Gazdák Lapja, 1906. április (5. évfolyam, 14–17. szám)
1906-04-13 / 15. szám
2-ite oldal GAZDÁK LAPJA ápril, 13. S az álom valósággá vált. Darányi Ignác, az első igazán agrár, az eddig leglelkesebb, legmunkásabb, a gazda osztály speciális érdekeiért legtöbbet tett gazda vezér ül ma ismét a földművelésügyi miniszteri székben, akit hozzánk még az a kötelék is fűz, hogy a mi gazdasági egyesületünknek disztagja. Adjon neki a gondviselés sok erőt nagy alkotásai folytatásához ! A gazdasági ismétlő iskolai népoktatás gyakorlati hiányai. Ebben az évben 10 éve lesz, hogy megnyílt egy pár legelső gazdasági irányú ismétlő iskola. Tiz éve lesz a nyáron, hogy a tanítók részére a legelső gazdasági tanfolyamok megnyittattak. Azóta évről évre több és több helyen tömegesen keresték fel a tanítók az ily tanfolyamokat, hogy e téren is megtegyék kötelességüket s megfelelhessenek azon célnak, mit a felettes hatóságok és a társadalom ezek után tőlük vár. Most már kevés az olyan tanító, aki ily tanfolyamon részt ne vett volna. Azonban ha a tanítóknak legnagyobb része már az életből nem vinne oda megfelelő gazdasági ismereteket, bizony egy hónap alatt nem valami nagy agrikultúrrá képezhető még a tanító sem. Azonban ezen tanfolyamoknak nem is ez a céljuk, hanem az, hogy a meglévő ismereteket rendszerbe szedjék, kibővítsék s különösen, hogy a tanítókban lelkesedést és élénk érdeklődést ébresszenek, különösen a falusi kisgazda gazdasági ügyei iránt. Akinek a tanítók közül füle van a hallásra és szeme a látni valóra, el kell ismerni, hogy minden megelőző tudása mellett, egy hónapig is sokat hallhat, sok szép modern gazdasági dolgot láthat. Vannak közülök igen számosán, kik eltelve lelkesedéssel, alig várják a hazajövetelt, hogy szerzett tapasztalataikat a nép érdekében érvényesíthessék. Mindjárt meg kell azonban jegyeznem, hogy e lelkesedés nem sokáig tart. Mindjárt ott fenekük meg buzgósága, ahol valamit gyakorlatilag kellene bemutatni. Sem ez, sem más megkivántató kellék nincs, amit példakép állíthatna elő. így a legtöbb gazd. ismétlő iskola megelégszik a gyümölcsfatenyésztés és kertészkedés gazdasági ágainak előbbrevitelével. Egyéb, — legalább gyakorlatilag, marad ahogy volt. Pedig nem az a cél, hanem az, hogy a kisgazda minden gazdasági ágban példaadás által előbbre vitessék. Ezt máskép nem lehet elérni, mint azáltal, ha minden tanító igyekszik első sorban ő maga minta kisgazdának lenni. Ha p. o. a tanító ma az okszerű állattakarmányozásról beszélt növendékeinek, bizonyos hogy érdeklődésüket fel is költötte s anélkül, hogy valakinek szólanának, betekintenek a tanító széna pajtájába és istálójába. Már most, ha a hallott tanításokkal ellenkező állapotokról győződnek, meg, bizonyos lehet mindenki, hegy annak a tanítónak tanítása nemcsak semmit nem használt, de sőt nevetség tárgyának tette ki magát s összes elméleti tanításait. Ez áll a tanítóra nézve. Azonban, ha a tanító kisgazdaságát, legyen az bármily kicsiny, nem rendezi be kis mintagazdaság- nak, nem mindig ő az oka. Ha p. o. a legszükségesebb gazdasági épületek nincsenek meg, vagy ha meg is vannak, de oly állapotban, hogy nincs bennök köszönet, hogy lehessen minta dolgokat előmutatni. Az ilyenekért aztán már nem a tanítót érheti a gáncs, hanem az iskola fenntartókat, községeket és egyházakat. Az állam mely szintén iskola fenntartó, s mely minden tekintetben mintául akar szolgálni iskoláinál a többi iskola fenntartónak e tekintetben legrenitensebb. Ha uj iskolát építenek senkinek sem jut eszébe, hogy annak a tanítónak, aki ott fog lakni, gazdasági szaktanítónak is kell lenni és igy meg kellene adni a lehetőséget, hogy maga is kisgazda lehessen. Udvarára fel kelione építeni mindazon gazdasági épületeket,5 melyek a legkisebb minta gazdaságban is elkerülhetetlenül szükségesek. Építenek fásszint nagyobb épületnél talán sertés ólat is, és evvel vége a gazdasági dolognak. A tanítónak nem csak az iskolában van dolga. Az iskolán kívül a felnőttek között talán még fontosabb teendői vannak. Azonban sikerrel csak akkor dicsekedhetik s szavának úgy van hitele, ha ő maga is elért, biztos sikerekre hivatkozhatik. Hiába mondom én egyiknek vagy másiknak, hogy egy értékes borjut hogy kell felnevelni, nem hiszi el. Mindjárt azt kérdi honnét tudom én, mikor soha sem próbáltam ? Mindezekből az tűnik ki, hogy a népet gazdasági ismeretekre s különösen okszerű gazdálkodásra nem annyira ein' ileg, mint gyakorlatilag szükséges és kell megtanulnunk. Ha a szaktanítónak még külső gazdasága is van, amint tényleg a legtöbbnek van is, minden tényezőnek s különösen első sorban a maga érdekéből neki kellene oda törekedni, hogy minta kis gazdának váljék. Ha a tanító csak a ház számára szükséges dolgokat, mint: kertészkedést, sertés hizlalást, baromfi tenyésztést, tehenek takarmányozását s más apróbb gazdasági ágakat folytat okszerűen, már is például szolgálhat, nem is említve házának és udvarának rendben tartását. A legegyszerűbb ház és annak rendben tartott környéke, nem is gondolná az ember, mennyire neveli a nép szépészeti érzékét. Marosán Kornél. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület Fogyasztási és értékesítő Szövetkezete. Az évek óta vajúdó kérdés végre dűlőre jutott s a f. hó 11-én tartott alakuló gyűlésen megalakult a a szövetkezet, és pedig oly impozáns érdeklődés mellett, mi a kezdetnek teljes sikert igér. 160 tag jegyzett 406 üzletrészt, s az alakuló gyűlésen jelen volt 40 tag 155 üzletrész képviseletében. Állami és egyesületi aranyéremmel kitüntetett törzsektől származó fehér orpingtonoktól, továbbá kiváló finom husu elsőrendű fehér aylesburgi kacsáktól keltető tojások darabonkint 1 kor., valamint V esz- prémben, Budapesten, Pancsován és Belgrádban első dijakkal kitüntetett kendermagos Plimutok keltető tojásai darabonként 50 fillérért kaphatók. — Fajtisztaságért jót-állás. — Vitkay Imréné Budapest, III. kér. \ ihar-utca Korócky-villa.— Félvér orpington tojás darabonként 60 fillér ______________________364_________10 6Le gjobb varrógépek kaphatók részletfizetés re WERTHEIIV1ER LIPÖTNAL Szaimáron, Kazinci-utca 17. sz , a Zárdával szemben.
