Gazdák Lapja, 1906. szeptember (5. évfolyam, 36–39. szám)
1906-09-21 / 38. szám
szép. 21. GAZDÁK LAPJA 3-ik «ldal magyar iparosnál : arra a tapasztalatra jutunk, hogy az sokkal roszabb és drágább, mint amit idegenből hozatunk. Hasonló egy pár tapasztalat, s a fogyasztó akként okoskodik, hogy miért adjam én pénzemet a rosszért a magyar iparnak, mikor olcsóbbat és jobbat kapok az idegenből ? S ime a következmény önmagától fejlődik ki ! S most kérdezzük önmagunktól, hogy a magyar fogyasztó közönség miért irtózik a hazai termékektől, s miért ragaszkodik az idegen — különösen az angol és francia termékekhez ? És honnét van az, hogy a hazai kereskedő, még ha árucikke valóban hazai is: szives ravaszsággal látja el külföldi jelzésekkel ? Az első kérdésre a feleletet már fenntebb megtaláljuk, a második megoldása pedig az, hogy a kereskedő kizsákmányolja a vevőnek a külföldi cikk iránti bizalmát, csak azért, hogy portékáján túl adhasson. íme ezzel reá jöttünk arra is, hogy a ma- j gyár kereskedelem sincs reális kezekben, amiből ismét önként következik a vevő-fogyasztó- j nak nemcsak az árucikkhezi bizalmatlansága, de egyúttal a kereskedőbeni bizalmatlansága í is ! Ls hányán tapasztaltuk, hogy a honi keres- ! kedő nem érdemes a bizalomra, mert annak meg nem felelt! Ennek aztán megint természetes az a következése, hogy ha a hazai kereskedő nem felel meg a belé helyezett bizalomnak, a külföldi pedig igyekszik azt megtartani, akkor a fogyasztó minden esetre ehhez, és nem a hazaihoz fog fordulni megrendelésével. Mindezeknek tanulsága pedig az, hogy: 1. mindenekelőtt nemcsak meg kell teremteni az oly magyar ipart, mely a külföldivel a versenyt sikerrel felvehesse, de sőt azt oly reális alapon is kell szervezni, mely a fogyasztó bizalmát megszerezhesse; 2. minthogy az ipar-cikk értékesítése a kereskedelem nélkül el sem képzelhető : reformálni és megteremteni kell azt az uj kereskedelmi osztályt, mely a fogyasztó bizalmára érdemes és nem tekinti a vevőt oly médiumnak, mely csak az ő kizsákmányolására való, hanem vezesse őt ügyleteinél egy magasabb erkölcsi cél is, s a kereskedelmi moral ne csak a szájon lógjon, hanem kitűnjék a számlák és üzleti könyvek összeállításánál is, akkor igenis beszélhetünk magyar ipar és magyar kereskedelemről, akkor a fogyasztó-közönség nem meg}'' idegenbe, akkor tulipán igenis dísze és éke lesz nemcsak virágos kertjeinknek, hanem [ a magyar honi-ipar és kereskedelem virágzásának is ! De vájjon lehet-e mindezt reményleni ? ? ? Rustikus. Méhész gyűlés Nagykárolyban. Méhészeti szakosztályunk rendes őszi vándor-közgyűlése folyó szept. hé 17-én Nagykárolyban a kép- zelket.0leglanyhább érdeklődés mellett folyt le, A szétküldött 200 db. külön meghívóval meghitt tagok és „érdeklődők“ közül a szakelőadón kivül csak Bacskay Sámuel csapi ev. ref. lelkész, Debreczeni István nagy károlyi polgármester, Róth Károly nagykárolyi birtokos, Czie- reizer Alajos mezőteremi r. k. plébános, Schwegler Ferencz ugyanottani segédlelkész, Czilly György fényi r. k. tanító, Jancvszky József láposbányai erdővéd és Adler Ernő n.-károlyi lakos, mint a „Nagykároly és Vidéke“ tudósítója jelentek meg. Mennyiben Brázay János mezőteremi rk. plébános és szentszéki ülnök, mint a szakosztály ügyvivő alel- nöke, betegsége miatt levélben mentette ki magát, a közgyűlés ad hoc elnökül Bacskay Sámuel urat, a fáradthatatlan buzgalmu hírneves méhészt kérte föl, ki a közgyűlés vezetését elvállalván, lelkes beszéddel nyitotta meg a gyűlést és a mutatkozó részvétlenség miatt sajnálkozásának adott kifejezést. A múlt közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatván, azt a közgyűlés tudomásul vette. Ezután Pataki Béla szakelőadó tett jelentést a mintaméhes felállítására javaslatba hozott kormánysegély tárgyában s bejelentette, hogy a kormánysegély lehető sürgős Kiutalványozása végett a múlt közgyűlés határozatához képest újabb kérvényt küldött a szakosztály elnökéhez, Luby Géza orsz. gyűl. képviselő úrhoz aláiras és a nmélt. in. kir, földmivelésügyi miniszter úrhoz leendő benyújtás végett. Erre vonatkozólag Bacskay Sámuel lelkész és ad hoc elnök azt adta elő, hogy a legközelebbi napokban fönjárván Budapesten, Kovács Antal orsz. méhészeti felügyelő úrtól arról értesült, hogy a kérvény tényleg beérkezett és a legrövidebb idő alatt kedvező elintézést fog nyerni, mit a közgyűlés örvendetes tudomásul vett. A szakelőadó abbeli javaslatára, hogy a közgyűlés határozatikig kérje fel a megye közigazgatási hatóságát, hogy az általa összeállítani szándékolt részletes megyei méhészeti statisztika adatainak beszerzésében közreműködni szíveskedjenek, az elnök felszólalása folytán azt határozta a közgyűlés, hogy e tekintetben a megye lelkészei és tanítói lesznek meg keresendők, mint akik az adatokat biztosabban és hitelesebben fogják tudni összegyűjteni, mintsem a községek elöljáróságai, melyeknek ilyetén adatgyűjtéseiben a köznép igen könnyen megadóztatási célzatot fog gyanítani s ebből kifolyólag az adatok beszolgáltatása hiányos lesz. A jövő évi rendes tavaszi közgyűlés határidejéül az 1907. évi május hó második szerdai napja tűzetett ki. A következő tárgy a meghívóban kitüntetett tárgy- sorozattól eltérőleg Bacskay Sámuel elnök szabadelőadása lett volna a méhlakok u. n. felsőjárásának, vagyis Pl nn Q 07 lül , l Uu L&o L íu o óra- es o szó H j j / í lüülül 78 52-3 folyó évi május hó l-töi a Gillyén József ur házába Szlávi* Zs. ur Üzlete mellé helyeztem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.
