Gazdák Lapja, 1906. március (5. évfolyam, 9–13. szám)
1906-03-09 / 10. szám
márc. 9, GAZDÁK LAPJA. 3-ik oldal. szüksége, alig nagyokra, mint amennyi a fogyasztott cikkek értékének havonkénti leszámolására szükséges. Nem kell tehát magas összegben az üzletrészvényt megállapítani, s igy nem nehezítjük meg a rövid idő alatti tömeges belépéseket, melyek a szövetkezet terjeszkedésével aztán szükséges tőkét 10 koronánként is mégis biztosítják. Az első lépés tehát a szövetkezet törvény- széki bejegyzése. Erre 15—20 üzletrészvényes is elég, természetesen lehetőleg bevonván már eleve épp a ma is működő szövetkezetek egyik másikát. Ha a bejegyzés megtörtént, következik a megállapodás néhány szatmári nagy kereskedővel, a leginkább szükséges cikkekre nézve; (élelmi, vasnemüek, malmi cikkek, stb.) ezekből egy nem költséges kis raktár rendezendő be egy üzletember kezelése mellett s az igazgatóság vezetésével. A többi a terjeszkedés dolga. A szatmárhegyi fogyasztási szövetkezet kész e tervhez hozzájárulni. A turterebesi már előzőleg támogatta az eszmét. Az ombodi gazdák szervezkednek. E nehány csoport 100.000 korona forgalmára alapíthatunk. Magán részvényesek előző belépése is bizonyára remélhető, már annál az érdeknél fogva is, hogy megtakarítsák a későbbi belépésnél szedendő üzletrészvényenként tartalék alapra szedendő 1 korona beiratási dijat s hogy a választásokban már eleve résztvegyenek. Akik érdeklődnek ez ügy iránt, szíveskedjenek egy alábbi szövegű, saját kezűleg irt s aláírásukkal ellátott, avagy 2 tanúval előtteme- zett nyilatkozatot mielőbb a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához beküldeni ; avagy f. hó 14-én d. u. fél 3 órakor Szatmáron a városháza tanácstermében tartandó alakuló ülésre magukkal behozni: Kötelező nyilatkozat. Alulírott kötelezőleg bejelentem, hogy a Szatmármegyei Gazdák fogyasztási és értékesítő szövetkezetének tagjai sorába... .........db., egyenként 10 koronás, tehát összesen............korona, szó val.................................................korona értékű tizletrészvénynyel belépek, azok teljes értékét a szövetkezet törvényszéki bejegyzésének megtörténte után haladéktalanul befizetem. Egyben tudomásul veszem, hogy a szövetkezet alakuló közgyűlése 1906. március hó 14-én d. u. fél 3 órakor Szatmáron, a városháza tanácstermében fog megtartatni s arra meghívásomat ezennel elismerem. Kelet. Aláírás. Bikavásár Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület f. hó 7-én rendezte Szatmáron, a városmajorban immár IV-ik bikavasárát, mely azonban sajnos, úgy a felhajtás száma, mint minősége tekintetében nem elégítette ki a hozzá fűzött várakozást, annyira nem, hogy ez idei vásárunk a felhajtás tekintetében jóval a múlt évi mögött maradt. Mig eddig természetszerűleg a nagyobb tenyésztők felhajtása szokott volt dominálni, addig az idén jó formán kizárólag kisebb tenyésztők vettek részt. Nagyobb tenyésztők közül ott volt mégis Yécsey br. csegöldi magyar tenyészete a már előzőleg eladottakból fentmaradt 4 darabbal, és Domahidy Sándor törzskönyvezett simenthali tenyészetével, ellenben vármegyénkből hiányzottak Kende Zsigmond cégényi, Kölcsey Zoltán tunyogi, Klein Móric tunyogi, gróf A gazdaságtan tanár. — Epizódok a tanitóképezdéből. — A mi tanítóképzőnk gazdaságtan tanára tipikus alakja volt a régi tanárgárdának. Nevét nem árulom el, hiszen ez nem lényeges, legyen elég, ha azt mondom, hogy az „öreg“ ma már a nyugalom édes perceit élvezi. Az „öreg“ — igy fogom nevezni a tanár urat — nem volt barátja a teóriának, annál inkább aztán a praxisnak. Tantárgyainál, különösen pedig a gazdaságtannál, nem sokat törődött a tankönyv szövegével, hanem az abban foglaltak gyakorlati oldalára nagy gondot fordított. S az a tanuló, ki csak a tankönyvben fogal- takra támaszkodott, s amit könyvből elmondott, gyakorlatilag nem bizonyította be, az menthetetlenül szekun- dát fogott. É, Jog László óra- és élszee üzleté 378 52—1 Gazdaságtan óra van. Az „öreg“ komoly arccal jön be. (Ilyenkor kilátásunk volt egy pár szekundára.) Engem szólít fel először; éppen a lónál vagyunk s én elmondom a leckét, hibanélkül az utolsó jottáig. Nagyon jól tudod, fiam, a leckét, akár csak a szerző; mintha te Írtad volna a gazdaságtant. De hát ez semmi, a rigó is elmondja igy, ha betanulja. Lássuk gyakorlatilag mit tudsz? Mert tudod te jól, „hogy az elmélet gyakorlat nélkül vak.“ Igenis, tanár ur — szóltam magamat biztatva, az öreg gyakorlati kérdésétől remegve. Ha kilépsz -fiam az életbe és egy tavaszon el fogsz menni a vásárra s ott a baromvásártércn látsz egy sovány, girhes, rongyos lovat, melyet egy bizonyos lóbetegség gyötört: neve rüh, megveszed-e a lovat ? — Nem, felelém röviden s határozottan. — Miért nem ? Kérdi az „öreg“ csodálkozva.-— Mert egy tanítóra nézve lealázó egy ily lóval járni. He nem vesz jó lovat, ne vegyen semmilyent. folyó évi április hó iö-én a Giiiyén iözsef ur házába Szlávik Zs. ur Üzlete mellé helye: em át. Tisztelettel JOÓ LÁSZLÓ utóda.