Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-23 / 8. szám
február 23. GAZDÁK LAPJA 7-ik oldal. próbálhatjuk a lehálózást, mire a délelőtti és déli órák legalkalmasabbak. Az egyik esetben lenszalma kiszórása által is védekeztek a bogár ellen, amennyiben utóbbi ezt szívesen s tömegesen lepi el s igy a szalma felgyujtása által könnyen pusztítható. Kopár réten, vagy kiégett legelőn ne bántsuk a bogarat, amennyiben ily sáskás helyeken annak hasznos tulajdonságai érvényesülnek. TT). kir, rov. állomás. Milyen mélyre szántsuk alá az istáilótrágyát? Miután utóbbi időben a mély szántás előnyei oly sokszor lettek a szaklapokban hangoztatva, bizonyára gazdatársaim közül nagyon sokan vannak abban a nézetben, hogy az istáilótrágyát is jobb minél mélyebben alászántani. Pedig ez a nézet határozottan téves; az istállótrágyát nem mélyen — hanem középmélyen kell elszántani. Az istállótrágyában levő tápláló anyagokat a növények legnagyobb részben nem képesek ereded alakjukban felvenni s a szerves nitrogémek előbb korhadás utján át keli alakulni salétrommá, a mi pedig csakis a levegő hozzájárulásával történhetik meg. A mennyire kívánatos tehát, hogy a trágyát a trágyatelepen ~a levegő behatolásától megóvjuk az által, hogy trágya lével öntözzük, letaposhatjuk, esetleg főiddel is j feihányhatjuk, ép oly kívánatos, hogy az elszántott j istálótrágyához a levegő minél jobban hozzá férhessen. | s ezért nem szabad mélyen alászántani. Ha az istállótrágya nagyon mélyen szántatik alá, i igen lassan fog bomlani, elszenesedik és hatóképessé- 1 gét elveszti, mert az organikus nitrogénből ammóniák I s ebből salétrom csak baktériumok közreműködésével j lehetséges, a melyek tenyésztéséhez levegőre okvetie- | nüi szükség van. De csekélyen sem célszerű az istá- lótrágyát alászántani, mert a talaj rátege száraz, már I pedig bomláshoz nemcsak levegő, de nedvességre is : van szüksége. Mindkét feltételt legjobban úgy adhatjuk meg a trágyának, ha középmélyen szántjuk alá. Ugyanez mondható a zöldtrágyára is, mert az : alászántott zöldtömegnek gyorsan kell elkorhadnia, hogy szerves nitrogénjét a zöldtrágyát követő növény már salétrom alakjában találhassa és használhasa fel. Közepes mély szántás esetén is a zöldtrágya kellő hatást csak az esetben fog kifejteni, ha vele egyidejűleg szuperfoszfát, vagy más foszfortrágya is alkalmazta- tik, mert a zöldtrágya foszforban szegény, holott talajaink éppen foszforsav szükséglete igen nagy. K. 0, Hasznos tudnivalók. — A szembe hüllőt idegen tárgyak eltávolítása j célszerűen eszközölhető egy, vagy két lenmagnak a j szemhéjak alá helyezése által. A magnak a szem nedvessége által feloldott nyálkája hz idegen anyagot körülburkolja, mire ez könnyen kimosható. M. F. • Az ekék karbantartása Clayton & Schuttlewort szerint. Hogy mindenkor egyenletes és jó szántást vé- í gezhessünk anélkül, hogy e mellett felesleges vonóerőt j pazarolnánk, illetve az igavonó állatokat szükségtelenül megterhelnénk, kell, hogy a szántóvasak és a csoroszja mindég élesek legyenek; minélfogva oly talajoknál, amelyek természetüknél fogva a vasaknak gyorsabb ) kopását idézik elő, minden egyes ekénél 3 vagy 4 szántóvasnak kell használatban lennie. A szántóvasak nincsenek egészben, hanem különösen hegyeiknél és mintegy 