Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)

1906-06-15 / 24. szám

2-lfc oldal junius 15. gazdák lapja 3 évi időtartamra elnökké György Endre, alel- nökké Kovácsy Miklós, intézőbizottsági tagokká Bakó Ignác, Bodnár György, dr. Bohus János, Bydeskuthy György, Damjanovich Tivadar, Dimand Lajos, Göncy Antal, Kovács József, Kőrössy Endre és Soltész János egyhangúlag lettek megválasztva. György Endre megköszönve a választást, igen ma­gas színvonalon álló beszédben fejtegette a szövetke­zet fontosságát. Párhuzamot vont a szegénység és gazdagság között azt bizonyítva, hogy az itt tátongó űrt a szövetkezetek vannak hivatva áthidalni. Majd a szövetkezetek erkölcsi céljait fejtegetve a szövetkezeti eszme terjedésében egy szebb jövő biztosítékait látja. A majdnem 1 millió koronára rugó fillérenként befize­tett üzletrészeket és összegyűjtött tartalékalapot olyan megtakarított vagyonnak tekinti, mely jelentékeny ösz- szeg szövetkezetek hiányában a nép kezei közt ha­szontalan célokra elkallódott volna. Kőrössy Endre szabad előadásban fejtegette a szövetkezetek erkölcsi hivatását; elismeri, hogy a tö­kének joga van ugyan a gyümölcsözéshez, de ezen gyümölcsözésnek nem szabad oly magasnak lennie, hogy e miatt a munka gyümölcsözése meghiúsuljon, a szövetkezetek terjedésében véli megtalálni a tőke és munka gyümölcsözésének igazságos kiegyenlítődését, mely előáll egyrészről a tőke szerény igényű kamato­zása, másrészről az elért haszon egy részének a munka, másik részének a tagok javára vaíó megosztásából. Valkovics János felolvassa a „Gazdaképző isko­lákéról irt tanulmányát, melynek rendeltetése volna kiszolgált altisztekből gyakorlatilag képzett kisgazdákat nevelni, kik necsak dolgoztatni, de főképen dolgozni tudjanak. Ezek volnának hivatva szövetkezeti székhe­lyeken a modern kisgazdálkodást gyakorlatilag megva­lósítani, városokban pedig meghatározott fizetés, vagy feles rendszer szerint a majorsági rendszert és kertgazdál­kodást meghonosítani. E felolvasásból kifolyólag a közgyűlés felkéri György Endre elnököt, hogy a „Gazdaképző iskolák“ felállítása érdekében a földmivelésügyi Miniszternél lépéseket tegyen. Közgyűlés elhatározta, hogy az elnöki megnyitót, György Endre és Körösi Endre beszédeit, valamint Valkovics János felolvasását kinyomatja és a Szövetség kötelékébe tartozó szövetkezeteknek megküldi. Gróf Károlyi Sándor, a szövetkezeti eszme elő- harcosának elhunyta alkalmából részvét táviratot inté­zett az elhalt özvegyéhez és gróf Károlyi Lászlóhoz. Elhatározta a közgyűlés, miszerint felkéri Mailáth József grófot, hogy a jövő évi közgyűlés erkölcsi tar­talmát és színvonalát emelendő, egy értekezést, vagy felolvasást tartani szíveskedjék. - Valamint elhatá- j rozta azt is, hogy a másterm iszetü szövetkezeteket j a Szövetségbe való belépésre felszóllitja. — Végül el- i határozta, hogy az egyes szövetkezetek által észlelt j hiányok, vagy kívánalmak az intézőbizottság tudomá- j sára juttatása után megfontoltatván, azokból alkalmas kérdéseket alkot és a jövő közgyűlés tárgysorozatába megvitatás céljából kitűzi. Telefon a gazdaságban. Lapunk 22-ik számának vezércikke foglalkozott | a sok előnnyel, mit a telefon a mezőgazdaság szolga- I latában felmutatni képes, s a gazdasági telefon hálóza­tok rohamos terjedéséből is azt a konzekvenciát von­tuk le, hogy a magán telefon rövid idő alatt nagy mértékben fogja uradalmainkat, gazdaságainkat be­hálózni. A magán telefon bevezetése napjainkban annyira felszínen levő kérdés, hogy időszerűnek látjuk az ily te­lefon bevezetésére nézve némi útbaigazítással szolgálni. A telefon éppen úgy, mint egyéb viliamos beren­dezések létesítése es használata, állami monopóliumot képez. Ennélfogva csakis miniszteri engedélyivel szabad azokat felállítani. Az engedélyezési és egyéb eljárást, az 1888. évi XXXI. t.-c. és az ennek végrehajtására 1890. évi julius hó 18-án kibocsájtott, 234-45 számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet tartalmazza. Az engedélyt a kellő formalitások mellett min- j denki megkapja, a nélkül, hogy különös sok utánjá- ! rást igényelne. A felállítás után a következő kötelezettségekkel | jár: évenként használati és ellenőrzési dij címén kilo- j méterenként 2 koronát és postajövedéki kárpótlás ci- ! mén, oly távbeszélő állomások után, hol csak posta- j hivatal van a községben, évenként 20—20 koronát és ha távirdahivatal is van, 40—49 koronát kell fizetni. Ezen dijak biztositása céljából pedig az egy évi dijak kétszeresét, óvadékképen le kell tenni. Most már ismerjük az állammal szembeni kötele­zettségeket, tehát térjünk át a telefon felállításának költségeire, hogy eleve kiszámíthassuk, mennyibe fog kerülni ezen szellemi közlekedés éve iként, A vezeték létesítése kilométerenként, minden hoz­závalóval és munkával együtt 89—100 koronába és egy-egy távbeszélő állomás 100—120 koronába kerül. Még kell hozzá kilométerenként 18 ősz op. Ezek­nek 6'Va—8 méter magasaknak kell lenniük és felső végükön legalább 10''cm. átmérővel kell biraiok. Be­szerzésük teljesen a helyi viszonyoktól tügg. Legjobb 1 tartósság tekintetében az akác és tölgyfa. Most még szóljunk a fenntartási Költségekről. En­nek számottevő része, úgyszólván egyedül a korhadt oszlopok cserélése. 8—10 év eltelte után évenként az : oszlopok 12°/o-át ki kell cserélni. Erre való tekintettel ajánlatos a telefon felállításával egyidejűleg egy meg felelő ákácost létesíteni, és az annak idején a szüksé­ges oszlopokat kitermi. Az oszlopok kicserélésének munkája átlag, darabonként 70 fillérbekerül. Különben ezt a gazdasági cselédekkel is el lehet végeztetni.*) Röhlich. Házinyui tenyésztés. Egy párzási aktusnál hányszor kell a nőstényt bafedaztetni ? Majd minden nyultenyésztési szakkönyv írója azon nézetének ad kifejezést, hogy a hímnek 2-3 szór, eset­leg négyszer egymásután kell a nőstényt fedezni, hogy *) Intézkedtünk, hogy a kérdés iránt bevezetés céljából ér­deklődő földbirtokom ti ik esetről-esetre részletesebb tájékozást is nyerhessenek. Így, akik a Szatmármegye Gazdasági Egyesület Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetkezetéhez fordulnak, e tárgyban szak­véleményt és részletesen kidolgozott tervezetet és költségvetést díjtalanul nyerhetnek. Szerk. Ingük Pál férfi- és női cipész-üzlete Szatmáron, Kazincy-utca 20. szám a zárdával szemben. Mer­ték utáni megrendelések és javítások gyorsan és ponto- tosan eszközöltetnek. 20 — 1

Next

/
Thumbnails
Contents