Gazdák Lapja, 1906. október (5. évfolyam, 40–43. szám)

1906-10-19 / 42. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA október 19. sok jogképviseletét, gyógykezeltetést ügyeiknek ! és általában a munkás védelmi intézkedéseknek j hatósági ellenőrzését. Ez a javaslat is a jó gazda szokásos gyakorlatát veszi zsinórmértékül s ezen az alapon állapítja meg azokat az intéz- | kedéseket, a melyek a munkaadó és munkás közötti jogviszonyból kiküszöbölik a zavarokra, j keserűségre, súrlódásra alkalmat adó körülmé­nyeket. Nemzeti erőink gyarapítása, a munkás ősz- I tály anyagi és erkölcsi haladása szempontjából I talán a legfontosabb javaslata a miniszternek ; a gazdasági munkásházak építésének támoga- j fásáról szóló. Tudjuk milyen jelentősége van annak minden emberre nézve, ha saját háza ; és saját kertje van. A javaslat azt akarja biz- j tositani a gazdasági munkásoknak és pedig oly | módon, hogy az államkincstár támogatásával a j törvényhatóságok és községek közvetítésével j már az első évben 10—12000 gazdasági mun- i kásnak meglehessen az otthonát teremteni s az akció folytatható legyen. A törvényjavaslat gazdasági munkásaink életének legmélyébe nyúl, gyakorlati és gyors eredményt Ígérő eszközökkel, Az uj otthonok megcsökkentik majd a külföldön való szerencse próbákat, s közegészségügyi hatásuk érezhető lesz úgy a gyermekhalandóság csökkenésében, mint általában egészségügyi viszonyaink javu­lásában. Az alföldi nép között pusztító tüdő­vésznek sem lehet hathatósabb ellenszerét el­képzelni, mintha éppen a legrosszabb viszonyok közt lakó néposztály jut egészséges lakásokhoz. A miniszter a javaslatokat a parlament elé való terjesztésük előtt szaktanácskozásokon kí­vánja letárgyaltatni. Az első szaktanácskozást már a napokban megtartják. Szövetkezeti gyűlés. Az „Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövet­ségéinek intéző bizottsága f. hó 10-én György Endre elnöklése mellett gyűlést tartott. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után a szövetségi titkár olvasta fel terjedelmes jelentését a Szövetség 6 havi működéséről. Ezen jelentés szerint több községben kint járt szervezés végett és a Köz­pont megbízásából megalakította a komlódtótfalusi, csekei és alsóberekszói hitelszövetkezeteket. A hegy­vidéki miniszteri kirendeltség pedig a velejtei, rakaszi és verbőci hitelszövetkezeteket. Ezen alakításokkal a Szövetség területén működő hitelszövetkezetek száma 118-ra szaporodott, melyek vármegyénkint következő­leg oszlanak meg: Szatmárban 49., Szilágyban 44., Ugocsában 25. A Szövetségnek a „Gazdaképző iskolák“-ra vo­natkozó javaslata — elnök bejelentése szerint — a földmivelésügyi minisztériumnál beosztatott azon anyag- csoportab, melyből a magyar mezőgazdaság fellendí­tésére célzó munkálat készülni fog. Elnök felemlítette, hogy a következő tavaszon a szövetkezetek egyrészét meglátogatni szándékozik, hogy meggyőződést szerezzen azok működésének helyessé­géről s hogy a szövetkezeti eszme terjesztését előmoz­dítani igyekezzék. Egyszersmind tudatta, hogy a Köz­pontban szerzett értesülése szerint a Szövetség köte­lékébe tartozó hitelszövetkezeteket általánosságban jók­nak tartják. Az intézőbizottság köszönettel fogadta az elnök elhatározását és örömmel vette tudomásul a Központ elismerő nyilatkozatát. Több oldalról felszólalás történt a földkölcsönök lassú és hosszadalmas elintézése miatt és közvetítő in- ditványkép az tétetett, hogy olyan esetekben, midőn a Központ nem bízik meg a helyi igazgatóság becslésé­ben, az intézőbizottságot kérje fel véleményadásra és e tárgyban a Központhoz felterjesztést intézzen. Miután a jelenleg fennálló feszült pénzviszonyok magukban is elég okot szolgáltatnak a nagyobb kölcsönöktől való tartózkodásra, ugyanezért az intézőbizottság ezúttal nem tartja az időpontot alkalmasnak arra, hogy a Központhoz ez irányban felterjesztést intézzen. Elnök bejelentette, hogy a „Kisfércei Hitelszö­vetkezet“ elnöke a Szövetség védelmét és támogatá­sát kérte az ottani körjegyző ellenséges viselkedése miatt. Az intézőbizottság haladéktalanul felkérni hatá­rozta Ugo.csavármegye főispánját, hogy a körjegyzőt az ellenséges magatartás megszüntetésére utasítsa. Az erjedés elmélete. A bor erjedését okozó élesztősejt. (Folytatás.) Az erjedéshez kell a cukortartalmú és a felsorolt alkatrészeket tartalmazó folyadékon kívül élesztősejt. Az élesztő (Hefe) gombanemü, egysejtű növény, mely azon erőforrást, a mely életműködéseire és szaporodá­sára kell, az erjedő folyadékban leli föl. Az élő, növekvő és szaporodó élesztősejt eme működésénél tápszerül az erjedő folyadékot használja föl. Ebben kell megta­lálnia a már fölsorolt anyagokat, melyek életműködé­seihez kellenek. E tétel, hogy t. i. a szeszes erjedés növényi sejtek életműködései által idéztetik elő, ma már annyira minden kétségen felül álló és általánosan elismert, hogy ezt speciálisan bizonyítani és az ellen­kező lehetőségek fennállását kizárni némileg fölösleges­nek tekinthető. Minthogy azonban e közlemény nem Minden gazdaságban nélkülözhetetlen eszközök az országszerte első helyen elismert kitűnő szerkezetű és legolcsóbb fSSgT’ „Eredeti Kalmár-rosták“ len- és heremagtisztitó-gépek. '11BJ Elsőrendű hazai anyagból gyártunk ezidőszerint 15-féle nagyságban, különböző szerkezetben a gazda minden követelményeinek legjobban megfelelő általános terménytisztitásához berendezett különleges gépeket, szelelő és magválasztó rostákat, kézi vagy hajtóerőre alkalmazva. — Ez évi újdonságainkról szíveskedjék ingyen árjegy­zéket kérni. — Minden esetleges kérdezésekre azonnal és díjtalanul válaszolunk. — Raktárt tart és eladásokat eszközöl a Szatmármegyei Gazd. Egyesület Fogyasztási és Ért. Szövetkezete Szatmártt, Verböci-utca 5. szám. KALMÁR ZS. és TÁRSA különleges terménytisztitó gépgyára Hódmező vásárhelyen. Telefon 69. szám. 1905-ben Nagy-Enyeden állami aranyéremmel kitüntetve. Sürgönyeim: Kalniár-rostagyár

Next

/
Thumbnails
Contents