Gazdák Lapja, 1906. augusztus (5. évfolyam, 31–35. szám)

1906-08-17 / 33. szám

0-ik oldal aug. 17. GAZDÁK LAPJA zottsága, tekintettel a még folyton részvételre jelent- i kezö cégek nagy számára, elhatározta, hogy a kiállí­tásra való bajelentés határidejét folyó évi augusztus íjó 20-ig meghosszabbítja. — A hordók hiteiesilése. Egy 1886-iki miniszteri rendelet elrendelte, hogy midőn a hordókon az abroncs megszorittatik, vagy a sörös hordók szurokkal kiön­tetnek, újra hitelesitendök. Az eljárás egyszerűsítésére most a miniszter a rendeletet úgy változtatta meg, hogy a hitelesítés csak akkor szükséges, ha a hordó­kon olyan változás történik, a mely azok űrtartalmát a megengedhető hibahatárokon túl megváltoztatja. A hordó helyes űrtartalmáért mindenkor az felelős, a ki töltötte, kivéve azon esetet, a mikor a hordó töltése bebizonyithatólag közvetlenül a hitelesítés után történt anélkül, hogy a hordó bárminemű változásnak alá lett volna vetve, a mely esetben a felelősség a hitelesítőt terheli. — Lótenyésztők figyelmébe. A földmivelésügyi mi­niszter felhivjar azokat a lótenyésztőket, kiknek birto­kában három és fél évet betöltött-, de nyolcadik évet meg nem haladt korú méulova van és azt eladni óhajtják, hogy ebbéli szándékukat 1 kor. bélyeggel el­látott beadványban legkésőbb aug. 10-ig a földmive- lésügyi minisztériumnak jelentsék be. Az eladandó mének a bejelentések mérvéhez és a bejelentők lakó­helyéhez képest ezek most is egyes központokon fog­nak bizottságilag megszemléltetni és megvásárol­tatni. — Jó házi élesztőt következő módon készíthe­tünk: 50 deka burgonyát puhára főzve meghámozunk, aztán szétnyomkodjuk s annyi vizet keverünk hozzá, hogy élesztő sűrűségű legyen, azután pedig 6 deka cukorszörpöt keverünk hozzá és igy meleg helyre ál­lítjuk. Ha észrevesszük, hogy a keverék erjedni kezd, akker 2 evőkanál sört keverünk közzé s megint meleg helyre tesszük. Itt huszonnégy óra múlva kész lesz az élesztő, körülbelől egy liternyi mennyiségben. — Tejgazdasági szakvizsgák. A sárvári tejgazda­sági szakiskolában most tartották a felsőbb tejgazda­sági tanfolyamok hallgatóinak évzáró vizsgáját, a me­lyen megjelent Szily Tamás orsz. tejgazdasági fel­ügyelő, mint miniszteri biztos, Lajos bajor kir. herceg képviseletében Lonrod Vilmos báró, a vármegyei Gazda­sági Egyesület és Vas vármegye gazdaközönségének több előkelő képviselője. A kurzuson a magyaróvári akadémia, a keszthelyi, kolozsmonostori és kassai gaz­dasági tanintézet végzett hallgatói vettek részt. A vizsgáknak úgy a gyakorlati, mint elméleti része ki­elégítő módon sikerült. — A budapesti m. kir. állatorvosi főiskolán a be­iratkozások az 1906/907. tanévre szeptember hó 1—8-ig bezárólag fognak megtartatni. Szeptember bó 1 — 15-ig írásbeli kérvényre a beiratkozást a főiskola tanártestü­lete engedélyezheti. Ezen határidőn túl október l-éig csak a földmivelésügyi miniszter adhat engedélyt a beiratkozásra. Október hó 1-én túl utólagos beiratási engedély nem adatik. A beiratkozás kizárólag csak gimnáziumi vagy reáliskolai érettségi bizonyítvány alapján történik. Az állatorvosi tanfolyam négy évig tart, okleve­les gazdászok azonban, ha érettségi bizonyítványuk is van, három év alatt is elvégezhetik. A beiratási dij félévenkint 