Gazdák Lapja, 1906. május (5. évfolyam, 18–21. szám)

1906-05-04 / 18. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA május 4. gát a külső káros behatásoktól, s hogy tápanyagot ad­jon e sebek többé-kevésbbé leendő beforradására. E munkával egyidejűleg a hajtás hossznövekedés természe­tesen szünetet tart, jobban mondva, a lényegesebb élet­tani folyamat miatt, a pillanatnyilag kevésbbé fontosnak, a növény nem is ad, de nem is képes eleget tenni. Csak pár napi szünet, s a hő emelkedése után lessz a jég által okozott kár valóságos képe majd látható. A nagy nyílt sebek, a beszáradt hajtás végek, s a fürtte- len hajtások ezután lesznek határozottan láthatók. E szemlém megejtésére, s az esetleg megjelenő gazdák és vincellérekkel a szükséges értekezlet megtartására május hó második hete első napját jelöltem. Közeledve, a tőke szálvesszőin (karikái) ez, hiányoz­nak a hajtások, mit sem a föld nem nyelt el, sem a szél nem hordta messze keletre, mint a Vezúv hamu­ját. Ezek a hajtások lenn maradtak a craterben, ott örökre elhamvadtak s majd a vincellérek kandallója ropogó tüzének fog életet adni. Ezeket a hajtásokat várhatjuk mi már a feltámadásig, azok onnan már nem, de igen majd más fatytyu, mellék hajtások fog­nak kitörni. Az előbbiek, bonckés alá véve a rügyet, már megvannak feketedve s elhalva örökre, az utóbbiak pedig csak céltalan lombot nevelnek. A karika hézagos hajtásának oka : a rügyek egy- részének a takarás folytáni elpállása. Ez azután, ked­ves szőlőbirtokos urak, a bosszantó, mert, ha a jég elverte szőlőnket, hát úgy, ahogy, mivel tehetetlenek vagyunk vele szemben, hát akarva, nemakarva, s kénytelen-kelletlen, de beletörődünk, hanem amikor a saját hanyagságunk, csökönyösségünk elmaradottság­unk miatt ér oly csapás, mit könnyen elháríthattunk volna magunktól, ez már vétek önön magunk ellen. Alig fakadt még ki a szőlőtő, s már is a második bajt kell elviselnünk. Első volt az elpálás által okozta veszteség, mi a lejtők szerint 1/3—1/4-edét az 1906 évi termésünknek elvitte, s igy mondhatom, hogy szándékosan megfosz­tottuk magunkat tőle, mert hát nekünk, szatmári gaz­dáknak, ha törik-szakad, de ősszel kell metszeni, ezután csak úgy-ahogy takarni s amit a jó isten meghagyott, beérni azzal. Ha valaki úgy szándékosan azt találta volna mutatni az ősszel, hogy nem jól van az igy, de jobban be kell a vesszőket takarni, hát bizony teljesen le is szüretelte volna még 1905 évén az 19Ó6-iki£ter- mést. Sehol az országban semmi baj s nekünk szatmári s az erdődi járás gazdáinak kell, és pedig önhibánk miatt ily szomorúan kezdeni az évet. Most ami véletlenül, — se szót véletlenül hang­súlyozom is, — megmaradt, azt cirka felén a hegynek, a jég vitte el. Hogy a jégverte szőlőnket miként kezeljük, erről vagy a helyszínen, ha szerencsénk lesz, vagy pedig később e türelmes papirhasábokon, mire a szatmári szőlősgazda hallgatni nem akar. Jablonszky. Szatmári lóverseny feltételei. 1906. szeptember 23. vasárnap. 1. Mezei gazdák versenye. Dij 200 korona. Eb­ből 100 K. az első ; 60 K. a második ; 25 K. a harma­dik ; 15 K. a negyedik beérkező lónak. Táv. kb. 1600 m. futhat minden Szatmárnémeti szab. kir. városi és szatmármegyei földmivelő kisgazdának tulajdonát ké­pező 3 éves és idősebb lova nyereg nélkül. Legalább 5 lénak kell indulni, hogy a dijak kiadassanak. 