Gazdák Lapja, 1906. március (5. évfolyam, 9–13. szám)
1906-03-09 / 10. szám
b-ik oldal GAZDAK LAPJA A pulyka tenyésztésről. A pulyka tenyésztéstől a legtöbb gazdasszony azért riad vissza, ha máskülönben a legjobb talaja is van hozzá, mert a pulykát igen kényes jószágnak tartják, s azt hiszik, hogy felnevelése sok bajjal és kevés eredménynyel jár, amit én, az alábbi egyszerű- eljárás mellett nem egészen ismerek el, mert azon fáradságomat, amit bármely más baromfi faj felnevelése is szerez, a pulyka sikerrel szokta jutalmazni. Az első, sőt majdnem a fő-dolog, hogy a pulykaanyák mind egy napon, egyszerre legyenek elültetve, amit pulykánál könnyen el lehet érni; súlyt kell azonban fektetni rá, mert amelyik csak egy héttel is később kőit, mint a többi, ott az utolsó kelés bizonyosan elpusztul. Egy pulyka alá sohase tegyünk többet 17 — 19 tojásnál, csendes, setétes helyen üljenek, hogy nyugodtan legyenek, ellen esetben sok tojást törnek; a pulyka anyákat minden reggel le kell a fészekről venni és a szabadban futkosni hagyni, mely időre a tojásokat gondosan letagargatjuk ; a pulyka anyákat mindig az ól előtt kell etetni, mert ahol ül, soha sem eszik jól és eleget; ezért is szokott sok tenyésztőnek a fészekről elpusztulni, ami ily módszer mellett ki van zárva. Arra is figyelemmel kell lenni, hogy minden pulyka rendesen a maga fészkére kerüljön, amit jel, vagy jó nagy számozással érünk el, amit a pulyka néhány nap múlva megjegyez magának. Ha a kis pulykák miad kikeltek, el kell az anyáktól venni és csoportonként meleg ruhával bélelt kasok, vagy szitákba tenni — napjában 3—4-szer megetetni és etetés után azonnal mindig felszedni, hogy meg ne hűljenek. Két három nap múlva, ha jó meleg, napos idő van, két anyával, még ha 200 drb. is a kis pulyka, ki bocsájthatjuk, és ha látjuk, hogy fáznak, egész egy hetes korukig felszedegetjük őket a ládikákba, mert a pulyka tenyésztésnél a jelszó : hogy meg ne hűljenek. — Éjjelre soha sem szabad 3—4 hetes korukig az anyákkal háiatni, hanem 15-ös csoportokban beosztott rekeszii (körülbelül 75 cm. hosszú három osztályú) ládákban, melyek melegen vannak alul kibélelve és letagargatjuk meleg kendőkkel. Eledelük : félig főtt kukorica dara, mely hideg vízzel át lesz mosva, egy két marék fővetlen, nagy- szemű árpadara, kevés hagyma bördő, az úgynevezett nem — ló s a ló nem — tehén. A gyakorlat ... a gyakorlat ... ez a fő. * * Találkozik egv heti vásár alkalmával egyik osztálytársam az „öreg“-gel a piacon. — Eredj csak, fiam — mondja ő — kérdezd meg attól az asszonytól, ki ott seprűt árul, hogy azt a jobb oldali jó seprűt, hogy adja ? Megy a képezdész s megtudakolja az árát. A seprű (nyirág) ára 5 krajcár volt. — Borzasztó egy nép — mondja az „öreg“ — 5 kr. egy rongy seprű, nem fél az az asszony az Istentől, hogv ennyit kér ? Szaladj csak fiam s Ígérj érte 2 krt. A seprüs asszony majd agyonütötte a közvetítő tanítójelöltet, gondolván, hogy csak komázni akar vele. — ígérj 3 krt. — mondja az „öreg“, hátha eredményre jutunk. egérfarkkóró apróra vágva és egy fél marék nagy- szemű homok. Túrót és csalánt soha sem használok. Eleinte lehet napjában 4-szer, de két hetes koruktól elegendő őket háromszor etetni; annál jobb étvágyuk van. 7—8 hetes korukban egyáltalában nem is kell etetni már őket, mert ilyenkor már maguk is megkeresik táplálékukat; főként ebben rejlik legnagyobb jövedelmezőségük és abban, hogy a határt megtisztítják a sok kártékony bogarak, hernyók és szöcskéktől. Ily módszer mellett nekem a baromfiak közül a pulyka adja meg. állandóan a legjobb jövedelmet, Erzsi asszony. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület tagjainak betüsoros névjegyzéke. b) Rendes tagok. (Római számok a szakosztál). jelenti! ) 1 Ács Lajos ev. ref. lelkész Sz.-Cseke 1899 2 Antal Alajos fbirtokos Szamár I. III. IV. V. 1898 3 Aiben Mátyás gazdatiszt Lázári 1905 4 Asztalos György fbirtokos Domahida 1 íiOi 5 Bay Mihály fbirtokos Csomaköz 1889 6 Babocsay László gazdatiszt Erdőd 1899 7 Baka Béla fbirtokos Fülesd 19C9 8 Balika András utbiztos F.-Gyarmat 1896 9 Balogh György fbirtokos Feketeardó 1889 10 Balogh Pá. fbirtokos Porcsalma 1886 1 i Banner Antal oszt. mérnök Szatmár 1899 12 Bárány Samu bérlő Jánk 1900 13 Berger Dezső bérlő Ó.-Pái}i 1888 14 Berger Tóbiás fbérlő Gacsály 1905 15 Beszedits Vilmos fbirtokos Sájrközujlak T III. 1883 16 Birtokossági társulat Gacsály 1900 17 Bodor E’ek fbirtokos Sárközujlak 1001 18 Bodoky Kálmán körjegyző N.-Majtény V, 1898 19 Bodoky Béla körjegyző K.-Majtény 1899 20 Boér Endre fbirtokos Mez" Petri I. 1886 21 Bónis Károly fbirtokos Kölese 1899 22 Bornemissza Endre gazdáik. Majtis III. 1898 23 Boros Antal gazdáik. Sz.-Kóród 1899 24 Boros Zoltán fbirtokos Ar.-Medgyes I. III. 1900 25 Dr. Böszörményi Emil ügyvéd Szatmár I. V. 1C98 26 Böszörményi Zsigm. fbirt. Ar Medgves I. III. V. 1883 27 Buday József fbirtokos N.-Koics 1895 De az asszony nem enged, még4 kr.-ért sem adja, csak a kiszabott áron, 5 kr.-ért. Oda megy maga az „öreg“ s nagy nehezen egy fél órai alku után megveszi a seprüt 4 kr.-ért.— Hát nem bánom, mondja a tennetek asszonyság, odaadom 4 kr.-ért, ne cigánykodjék az ur annjdt; mert nekem más dolgom is van, nemcsak kofáskodni egy rongyos kr.-ért. Az „öreg“ mellett álló osztálytársam majd a föld alá sülyedt, hogy a tanárunkkal igy mer beszélni egy seprüs asszony. De az „öreg“ angol hidegvérüséggel kifizeti a 4 krt, odaadja osztálytársamnak a seprűt, hogy — \ jgye haza a feleségének s mondja : — Ne hallgass fiam a bolond asszonyra, mert hát tudod, a praktikus gazdálkodás ... ez a fő. A gyakorlat ... a gyakorlat . . . Marosán János.
