Gazdák Lapja, 1906. szeptember (5. évfolyam, 36–39. szám)
1906-09-14 / 37. szám
2-ik oldal GAZDÁK LAPJA szepf. 14. ha bőségesen bevezetett és elhasznált viz a leggyorsabban és legcélszerűbben elvezettetik. A városok és községek mai állapotában a szenyvizeket az udvarokban gödrökben gyűjtik össze, hogy az üllepedésre képes anyagok annak fenekére szánjanak, a viz pedig az udvaron át csatornán keresztül, vagy az ut közepén, vagy az ut mindkét szélén levő folyókában a városon keresztül vezetve, valamely folyó, vagy patakba ömlik, vagy pedig teljesen elpárolog. A szenyvizek azonban rothadásra képes szerves anyagokat tartalmaznak, melyeket vagy feloldanak, vagy rothadásukat elősegítik s igy az emberi egészségre ártalmas anyagok keletkezésére alkalmat szolgáltatnak, a szenyvizek elpárolgásával a levegőt fertőzik s a járványos betegségek fellépését és terjedését előmozdítják. Eleinte az angolok lettek erre figyelmesek és kezdtek a bajon segíteni az által, hogy zárt földalatti csatornákban vezették a szenyvizeket, és igy elpárolgásukat részben megakadályozták. Példájukat a németek követték, hol az eljárás a legrövidebb idő alatt igen szép eredményt mutatott fel. Mert mig például Berlinben a halálozás 1860—70 között 35-5°/o volt, 1880—890 között, amint a csatornázás kiépítése előre haladt — 26°/0-ra csökkent. Különösen a typhu- I szos betegségek okozta haláleseteknél volt feltűnő az apadás, mert mig 1860—70 között csaknem 10°/n volt a halálesett, 1880—90 között — tehát a csatornázás létesítése után — 2°/„-ra szállott le. Közreműködhettek ugyan az általános egészséggondozás más^ tényezői is, főtényező azonban mindig az egészséges ivóvízzel való ellátás és a szenyvizek gyors elvezetése maradt. Ezekhez tekintetbe veendő az a körülmény, hogy a föld alatt épített csatornákban elvezetett szenyvizek nem fertőzhetik az altalaj-vizet, mely az egész lakott terület alatt kisebb-.nagyobb i mélységben mozog, sőt a csatornázás kapcsán a talajvíz felszíne sülyesztése, a talajvíz egy- része elvezetése által, eszközölhető. Ez egészség- ügyi szempontból igen fontos, mivel az össze- I függést a változó talajvíz felszíne s az időkö- j zönként fellépő ragályos betegségek között igen j valószínűnek találják. i Örömmel hallottuk Szatmár város legutóbbi j közgyűlésén az elnöki jelentésből, hogy városunk ; polgármestere a város csatornázása kérdésével behatóan foglalkozik, ezért erre mi is mielőbb visszatérünk s a tervezeteket megbeszéljük. TÁRCA. Róka koma a japán népmondában. — Irta: Fu-tschl. — (Folytatás). Hosszú ideig nem tudtak ráakadni, mig egyszer azután Narashi végtelen lápjaiban a róka nyomaira akadtak. De hasztalan, minden cselvetés hiába valónak bizonyult, a róka üldözői elől mindég kisiklott. Ekkor Minra Kasusanoki-nak az az ötlete támadt, hogy magát és barátait lovas-róka vadászatra gyakorolja, azon külömbséggel, hogy róka helyett kutyákat űztek és ezeket lovakról lőtték nyíllal és vesz- szővel. Egy ilyen előkészített és jól sikerült vadászaton végre az üldözött rókát elejtették. A varázsló teteme azonban nyomban kővé változott. „Fogadd köszönetemet e szép elbeszélésért,“ mondá a szerzetes. „De hogy van az, hogy te a megtörténteket ily részletes pontossággal tudod ?“ Erre a vándor térdre hullva könyörgött a szent férfiúhoz, hallgassa, meg gyónását. Minthogy szent szavainak hatása alatt beismeri eddigi bűneit, megvallja, hogy ő maga e kőszellem. A szerzetes ezt nem akarván elhinni, arra kérte őt a vándor, hogy este térjen ismét vissza e helyre és azzal eltűnt. * A szerzetes midőn este a kőhöz visszatért, ez két darabba esett és kilépett belőle egy. róka, a mely még a következőket beszélte : „Először Indiában Gasaku herceg neje voltam, a kit későbbi császársága alatt, saját nejének gonoszságából támadt viszályok és szerencsétlen kormányzása miatt, népe elüldözött. Azután Kínába jutottam és ott ismét, mint egy császárnak felesége a császárnak és dinasztiájának végromlását okoztam. Ugyan ilyen gonosz és megvetendő szándékaim voltak itt is. Cselszövéseim azonban a császári csillagjós okosságán hajótörést szenvedtek. Gonoszsággal és haraggal teli szivemmel meg kellett elégednem azzal, hogy kővé váljak és minden e kövön megpihenőt megsemmisítsek, mig bölcs szavaid által meg nem tértem.“ A Narashi lápok egyáltalán a rókák biztos és megközelíthetetlen tartózkodási helye és ebben leli magyarázatát az a japán néphit is, hogy az ott felfeltünedező lidércfényt a varázs róka szemei, vagy a farkában tündöklő drágakő kisugárzása okozza. Akinek van annyi bátorsága, hogy szent karácsony éjjelén e rósz hirü lápok közelébe merészkedik, azon ritka szerencsében részesülhet, hogy a rókák lakodalmi menetében gyönyörködhet, a melyet ezen éjjelen csak úgy megtartanak, mint az emberek. (Vége.) Ingük Pál íeríi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-utca 20 szám a zárdává! szemben. Mérték utáni megrendelések és javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. 20 — 15.
