Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-02 / 5. szám
február 2. GAZDÁK LAPJA 9-ik odal, Legjobb és sss®-— legolcsóbb fedél. Gazdasági épületekre is alkalmas. / <>5 o -<?' ■ 'P** Sem szeget, sem kötő-anyagot nem kíván. O o fs 4 <?' o J<o c fo ’ ^ Felvilá- ,® ^/ . , , ■6 AT/gositassal $ ''<*>/ szolgál a- 7 Szatmármegyei Gazdasági Egylet titkári hivatala, vagy Fogarassy Sándor £ mérnök ur Szatmáron. 7 285 52—21-&>- Fhiloxeranals eddigi kísérletek szerint ellentálló JOl €£ ü. StW SB SS® C* sima és gyökeres szőlő vessző, fás és zöld oltványok kaphatók Szűcs Sándor és fia cégnél 315 Bihardiószeg. Árjegyzék ingyen ! 30—14 Gazdasági cikkeket, Felhívás hirdetésre. Az a tömeges felkarolás, melylyel a „Gazdák Lapjának“ hirdetési rovatát mindinkább igénybe veszik, hirdetési tarifánk olyan módosítását tette szükségessé, hogy az könnyen kezelhető legyen, s anv.: \ nyiben eddigi szokásunkhoz híven minden alku kizárásával csakis szabott hirdetési árakkal dolgozunk, ez által díjszámításunk a t. hirdető közönség részére is áttekinthető legyen. E módosítással kapcsolatban tarifánkat különösen az állandóbb hirdetésekre mélyen leszállítottuk. így a „Gazdák Lapja“, mely állandóan iOOO példány körül Szatmáron megjelenő köz- és mező- gazdasági heti lap, mint a vármegye legtekintélyesebb gazdasági, szövetkezeti és sport testületéinek hivatalos közlönye, a vidék legelterjedtebb lapja, legszámottevőbb földbirtokosaink s gazdáink kezébe eljut, igy gazdák kezébe szánt hirdetések feladására nemcsak legalkalmasabb, de alkut kizáró tarifájánál fogva egyúttal legkényelmesebb, sőt számos előnye mellett különösen módosult tarifája után a legolcsóbb hirdető is. Az érvényben levő hirdetési árak a következők: Oldal nagy1 I 3 5 10 : 20 30 40 Egész évre ZT szer i k ö 2 i é s m e i 1 e 11 ság 0 r O n a 1 ! 12 32 50 90 ! 160 230 280 320 V» , 6.40 17 26 48 90 120 150 170 V 4 j 3.40 9 14 26 48 62 80 90 Vs 2.— 5 8 14 26 : 34 44 58 V16 1.20 3 4.40 8 ! 14 18 24 28 Elhelyezésre vonatkozó kikötések kölcsönös megegyezés szerint. Hirdetési dijak ismert Írezekből támpéldány beküldése után is fizethetők, vagy megegyezés szerint. Apró hirdetések garmond hetükkel szavanként 4 fillérért közöltéinek. Minden hirdetés első szava kövér betűkkel lesz szedve. További kövér betűkkel szedendő szavak dija kétszeres. Apró hirdetések dija akár levélbélyegekben előre beküldendő. Hirdetési ajánlatok és pénzek cimzendők: A „GAZDÁK LAPJA“ 229 52—45 kiadóhivatalának Szatmár, Verbőcí-utca 5. sz különösen gépeket, eszközöket, vetőmagvakat, rózgálicot, műtrágyaféléket, zsákokat stb. stb. az Egylet tagjai részére nagy előnynyel szerez be a Szatmármegvei Gazd. Egyesület titkári hivatala. A tagok részére a legmesszebb menő engedmények vannak felajánlva. 52—39 Felhívás kendertermeiésre. A Börvelyen létesülő kendergyár részére a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület titkársága előjegyzésbe vesz kenderterületeket. A kendert termelni szándékozó gazdák jelentkezzenek az egyesület titkárságánál, mely úgy a kendertermelésre, mint a kender eladására, illetve beváltására nézve felvilágosításokkal szolgál. A kendertermelés jövedelmezősége (lásd az alábbi példát) a mellett bizonyít, hogy a termelés első sorban a gazda érdeke ! Termeljünk minél nagyobb területen kendert és biztosítsuk az által megyénknek a kendergyárat, mely lehetővé teszi, hogy a jövőben termelendő kenderért jövedelmező árat kapjunk ! Példa a kenderíermelés jövedelmezőségére: N. 0. bérleti gazdasága 3 éven át 50—50 k. holdon termelt kendert. Elvetett egy-egy holdra 45 kgr. : magot, melyet az első évben 100 kgr.-ként 65.— ko- i rónával vett, a második és harmadik években azonban saját termesztésű magot, mely csak 25.— kor.-ba ke- i rült 100 kgr.-ként. A vetőmag tehát átlag 38.— K-ba i került. Termett az első évben átlag egy k. holdon 45 ! mázsa, a második évben 38, és a harmadik évben 51 mázsa, azaz átlag 4470 kgr. Á kender eladatott 4 kor. 60 fillérrel, vasútállomáson berakva; ebből leszámítva a vasútra szállitás költségeit, maradt tisztán 4 kor. 30 fillér; azaz egy | k. hold termése után 192 kor. 21 fill. | Meg kell jegyeznünk, hogy kétszer szántott és i trágyázott földet használt a gazdaság. 339