5 korona, a tandíj félóvenkint 30 korona. Tandíj mentességet, vagy állami ösztöndíj enge­délyezést kérő folyamodványok külnn-külön az érett­ségi bizonyítvány hiteles másolata és szegénységi bi­zonyítvány csatolása mellett a földmivelésügyi m. kir. Miniszter Ur Ő Nagyméltóságához címezve a beirat­kozás alkalmával a főiskola rektori hivatalában nyúj­tandók be. A tanév elején tartandó szigorlatokra: E öszi- gorlatokra szeptember hó 1-én,- első szigorlatra szep­tember hó 2-án-, második szigorlatra szeptember hó 7-é,- hnarmadik szigorlatra pedig szeptember hó 21-én lehet jelentkezni. — Óragyártás megtanulásáhos szegényebb sorsú 12—14 éves fiuk felvétetnek Néhma Ferencz órás, ékszerész és látszerész üzletében Szatmár 375 4—52 (f) A szegedi kenderfonó gyárban készült leg­jobbnak elismert kötéláruk, valamint ipari és házi cé­lokra használható zsinegek és zsineghevederek szabott ár mellett Drágos Béla kereskedőnél szerezhetők be Szatmáron, Kossuth Lajos-utca 23. (ezelőtt Hid-utca.) — Ugyanott kitűnő minőségű gazdasági kékkenőcs, I gépolaj, debreceni meszelő és kefeáru-raktár, 26—ll Egy idős úrnő öröme. Gyenge egészsége és rossz ágyáét’/' már egészen elgyengítette, úgy annyira, hogy csak a reggeli kávé és az uzsonnái tea tartotta benne az életet, de már azt is megunta, mert bárhonnét is hozatta a legfinomabbat, mindig oly különös izt talált benne, hogy már kétségbe volt esve s panaszkodott barátné- I jának, aki azonnal ajánlotta a kizárólagos kávé és tea üzletet. Az idős úrnő azóta onnan hozatja a kávét és teát, kinek jól Ízlett és jó hatással volt, hogy most már mint teljesen egésséges, ajánlja mindenkinek Néhma Lajos József kávébehozatalát Szatmáron, mivel egyedül ott kapható a legtisztább, valódi jó izü 2ő féle kává és tea a legolcsóbban, mely mentve van minden mis idegen áruk szagaitól. Különfélék. — Szabad-e karbolineummai itatott fát használni jászlainkhoz ? Ezt a kérdést hallottam gyakran felvetni azóta, mióta karbolineummai szoktuk itatni a fanemüt, hogy a víz behatása és rothadás ellen megvédjük ; és a legtöbben ellene nyilatkoztak a jászolok karboli- neumozásának és pedig egyrészt szaga és másrészt azon balhiedelem miatt, hogy a karbolineum bizonyos, az állatokra kártékony részei, az állatok eledele közzé keverednek. A mi a szagot illeti, biztosíthatok mindenkit, hogy az nem ártalmas s e mellett olyan illékony, hogy azon esetben, ha meleg nyári napon itattuk vele a fát, akkor két-három nap alatt már eltűnt. Ha továbbá figyelembe veszszük azon körülménj’t, hogy karbolineummai csak azért szoktuk a fát itatni, mert ezáltal vízhatlan lesz, ami annyit jelent, miszerint akkor, ha vizzel jön érintkezésbe az itatott fa, úgy a viz annak karbolineum rétegét nem képes feloldani: nagyon természetes, hogy ezt a táplálék nedve s az j állatok nyálkája sem teszi, sőt még be sem iszsza I magát a jászol deszkájába, hanem arra ’rétegenkint Minden szőlőbirtokos o 1 v a ZSSKrll BORÁSZATI LAPOK cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jele­nik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évenkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára .3 K, egész évi 12 K.- Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Ülőli-ut 25. r .-—a =

Next

/
Thumbnails
Contents