Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-23 / 8. szám
február 23. GAZDÁK LAPJA. 13-ik «fal. Felviláó> cj •0 v/gositassal Legjobb és legolcsóbb fedél. Gazdasági épüle- / tekre is alkalmas. Sem szeget, / O ff f <£ , , . t / ^ <b " £ yty gyei Gazdasági ' ^ ^ Egylet titkári , J?/. hivatala, vagy / / / Foyarassy Sándor O / ' ^ <o ^ sem kötő-anyago nem kíván. szolgál a Szatnmrm emérnök ur 285 Szatmáron. 52—36-A. IPtiiloxeranaJj: eddigi kísérletek szerint ellentálló H Jl_ sima és gyökeres szőlő vessző, fás és zöld oltványok kaphatók Szűcs Sándor és fia cégnél 315 Bihardiószeg. Árjegyzék ingyen! 30—14 Gazdasási cikkeket, Felhivás hirdetésre. Az a tömeges felkarolás, melvlyel a „Gazdák Lapjának“ hirdetési rovatát mindinkább igénybe veszik, hirdetési tarifánk olyan módosítását tette szükségessé, hogy az könnyen kezelhető legj'en, s airs.. > nyiben eddigi szokásunkhoz híven minden alku kizárásával csakis szabott hirdetési árakkal dolgozunk, ez által díjszámításunk a t. hirdető közönség részére is áttekinthető legyen. E módosítással kapcsolatban tarifánkat különösen az állandóbb hirdetésekre mélyen leszállítottuk. így a „Gazdák Lapja“, mely állandóan ICOO példány körül Szatmáron megjelenő" köZ- és mező- gazdasági heti lap, mint a vármegye legtekintélyesebb gazdasági, szövetkezeti és sport testületéinek j hivatalos közlönye, a vidék legelterjedtebb lapja, legszámottevőbb földbirtokosaink s gazdáink kezébe eljut, igy gazdák kezébe szánt hirdetések feladására nemcsak legalkalmasabb, de alkut kizáró tarifájánál fogva egyúttal legkényelmesebb, sőt számos előnye mellett különösen módosult tarifája után a legolcsóbb hirdető is. Az érvényben levő hirdetési árak a I. vetkezők: Oldal »agysag 1 3 5 10 20 1 30 40 Eaés? szer i k ö z 1 é s m e i 1 e t t ; fcgesz jj évre 3 kor. a jj k 0 r c n 1 12 32 50 90 160 I 230 280 1 320 V« ; 6.40 17 26 48 90 120 150 i 170 ; V4 j 3.40 9 14 26 48 62 80 !j 90 Vb 2.— 5 8 14 26 34 44 50 V10 1.20 1 3 4.40 8 14 18 1 24 Í 28 Elhelyezésrevonatkozó kikötések kölcsönös megegyezés szerint. Hirdetési dijak ismert kezekből támpéldány beküldése után is fizethetők, vagy megegyezés szerint. Apró hirdetések garmond betűkkel szavanként 4 fillérért közöltetnek. Minden hirdetés első szava kövér betűkkel lesz szedve. További kövér betűkkel szedendő szavak dija kétszeres. Apró hirdetések dija akár levélbélyegekben előre beküldendő. Hirdetési ajánlatok és pénzek cimzendők : A „GAZDÁK LAPJA“ 229 52—8 kiadóhivatalának Szatmár, Verbőcí-utca 5. sz különösen gépeket, eszközöket, vetőmagvakat, rózgálicot, műtrágyaféléket, zsákokat stb. stb. az Egylet tagjai részére nagy előnynyel szerez be a Szatmármegjei Gazd. Egyesület titkári hivatala. A tagok részére a legmesszebb menő enged- 227 mények vannak felajánlva. 52—8 Felhívás kendertermelésre. A Börvelyen létesülő kendergyár részére a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület titkársága előjegyzésbe vesz kenderterületeket. A kendert termelni szándékozó gazdák jelentkezzenek az egyesület titkárságánál, mely úgy a kendertermelésre, mint a kender eladására, illetve beváltására nézve felvilágosításokkal szolgál. A kendertermelés jövedelmezősége (lásd az alábbi példát) a mellett bizonyít, hogy a termelés első sorban a gazda érdeke ! Termeljünk minél nagyobb területen kendert és biztosítsuk az által megyénknek a kendergyárat, mely lehetővé teszi, hogy a jövőben termelendő kenderért jövedelmező árat kapjunk! Pékla a kendsrtennelés jövedelmezőségére: N, 0 bérleti gazdasága 3 éven át 50—50 k. hol • dón termelt kendert. Elvetett egy-egy holdra 45 kgr. m. ,>t, melyet az első évben 100 kgr.-ként 65.— koron - ' vett, a második és harmadik években azonban saját termesztésű magot, mely csak 25.— kor.-ba került 100 kgr.-ként. A vetőmag tehát átlag 38.— K-ba került. Termett az első évben átlag egy k. holdon 45 mázsa, a második évben 38, és a harmadik évben 51 mázsa, azaz átlag 4470 kgr. Á kender eladatott 4 kor. 60 fillérrel, vasútállomáson berakva; ebből leszámítva a vasútra szállítás költségeit, maradt tisztán 4 kor. 30 fillér; azaz egy k. hold termése után 192 kor. 21 fill. Meg kell jegyeznünk, hogy kétszer szántott és trágyázott földet használt a gazdaság. 339 13—10