Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-16 / 7. szám
4-ik oldal február !6 GAZDÁK LAPJA alatt ismeri. Gereznájának főszine egyszínű sötét, fekete vagy egészen feketés sötétkék a leggyakoribb, van azonkívül barna és sárga. A legtöbb állatnak a test előrészén fehér foltjai vannak ; egéiz testben egyszínű a ritkaságok közé tartozik. Fején végig a fülektől le egész az orr végéig fehér esik vonul, fejül- szélesebb és az orránál keskenyebb. Nyaka körül egy nem nagyon széles szintén fehér sáv látszik, amitől az állat úgy néz ki, mintha fehér nyakkötője volna. Mind a négylába szintén fehér, úgynevezett kézelővel végződik. A hollandi nyulat teljes joggal angol tenyésztők hosszú évek fáradozása sikerült termékének mondhatjuk. Alakja kicsi, hegyes apró csontképződésii. Súlya ritkán van 3 kg.-on felül. Húsa gyenge rostu, kitűnő izü, zamatos. Háta gömbölyű ivalakban hajlik, fejének jellege ugyanaz, mint más apró nyulfajtáké. A hímé gömbölyded, a nőstényé hosszas, lapos. Szemei kissé kiállók, sötétek és élénkek. Rövid fülei felállók, tokája nincs. Az állatok nagyon élénkek, miért is nagyobb ketrecre van szükségük, mint más ilyen kis fajta nyúlnak, mert csakis nagyobb holyen, sok mozgás mellett fejlődhetik ki fajjelegük tökéletesen. Gazdasági tulajdonságai a lehető legjobbak, minthogy ellentálló képessége nagyobb, mint más nyulfaj- táé; ezzel azonban nem akarjuk azt mondani, hogy a gyakori nyulbetegségek talán ezt a fajtát kerülik. Termékenysége közmondásos s 10 darabon felüli fiad- zás náluk nagyon gyakori. A nőstények kitűnő anyák és minden esetre dús tejelők, amit abból lehet következtetni, hogy nagyszámú fiókáikat minden nehézség nélkül fölnevelik. Takarmányozásra nézve igénytelenek és silányabb takarmányanyagok mellett is jól fej- j lédnek. A fiókák gyorsan nőnek és 4—5 hónapos korukban már majdnem utolérik szüleiket, teljesen azonban csak 7—8-ik hónapban vannak kifejlődve és párosításhoz is ez a legalkalmasabb idő. Tenyésztésük, illetve kifogástalan kiállítási egye- dek kitenyésztése azonban nehéz, mert a bírálati sza- ! bályzatoknak teljesen megfelelő rajzu állatokat csak a ■ legritkább esetben lehet kitenyészteni s ez az oka i annak, hogy különösen nálunk a hollandi nyúlnak te- | nyésztésével alig foglalkoznak. Tenyésztéshez egyálta- 1 Ián csak teljesen kifogástalan kifejlődött anyaállatokat j kell beszerezni. Mahler Károly. A kis jelzálogos kölcsönök drágasága. A lépten nyomon hangoztatott szociális törekvések sorában majd minden egyes alkalommal ott szerepel „a kisbirtokosok részére olcsó jelzálogkölcsön szerzése“ s nincs uj pénzintézet, mely ezt a szépen és jól hangzó frázist fel ne venné programmjába, anélkül azonban, hogy ennek komoly keresztülvitelét igazán beváltaná, vagy beválthatná. A jelenlegi kedvezőtlen kamatlábat nem is említve, úgyszólván soha ,sem fordul elő az, vagy csak a legritkább esetekben, hogy a kis jelzálogos kölcsönök igazán olcsók is legyenek. Aki csak egy kissé is ismeri az ilyen dolgokat, jól tudja, hogy nem az a bizonyos 8°/o az, a mi e kis kölcsönöket drágákká teszi, mert végre is 200 korona után félévenként azt a 8 koronát le tudja fizetni a legszegényebb földmives is, a ki a felvett kölcsönt föld vagy házvételre, avagy javításra fordította. De az első keresztet rendesen az húzza a szegény kölcsöntkérő számításába, hogy a félévi kamaton és itt ott divatban levő kezelési