Gazdák Lapja, 1906. október (5. évfolyam, 40–43. szám)

1906-10-26 / 43. szám

október 26. GAZDÁK LAPJA 5-ik oldal. cukor használtatott el másra, mint szeszképzésre, és e szerint elég nagy mennyiségű glycerin is képeztetett. Bár ez, mint már említettük, még nem egészen éri el azon maximumot, melyre mesterséges erjedő folyadék­ban a glycerin, borostyánkősav és cellulose összege emelkedhetik. — A fölállított maximum csakis a mes­terséges erjedő folyadékra áll; a szőlő nedvében az elerjedő cukorhoz viszonyítva a glycerin és borostyán­kősav sokkal nagyobb mennyiségben képződik. Pasteur idézett kísérletében a szesz és glycerin úgy viszonyá­nak egymáshoz mint 15:1-hez. Borokban ellenben maga Pasteur elég gyakran találta, hogy a szesz a glycerinhez úgy állott, mint 11 : 1-hez, sőt mint 10 : 1 - hez. Egy liter 10%-nyi szeszt tartalmazó bor e szerint 10 gramm glycerint tartalmaz. E külömbség okának földerítésére nem irányoztak eddig semmiféle vizsgálatot és arra semmi egyéb tám­pontunk sincs. Lehetséges, hogy a must erjedésénél működő más fajtájú élesztő okozza, hogy az erjedés e tekintetben eltér a sörélesztő okozta erjedéstől. A sző­lőnedvben magában nincs glycerin, s igy az nem juthat onnan a borba. Hasznos tudnivalók. Cséplés és a vasárnapi munkaszünet. A sze­gedi kereskedelmi- és iparkamara egy konkrét esetből kifolyólag kérdést tett a kereskedelemügyi miniszterhez vájjon az iparszerüen űzött cséplés, mely egyúttal speciális mezőgazdasági munka is, korlátozható-e a va­sárnapi munkaszünetről szóló törvény rendelkezései által ? A miniszter ez ügyben a következő választ adta, mely az immár nagyarányú cséplő-iparunkat érdekelni fogja : , „Értesítem a tisztelt kamarát, hogy az iparszerüen űzött cséplésre a vásárnapi és Szent István király napi munkaszünetelés tárgyában fennálló törvényes rendel­kezések természetszerűleg szintén kiterjednek. Az olyan egyének által végzett cséplés ugyanis, kik saját gazda­sággal nem bírván, kizárólag mások terményeit pénzért, vagy természetben adandó részért csépelik — bár ez a munka, természeténél fogva, a mezőgazdasági ter­meléssel kapcsolatban áll, nyereségre alapított vállalko­zásnak, illetve rendszeres s az ipartörvény rendelkezései alá tartozó ipari foglalkozásnak tekintendő, miért is az ilyen egyénekkel, valamint alkalmazottaikkal szemben az 1884. évi XVII. törvénycikk határozmányai irány­adók, s ennek következtében nevezettekre és illetőleg az általuk végzett cséplési munkálatokra nézve is ki- terjeknek a vasárnapi és Szent István király napi munkaszünetelésére vonatkozólag fenálló törvényes rendelkezések. Ha ellenben valaki saját mezei gazdasága termé­keinek kicséplésén kívül akár pénzért, akár természet­ben kiszolgáltatandó részért idegenek termékeinek ki- cséplésével foglalkozik, akkor az idegenek termékeinek kicséplésére irányuló foglalkozása csak az esetben tekinthető az ipartörvény rendelkezései alá tartozó ipari foglalkozásnak, ha tulnyomólag, tehát keresetszerüleg, illetőleg iparszerüen végzi az idegenek termékeinek ki- cséplését; minélfogva az ily egyének által végzett cséplési munkálatokra nézve, amennyiben azok idege­nek termékeinek kicséplésére vonatkoznak, a vasárnapi és Szent István király napi munkaszünetelésre vonat­kozólag fennálló törvényes rendelkezések csak a jelzett esetben terjednek ki.“ Hírek. — Uj szoigabirák. Szatmárvármegye törvényható­sági bizottságának e hó 18-án tartott rendes őszi köz­gyűlésén megejtetett a tisztujitás, melynek során a mátészalkai főszolgabírói állásra Péchy László válasz­tatott meg nagy szótöbbséggel Komorócy Iván elle­nében. Ugyancsak nagy szótöbbséggel választották meg a csengeri főszolgabírói állásra Képessy Lászlót Ke­rekes Zsigmond ellenében. A szinérváraljai főszolga­bírói állásra Bay Miklós lett megválasztva 30 szótöbb­séggel Dr. Galgócy Árpád ellen. Üresedésben volt két szolgabirói állás, melyekre egyhangúlag Kállay Sza­bolcs és Nemestóthi Szabó István választattak meg. — Elegy agárversenyét a Szatmármegyei Agarász Egyesület Mátészalkán 1906. évi november hó 4-én és következő napjain tartja meg. Programm: Nov. 3- án este 8 órakar közgyűlés a Hungária szállodában. November 4-én reggel 8 órakor gyülekezés a Hungária szálloda előtt; indulás az agárversenyre. November 4- én d. u. fél 7 órakor társasebéd a Hungária szállo­dában. November 5-én reggel 9 órakor az agárverseny folytatása. November 5-én déli 12 órakor az agárver­seny trénumán vadász-verseny és fél 1 órakor trapp­verseny, 1 órakor sikverseny. Dijak: Agárversenyre : első dij 401 kor. készpénz és tiszteletdij, 2-ik dij a tétek fele. Úgy a trapp-, mint a vadászverseny és sik­verseny első és második dija tisztelettárgy. Tétek: Az agárversenyre tagoknak 10 korona, nem tagoknak 20 kor. A trapp-, vadász- és sikversenyre külön-külön 15 korona, nem tagoknak 30 korona. Nevezési határidő: Az agárversenyre október hó 30-án déli 12 óráig Fehérgyarmaton, november hó 3-án este 10 óráig Mátészalkán a Hungária szállodában az egyleti titkárnál. A vadász- és sikversenynek nevezési határ­ideje november 3-án déli 12 órakor az egyleti titkárnál az agárverseny terénumán. Általános szabályok: 1. A trapp-ver­seny távolsága körülbelül 3000 méter, sikverseny tá­volsága körülbelül 1500 méter. 2. A trapp-versenybe az orosz és amerikai vérü lovak részére lovankint 150 méter térhátrány. 3. A trapp-verseny az egylet pályá­ján egyszerre való indítással lesz lefutva. 4. A trapp- versenybe, vadász- és sik-versenyben csakis egyleti tag hajthat, illetve lovagolhat, 5. A vadász- és sikver- senyben csakis oly ló indulhat, a mely november hó 4-én legalább két nyúl után futott. 6. A trappver­senynél az Urkocsisok Szövetkezetének verseny-sza­bályai, a vadász- és sikversenynél az Urlovas Szövet­kezet szabályai az irányadók. 7. A vadász- és sikver- senybe a dress nem kötelező. Lakás és istálló iránt a Hángária szálloda vendéglőse intézkedik. — Idei lóversenyünk hölgyek dijához utólag hozzá­járulni szives volt berencei Kovács Jenőné őnagysága 20 koronával, mely adományért a nemesszivü adako­zónak ez utón fejezi ki hálás köszönetét a verseny- rendezőség. ÜVI indeü BORÁSZATI LAPOK szőiöbí rtoko « o X fi e s s-a, sä ssassrnssaetmsm cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jele­nik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Evenkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 K. ===== Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Ülőlli-ut 26. =

Next

/
Thumbnails
Contents