Gazdák Lapja, 1906. március (5. évfolyam, 9–13. szám)

1906-03-16 / 11. szám

GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal. márc. 16, miért ne tudnánk mi ide haza megcsinálni ezt a toll tisztítást, osztályozást ami munkásainkat akár részvény társasági, akár szövetkezeti alapon, miért adjuk ki ezt a hasznot is a kezünkből. Ausztria bár erőfeszítéseket tesz a baromfi te­nyésztése fejlesztésére, de fejlett ipara és a sok ipari munkás kéz jobb keresetéből származó nagyobb fo­gyasztása miatt sohasem lesz képes oly mennyiséget — zoidabb éghajlata mellett — termelni, hogy szük­ségletét abból fedezze, most pedig a mi termékeink­ből nem csak a saját szükségletét fedezi olcsón, ha­nem még kivitelt is csinál magának a mi rovásunkra. Van Ausztriában egy költő-gép készitő gyárnak nevezett műhely is, honnét a magyart és a horvátot ily ipari termékkel — mint a szaklapok hirdetései igazolják, — boldogítják; ezt a műhelyt a gyáros ur az osztrák sógor miatt becsukhatná, ha Magyar és Horvátország öt rendelésével el nem látná; ez is a magyar ipar nem fejlődhetéséhez tartozik, ámde eb­ben a kormány is és a magyar mezőgazdák szövetke­zete is hibás, mert ezek az utóbbiak meg amerikai költő gépeket importálnak a magyar ipar rovására és a kormány közegei ilyenekkel akarják az országot — nem tudom, kinek az érdeke és jóvoltából — elá­rasztani. Ne hozzanak ide idegen gépeket, hanem igye­kezzenek a magyar gép-gyárosokkal jó, a külföldön már bevált, gépek előállítására megegyezni és ma­gyar munkásainknak kenyeret, terményeink jó fogyasz­tását a keresettel biztosítani, akkor az osztrák sógor nem fog rajtunk éiősködni. No de ne időzzünk olyan soká a szomszédban, mert igy nem jutunk ki az uj világba. Átlépve Aussignál a cseh — osztrák határt, vonatunk az Elba partján robog a szász Svájcon keresztül Drezda felé. Drezdában a piacon körülnézve, keressük a sárga héjú tojásokat, a fehér csőrü, fehér bőrű, fehér lábú baromfiakat, de biz azt hiába keres­sük, sőt midőn kérdezzük, hogy hát miért nincs, meg is mosolyognak érte, menjünk e tapasztalattal tovább s keressük fel ott egy Nagyszalonta vidékéről származott izraelita hazánk fiát, ki becsületére legyen mondva, mint ott létünk alatt tapasztaltuk, nem hoz a magyarra szégyent. Nagy baromfihizlaió tele­pén előzékenyen fogad bennünket, kalauzol, tanít s bár nehezére esik, látszik az arcáról, de feltárja él­hetetlenségünket s rá mutat, hogy magunk vagyunk az okai, hogy ö idegenben kénytelen hajlamának és képességének megfelelő üzletét külföldön a magyar gazdák rovására űzni; ezt elmondva, nem szól sem­mit, hanem visz bennünket egy, a telepén levő épület felé, honnét fiatal leányok szomorú szívhez szóló ma­gyar dala üti meg fülünket; nem szólunk e hangok hallatára egymáshoz egy szót sem, csak egy könny csordul ki szemünkből és ez a fokmérője érzésünk­nek idegen földön, magyar leányoknak szomorú ma­gyar dalára. Szathmáry Miklós. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület 1905. évi számadásainak kivonata: Bevételek: 1. Múlt évi maradvány ....................11491 K 64 f. 2. Kamatokból.................................. 417 K 15 f. | I Joó László óra- és ékszer üzleté 3. Tagdijakból................................... 4. Biztosítási jutalék .................... 5. Bika kölcsönök visszafizetéséből . 6. Általános miniszteri segély . . l7. Miniszteri segély csikó legelőre . 8. Legeltetési bérekből.................... 9. Szőiőtelepi épületek biztosítás ának megtérítése.............................. 10 . Miniszteri segély tanfolyamokra . 11. Miniszteri segély bika díjazásra . 12. Bikavásár tiszta bevétele . . . 13. Miniszteri segély csikó díjazásra. 14. Egyletnek visszaadott tenyész dijak 15. Baromfi kiállításra állam segély . 16. Szatmárvármegye kiálltási segélye 17. Szatmárnémeti szab. kir. város ki­állítási segélye......................... 18 . Kiállítási bevétel......................... Bev étel összesen : Kiadások : 1. Tiszti fizetések.............................. 2. Posta költség................................... 3. Távbeszélő előfizetése . . , . 4. Hivatalos közlöny előfizetése a ta­goknak ........................................ 5. Szövetségi és egyleti dijak . . . 6. Csikó legelő berendezési költsége . 7. „ „ évi bére.................... 8. Pásztorbér „ .......................... 9. Állatorvos dija.............................. 10 . Legelőre elvetett lucerna mag 11. Só számla ................................... 12 . Állatorvosi gyógyszerek .... 13. Szalma számla.............................. 14 . Legelőt érdeklő különféle költség . 15. Épületek tüzbiztositása .... 16. Szőlőtelepi épületek tüzbiztositása 17. Tanfolyamokra ............................. 18 . Bikák díjazására államdij . . . 19. „ „ magándijak . . 20. Csikó díjazásra államdij .... 21. Baromfi kiállításra előlegezett állami tenyészdij................................... 22 . Baromfi kiállításra jjkiadott állam­segély ............................. . . 23 . Baromfi kiállításra kiadott megyei segély 24. Baromfi kiállításra kiadott városi segély............................................. 25. Baromfi kiállításra érmek beszerzé­sére fordított' magándijak . . . 26. Különféle költségek.................... 27 . Úti költségek .............................. Kia dás összesen : Marad készpénz : Vagyon mérleg: 1. Takarékbetétek és készpénz ma­radvány ........................................ 2. Előlegezett kiállítási állami tenyészdij 3. Távbeszélő letét ......................... 4. Tejszövetkezeti felszerelésben , . 2111 K — 1707 K 26 f. 485 K — 1000 K — 960 K — 2675 K 38 f. 8 K 1» f. 1500 K — 400 K — 30 K 01 f. 4ü0 K — 240 K — 400 K — 200 K — 300 K — 34 K 46 f. 24 360 K 09 f. 2600 K — 385 K 73 f. 60 K — 1000 K — 112 K — 3834 K 79 f. 2400 K — 500 K —- 200 K — 15 K 60 f. 75 K 95 f. 8 K 03 f. 24 K — 89 K 20 f. 8 K 19 f. 8 K 19 f. 1500 K — 400 K — 120 K — 400 K ­400 K — 400 K ­200 K ­300 K — 240 K — 114 K 25 f. 158 K 38 f. 15654 K 31 f. 8705 K 78 f. 8705 K 78 f. 400 K — 50 K — 585 K 84 f.-■ folyó évi április hó Ib-én a Giliyén József ur házába Szlávik Zs. ur üzlete mellé helyezem át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda. 378 52—3

Next

/
Thumbnails
Contents