2 cm. szélességben éleik hosszában vannak csak edzve; miért is, ha ezen edzet rész elkopott, szükséges a további tüzbeni élesítés és a hideg vízben való lehűtés, mert különben, ha azok nem lennének igy edzve, nagyon gyorsan elkopnának. Felsőrészében a szántóvasat nem szabad kitüzesiteni, mert különben az elhúzódik. A szántóvasak hegyeik kihuzhatása céljából pótanyaggal vannak ellátva, mely a tűzben élezésnél e célra teljesen kikovácsolható és elegendő arra, hogy a szántóvasnak az ő eredeti alakja ismét visszaadható legyen. Ha ezen pótanyag felhasználtatott, s a szántóvasak annyira elkoptak, hogy az eredeti barázdamélység még a gerendely és az ekefej közé alkalmazható ekék beillesztése után sem érhető el, akkor a gyárból uj szántóvasak rendelendők, melyek pontosan körülvágva, csavarlyukakkal is el vannak látva és minden további előkészítés nélkül az ekefejekre tökéletesen ráillenek. A szántóvasaknak a kovács általi még- egyszeri megnádolása semmi esetre sem helyén való, mert az úgyszólván ugyanannyiba kerül, mint az uj szántóvas, holott annak az eredeti pontos alak csak a legritkább esetben lesz megadva. A szántóvasnak szakszerű igazítására és élezésére igen nagy gond fordítandó, mert különben az eke az ő jó és rendes járását természetesen elveszti. Ajánlatos ennélfogva az uj szán- tóvasról egy mintát levenni, vagy pedig e célra egy mintaüllőt használni, — Hová rakja tojásait a íeknosbóka ? Régente hazánkban sok nemesi kúrián és még több papi háznál akadt teknősbéka tenyésztésére szolgáló medence ; a kutak közelében, mintegy másfél méter mélységű gödrök voltak, falazott oldalakkal és fenékkel. Magam is ismertem ily medencét gyermekkoromban Vácon, mely egy ottani kanonoknak volt tulajdona s ugyancsak örültem a teknősbékafiókáknak, fölötte kíváncsian kutatva azt, hogy milyen a teknősbéka tojása ? Kérdezősködésemre az öreg kanonok azt felelte, hogy arra sokan kiváncsiak, de még nagyon kevesen látták, mert a tekuősbéka elrejti tojásait. Erre a kérdésre felel Cooey, ki Ausztráliában, Blayneyben figyelte meg a teknőcöket s a következő közleményben számol be megfigyeléséről: „A Chelodina longicollis nevű teknőcök a tojás idején kimásznak a Balabula folyóból, szájukban vizet hozva magukkal s alkalmas helyen, hátsó lábaikkal lyukat kezdenek ásni és ha ez egy-két ujjnyi mélységű, úgy belefecskendezik a magukkal hozott víz egy részét, hogy ez által a földet puhábbá tegyék, azután tovább ásnak s puhítják a földet addig, mig a vízkészletük tart. Ha az első nap nem sikerült igy a lyukat elég mélyen vájni, akkor másnap reggel uj vízkészlettel tovább ásnak. Ha végre a lyuk elkészült, akkor a teknőc hat tojást rak abba és némi földréteggel födi be őket; másnap újból hat tojást tojik le s azt is beföldeli és igy tovább, mindaddig, mig valamennyi, tizenönttől harminchatig terjedő tojását lerakta. Az ivadék a legalsó tojásokból kel ki legelőbb s átvájva magát a felszínre, azonnal a folyóba megy.“ K. Ö. — Karórágást megakadályozó készülék. Véthy Alajos honvéd állatorvos, mint az Állatorvosi lapokban olvassuk, Feledi honvédszázadossal újabban készüléket szerkesztett a lovak karórágásának, levegőnyelésének és más ehhez hasonló rósz szokásának meggáílására, A készülék, melyet feltalálói szabadalmaztattak, a zab-
