Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-16 / 7. szám
11-ik odal. február 16. GAZDÁK LAPJA Legjobb és mms— / Ä legolcsóbb fedél. Gazdasági épüle- / tekre is alkalmas. / ^ C* / & \ ^ < Sem szeget, / W n* s? "'«& *•*/ Felvilásem kötő-anyagot nem kíván. O o "4r % o gositással olgál a Szatraármegyei Gazdasági Egylet titkári hivatala, vagy Fogarassy Sándor mérnök ur Szatmáron. 285 52—21 Phlloxeranals eddigi kísérleteit »érint ellentálló » I sima és gyökeres szőlő vessző, fás és zöld oltványok kaphatók Szűcs Sándor ésfiacégn 315 Bihardiószeg. Árjegyzék ingyen! 30— é I-14 íyÁtifS «ätäe» ájtf Ólé Hé fi'n Gazdasági cikkeket, Felhivas hirdetésre. Az a tömeges felkarolás, melylyel a „Gazdák Lapjának“ hirdetési rovatát mindinkább igénybe veszik, hirdetési tarifánk olyan módosítását tette szükségessé, hogy az könnyen kezelhető legyen, s afher. nyiben eddigi szokásunkhoz hiven minden alku ki;-. .- rásával csakis szabott hirdetési árakkal dolgozunk, ez által díjszámításunk a t. hirdető közönség neszére is áttekinthető legyen. E módosítással kapcsolatban tarifánkat különösen az állandóbb hirdetésekre mélyen leszállítottuk. így a „Gazdák Lapja“, mely állandóan IOCO példány körül Szatmáron megjelenő köz- és mező- gazdasági heti lap, mint a vármegye legtekintélyesebb gazdasági, szövetkezeti és sport testületéinek hívataios közlönye, a vidék legelterjedtebb lapja, legszámottevőbb földbirtokosaink s gazdáink kezébe eljut, igy gazdák kezébe szánt hirdetések feladására nemcsak legalkalmasabb, de alkut kizáró tarifájánál fogva egyúttal legkényelmesebb, sőt számos előnye mellett különösen módosult tarifája után a legolcsóbb hirdető is. Az érvényben levő hirdetési árak a következők: i Oldal 1 3 5 10 20 30 40 Egész n»gy-!| szer i k ö z 1 é s m e lett évre kor. • sag J|k 0 r c n a 1 i 12 32 50 90 160 230 280 320 V* 1; 6.40 17 26 48 90 120 150 170 V 4 11 3.40 9 14 26 48 62 80 90 V» 2.5 8 14 26 1 34 44 58 Vie, 1.20 3 4.40 8 14 ' 18 ! < 24 28 Elhelyezésrevonatkozó kikötések kölcsönös megegyezés szerint. Hirdetési dijak ismert kezekből támpéldány beküldése után is fizethetők, vagy megegyezés szerint. Apró hirdetések garmond betűkkel szavanként 4 fillérért közöltéinek. Minden hirdetés első szava kövér betűkkel lesz szedve. További kövér betűkkel szedendő szavak dija kétszeres. Apró hirdetések dija akár levélbélyegekben előre beküldendő. Hirdetési ajánlatok és pénzek cimzendők: A „GAZDÁK LAPJA“ 229 52—45 kiadóhivatalának Szatmár, Verbőcí-utca 5. sz különösen gépeket, eszközöket, vetőmagvakat, rézgálicot, műtrágyaféléket, zsákokat stb. stb. az Egylet tagjai részére nagy előnynyel szerez be a Szatnúrmegyei Gazdi. Egyesület titkári hivatala. A tagok részére a legmesszebb menő engedmények vannak felajánlva. 52^-39 Felhívás kendertermelésre. A Börvelyen létesülő kendergyár részére a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület titkársága előjegyzésbe vesz kenderterületeket. A kendert termelni szán- , dékozó gazdák jelentkezzenek az egyesület titkárságánál, mely úgy a kendertermelésre, mint a kender ela- ! dására, illetve beváltására nézve felvilágosításokkal i szolgál. A kendertermelés jövedelmezősége (lásd az alábbi i példát) a mellett bizonyig hogy a termelés első sorban I a gazda érdeke ! Termeljünk minél nagyobb területen kendert és biztosítsuk az által megyénknek a kendergyárat, mely lehetővé teszi, hogy a jövőben termelendő kenderért jövedelmező árat kapjunk ! Példa a kendertermelés jövedelmezőségére: N. 0. bérleti gazdasága 3 éven át 50—50 k. holdon termelt kendert. Elvetett egy-egy holdra 45 kgr. magot, melyet az első évben 100 kgr.-ként 65.— koronával vett, a második és harmadik években azonban saját termesztésű magot, mely csak 25.— kor.-ba került 100 kgr.-ként. A vetőmag tehát átlag 38.—- K-ba került. Termett az első évben átlag egy k. holdon 45 mázsa, a második évben 38, és a harmadik évben 51 mázsa, azaz átlag 4470 kgr. Á kender eladatott 4 kor. 60 fillérrel, vasútállomáson berakva; ebből leszámítva a vasútra szállítás költségeit, maradt tisztán 4 kor. 30 fillér; azaz egy k. hold termése után 192 kor. 21 fill. Meg kell jegyeznünk, hogy kétszer szántott és trágyázott földet használt a gazdaság. 339