dijakon kívül bekebelezési költség címén is levonnak egy összeget, ami, akármilyen mérsékelten is van számítva, az illetőnek mindig sok. Vegyük ugyanis a legkisebb szokásos kölcsönöket, melyeket egy földműves ember szokott felvenni. Ezek 300—600 korona közt váltakoznak. Ezek betege tudvalevőleg: kérvényre 3 korona, okiratra 1 kor, 26, vagy 1 kor. 88 fii!., a felzetre á 30 fill. ~ 90 fill., bekebelezési illeték, a költségbiztositékot csak 50 koronával véve fel, 600 koronánál 4 kor. 62 fill., összesen tehát a 300 koronásnál 7 kor. 68 fill. a 600 koronásnál 10 kor. 40 fill., a meghatalmazás bélyege természetesen nincs beszámítva. A dij fölmegy 6—8—10 koronára, szóval egy kis kölcsönnél a bekebelezési költség 14—20 korona közt váltakozik. Ezen a tényen, amely ugyan nem apasztja a köl- csönkérők számát, csak helyzetüket teszi rosszabbá, csak egy módon lehetne segitni, ha a kormány az 1000 koronán aluli jelzálogkölcsönök bélyeg és illetékmentességét mondaná ki, illetve ily irányban tenne javaslatot, vagy bocsátana ki rendeletet. G- T. A magrépa termesztése. Újabb időben a gazdák répamagszükségletüket igyekeznek maguk termelni. S ez igen helyes eljárás, mert ezáltal apasztják gazdaságuk kiadását és Így jövedelmezőbbé teszik azt. Azonban a répamag termesztése körül nem mindenütt járnak el helyesen s ezek következtében nagyon sok helyt csekély a termés s a termelt mag is apró és fejletlen. Az említett körülménynek jórészt az az oka, hogy .a talajt nem látják el elegendő trágyával, abban a Íriszemben, hogy maga á répa amúgy is tartalmaz annyi tápláló anyagot, a mennyi a magképződéshez szükséges. A répamag azonban roppant sok tápláló anyagot szükségei, amely tápláló anyag mennyiség nemcsak magában a répában nem található fel, de nem található fel az istállótrágyában sem. S egyedül istállótrágya alkalmazásával nem is lehet elérni a legjobb eredményt. Az istállótrágyában ugyan benne foglaltatik minden anyag, a mi a növény táplálására szükséges, de ez csak kis részben, s lassan oldható; miután pedig a magrépa vegetációja csak nagyon rövid tartamú, az istáilótrágya nem nyújt részére elegendő táplálékot. A magnak való répát áprilisban ültetjük ki. Szárrészeit május-junius hónapokban kifejleszti s junius végén elvirágzik. Junius végén tehát földfeletti részei csaknem teljesen ki vannak fejlődve s azon túl a szár és a mag csak vastagságban növekszik. Miután tehát tenyészideje mindössze 3-4 hónapra terjed ki, természetesen nagy mennyiségű kész tápláló anyagra van szüksége, s csak abban az esetben, ha ez rendelkezésére áll, fog jó magtermést adni. Ez az oka annak, hogy bő istálló- trágyázás dacára sem ad jó magtermést, mert az istállótrágya anyagai lassan oldódnak, miért is a rövid tenyészidejű répa annak nem veheti hasznát. Könnyen oldható műtrágyára van szüksége, különösen pedig könnyen asszimilálható nitrogénre, föltéve, hogy a talajban elegendő káli, foszforsav és mészről gondoskodva van. Legjobb terméseket érhetünk el abban az esetben, ha az istállótrágyát a magrépa előveteménye alá adjuk, a kiültetéskor pedig chilisalétromot hintünk ki — 60 — 100 kg.-ot holdanként— és pedig nem egyszerre, hanem két részben. Ilyen módon eljárva, kitűnő répamagot termesztünk, s azt egész nyugodtan alkalmazhatjuk vetésre, mert épen olyan jó termést fog adni, mint a kwedlinburgi vagy más híres magtermelő helyről származott répa mag. — y. — a.
