hiszen csak tartani kell magukat, s a gazdák egymásra licitálva emelik a bért! A bérek méltányos emelését időnként meg is kell adnunk, a fejlődő gazdasági élet áldásaiban az érte izzadó munkásnak is részesednie kell, de végzetes hiba, ha egymásra árverezünk még ott is, a hol már az a gazdasági mérleg egyensúlyának a rovására esik, és akkor is, mikor már nem is a természetes szükségletek kielégítésére követelnek többet és többet, de mert vérszemet kaptak, s próbálják, hátha még ez sem az utolsó csepp a sajtó alól, mert lám a végtelen csavar kitünően működik, csak szorítani kell. Az egyik gazda kidoboltatja, hogy ő 10 krajcárral mindig több napszámot fizet, mint a szomszédja, a másik, harmadik megbízottját, tisztjét küldi szét a falvakba, s oly helyekre is, ahol tudja, hogy a munkást és. cselédet az ottani gazdaságok* is igénylik, s magasabb bér ígéretekkel igyekszik őket elcsalogatni. —Tudhatnák pedig, hogy ezt a cseléd-törvény a rendes viszonyok között sem engedi, de mily bűn ez ma, mikor az ilyen eljárás egy nagy országos nyavalya tovább terjedését segíti elő, mikor ezzel magunk öntünk olajat a tűzre, amit élelmes izgatok talpaink alá gyújtanak. Tisztelt gazdatársak! LAPJA Ugy-e bár, itt az idő, hogy mi is tegyünk már valamit? Állapodjunk meg a teendőkben, írjunk föl a kormányhoz és törvényhozáshoz hathatós és gyors intézkedésekért, magunkra nézve pedig hozzunk társadalmilag kötelező határozatokat, melyek úgy a földmivelő birtokos osztály nemes hagyományaihoz, mini egy felvilágosult humánus — emberies —- kor alapjelieméhez méltók legyenek ugyan, de e végzetes veszedelemmel szemben a jogos önvédelemre minden külső támogatásnál biztosabb fegyvert adjanak kezünkbe. Ivánka István. „Méhészetünk érdekében.“ Ezen dm alatt a „Gazdák Lapja“ 44-ik számá- j baa megjelent és közérdekűnek felfújt, valótiauságok- j tói hemzsegő közlemény személyemet is érintvén, nem í mulaszthatom el az igazság és valódi közérdek szent- | pontjából, s legkevésbé sem védelemből, mely feiesle- J ges nemcsak szakembernek, de ugyhiszem minden I helyesen gondolkozó egyén előtt is, — foglalkozni a felvetett ügygye!. Hogy a felvilágosodottság és kultúra egyik je- I lentékeny- gócpontján, közel 30000 leiket számláló, sz. kir. város belterületén 33 anyakasus méhésztelepet létesítsen valaki, alig 100 □ öinyi kerttarüieten, ehez j legalább is nagy naivság kelt, mert aki ismeri a szor- i galom aranyos miútaáliatait, az tudja, hagy az ő ál- ! dásos működési terük a virágos mező és nem az épület tömkelegek füstje, por és zajtól károsam fertőzött sivár városi belterület. A méheket védő törvény ösmeríetése ott és a I mikor helye van ennek, nagyon üdvös és hivatásos ; dolga a szakembereknek, de nem a jelen esetben, mert ' az 1894. évi XII. t.-c. a mezőgazdaság és mezőren- j dőrségről szóló törvény a mezőgazdaság és a : mezei birtokok h a s z n á I a t á r ó !, stb. szól és nem a városok belterületén előforduló gazdálkodás és közbiztonsági esetekről, mivel ezeket, amint tudjuk egészen más szabályrendeletek, s törvények szabályozzak és korlátozzák, igy például, hogy mást ne említsek, leghasznosabb házi állatainkat (tehéu, sertés) sem szabad nagyobb számban tartani a város belterületén. A nyilvánosságra hozott esetben tagadom a közérdek megsértését, de hogy mi történt, elmondom, felelve annak valódiságáért. Egy méhészkedő özvegy asszony valahonnan, egyik tőszomszédomnak alig 10' ■ _I-ö 1 területű kis ke rtjében, kerítéstől ü'5 méternyire, a tavaszon 33 anyakas méhest, állított fel, s ennek folyományául, egy szép napon egyik raj a másik után lepett meg, s nemcsak deszka kerítéssel elkorlátolt záros tulajdonom szabad használata s élvezetében gátolt meg igen gyakran, hanem mindezen felül, — nem is cm ütve a gyümölcs leverés és taposási károkat, — mérges fulánk- jaival is üldözték összecsípték nemcsak fiaimat é MUHLE VILMOS cs. és kir. udvari szállító = TEMESVÁR mag-, növény-, rózsa és fa-nagyte- nyészetek. - (Művelési terület 94 hold.) ----.... VILÁGKIVITEL I A LEGJOBB MAGVAK kerti ás mezei vem.ményezésre t5*“jeet^ A legnemesebb gyümölcs-, disz- és sorfák A legszebb fenyőfáiéit, díszcserjék, rózsák stb jSÄSSÄÄ! Postacsomagok magvakkal 5 koronán felüli értékben bárhová bérmentve küldetnek. Mühle kertészeti kézikönyvei dilettánsok számára a legjobbak, megrendelésekhez ingyen csatoltatnak. 2-25 Dusán illusztrált főárjegyzék