2. Sikverseny. 1150 korona; ebbői 800 korona Szatmár szab. kir. város által adva, 350 korona az Urlovasok szövetkezete által. 800 kor. az elsőnek ; 200 kor. a második ; 100 kor. a harmadik ; 50 kor. a negye­diknek beérkező lónak. 3 é. és id. lovak részére, me­lyek az 1905—1906. években 760 kor. értékű versenyt nem nyertek. Táv. kb. 1600 m. Teher 3 é. 66. 4 é. 70. 5 é. és id. 73 kg. Kauca és heréitekre H/a kgr. kevesebb. Minden 400 kor. össznyeremény után 1 kgr. több halmozva 3 évnél 7 kg.-ig, 4 é. és id.-aél 5 kg.-ig. Fólvóreknél 3 kgr. engedmény. Lovasok, kik még versenyt nem nyertek, 5 kgr. súly euged- ménynyel lovagolhatnak. Beiratás 10 korona további 10 korona az indulóktól. 3. Hölgyek dija. Vadász-verseny 200 K. értékű tiszteletdij az elsőnek, 100 K. értékű tiszteletdij a második, 50 K. értékű tiszteletdij a harmadik beér­kező lónak, 4-ik beiratási diját menti. Táv. kb. 4000 m. Szatmármegyébeu vagy Szatmárnémeti szab. kir. város garnizonjának tagjai boua fide tulajdonában levő 4 é. és id. felver lovak számára. Teher kiegyenlítés nélkül. Lovagolva 50 m-el a master után. Dress nem kötelező. Beiratási dij 10 K. 4. Akadályverseny. 1150 K. adva az Urlovasok Szövetkezete által. Ebből 800 korona a győztesnek, 200 kor. a másodiknak, 100 kor. a harmadik, 50 K. a negyedik beérkező lónak. 4 é. és id. lovak szá­mára, melyek 1905—HI06. években 760 K. értékű akadály versenyt nem nyertek. Táv. kb. 4000 m. Te­her 4 é. 68 kg. 5 é. 73 kg. id-re 75 kg. Lovasok, kik versenyt még nem nyertek, 5 kg. sulyengedménynyel lovagolnak. Beiratás 10 korona, további 20 korona a? indulóktól, 5. Tenyészverseny. Sikverseny 1000 kor. adja a földmivelésügyi m. kir, Miniszter ur (a dij megadá­sától feltételezve.) Ebből 700 K. az elsőnek, 200 K. a második, 100 K. a harmadik beérkező lónak, 4-ik ló beiratási diját menti. Szatmármegyei Gazdasági Egyesületi tagok tulajdonában levő, Szatmár, Bihar, Szabolcs, Bereg, Ugocsa és Szilágyvármegyékben el­lett és nevelt 3 é. és id. félvér mének és kancák szá­mára. Táv. kb. 2000 m. Teher 3 é. 6ti kgr. 4 é 70 kgr. id.-re 73 kg. kancákra 1V2 kgr. kevesebb. Lo­vaknak, melyek legalább 500 koronás versenyt nyer­tek 5 kg. több. Beiratási dij 15 K. Legalább 4 kü- lömboző tulajdonos lovának kell indulni, hogy a dij kiadassák. 6. Gátverseny. 750 korona; ebből 600 kor. adva a Magyar Lovar-egylet által a földmivelésügyi m. kir. minisztérium támogatásából. 600 K. a győztesnek, 100 K. a második, 50 K. a harmadik beérkező lónak. 5 é. és id. lovaknak, melyek 1905—1906. években 760 K. értékű akadály vagy gátversenyt nem nyer­tek. Táv. kb. 2400 m. Teher 4 é 65 kgr. 5 ó. 69Va kgr. id. 71 kgr. Minden 400 K. össznyeremény után 1 kgr. több 5 kgr.-ig 5 é. és id. nyeretlen lovakra 3 kgr. engedmény. Beiratás 10 korona, további 10 korona az indulóktól. Állami es egyesületi aranyéremmel kitüntetett törzsektől származó fehér orpingtonoktól, to­vábbá kiváló finom husu elsőrendű fehér aylesburgi kacsáktól keltető tojások darabonkint 1 kor., valamint Vesz­prémben, Budapesten, Pancsován és Belgrádban első dijakkal kitüntetett kendermagos Plimutok keltető tojásai darabonként 50 fillérért kaphatók. — Fajtisztaságért jót-állás. — Vitkay Imréné Budapest, III. kér. Vihar-utca Korócky-villa.— Fehér orpington tojás darabonként 60 fillér 364 10—6.

Next

/
Thumbnails
Contents