Gazdák Lapja, 1906. június (5. évfolyam, 22–26. szám)
1906-06-08 / 23. szám
KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI HETILAP. A SZATMÁKMEGYEI GAZD. EGYESÜLETA SZATMÁRMEGYEI LÓVERS. EGYLET-, A SZATMÄRMEGYEI AGARASZ EGYLET- ÉS AZ ÉSZAKÉ. VÁRM. SZÖVETE. SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN. Előfizetési ára egész évre 6 korona. A Szatrnármcgysi Gazdasági Egyesület-, valamint a Szatmárrr.egyei Lóverseny Egylet tagjai díj mentesüli kapják. Közlemények csak a forrás megnevezése melleit vehetők át. | —‘ -irr1 " .■ -------—---------- i .. Sze rkesztőség és kiadóhivatal: Szatmár, Verböci-utca 5. sz" hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a megrendelések, reklamációk és hirdetési ajánlatok is intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Telefon 14. szám Népet a főidnek! Wfkei'le Sándor miniszterelnök a budapesti Lloyd-társaságban 1901. január 30-án tartott felolvasásában azt mondta : „Jelenlegi nemzeti jövedelmünk nem nyújt elég anyagi erőt állami ás társadalmi szükségleteink fedeztetésére, nem nyújt keliö alapot a rendelkezésre álló munkaerők megfelelő kihasználására, a nép szélesebb rétegeinek megélhetésére, sőt még arra sem, hogy föidmivelósünk helyzete biztosítottnak tekintessék. “ Szterényi József államtitkár az 19o4. évi hivatalos iparfejlesztési emlékiratában más szavakkal ugyanezt bizonyította. S amit a két előbb idézett államférfi nemzet- gazdasági tapasztalatok és tanulmányok alapján megállapított, kitört már jóval előbb ösztönszerüen Szemere Miklósnak a Nemzeti Kaszinóban mondott híres felköszöntőjében : „Nem boldog a magyar !“ Kitekintve különben a nemzetgazdasági tudománytól és a lelkes szónokok érzelgős ótól, a tétel már azért is helyes, mert abban senki sem kételkedik. Hiszen nincs egyetlen egy ember sem széles e hazában, ki józan állapotban azt állítaná : „Nemzeti jövedelmünk úgyis elég nagy — boldog a magyar.“ Ha pedig nem boldog a magyar, ha a nemzeti vagyon jövedelme nem elegendő, s ha mi ezen állapoton radikálisan akarunk segíteni, kérdeznünk kell mindenek előtt, hogy mi a baj oka? A nemzet jövedelmének két forrása van; az i egyik a földmivelés, a másik az ipar. Mind a kettő összefolyik a kereskedelem nagy gyűjtő és | elosztó csatornahálózatában. Ne felejtsük tehát soha, hogy a nemzeti jólétnek három tényezője van s hogy mind a három szervi közreműködése okvetlenül szükséges, mert ha a földmivelés és az ipar teremt, a terményeknek lehető legmagasabb s egyúttal leggyorsabb értékesítése csak a kereskedelem által érhető el. Már ezek szerint nemzeti vagyonunk csekély jövedeltnelruezóségónek okát a két forrásnál kell keresnünk s ott hamar meg is találjuk. A főldmivelésnál nálunk még a nagyban való üzem túlnyomó, miglen a nemzetgazdaságilag minket jóval megelőző külföldön a kisbirtok- rendszer az uralkodó. Németországban p. o. a kisebb birtokok arányszáma 90 7«. a nagybirtoké 10 °/0; Magyarországban pedig akisbirtok a földnek 427«-át, a nagybirtok ennek 587u-át teszi ki. A nagybirtok egy része házi kezelésben van, többi haszonbérbe van adva. Az első rendszer a jövedelmezőség szempontjából határozottan rosszabb, mert kevés, aligha számot tevő nagybirtokos van, a ki maga is gyakorlatilag értene a gazdálkodáshoz, s igy azt alkalmazottjaira bízza. Utóbbiak pedig rendszerint még annyit sem gazdálkodnak ki, mint a mennyit a nagybérlők termelnek és keresnek, mert a haszonbérlők saját érdeke mégis nagyobb, mint a gazdasági tiszteké, A Szatmárvármegyei Takarékpénztár r.-t. ez utón értesíti a gazda közönséget, hogy a termény- és áru-raktárában tervezett gyapjú vásárt ezen nyáron nem tartja meg, mivel a felhívására beérkezett jelentések nem voltak elég nagy mérvűek, hogy arra idegen gyárosokat vevökül meghívni érdemes lett volna. — Nem adtuk felfazonban a reményt, hogy gazdáink és kereskedőink a saját jól felfogott érdekükben a jövő tavaszkor már tömegesen és idejekorán fognak jelentkezni a gyapjuvásár megtartása érdekében, hogy majd az idegenből vásárunkra hivott gyárosok versenye folytán egy mindjobban emelkedő árképződést biztosíthassunk vidékünk gyapjú termékének. Lapunk mai száma 12 oldal.
