Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-09 / 6. szám
GAZDÁK LAPJA 9-ik odal. február 9. Legjobb és wum / ** legolcsóbb fedél. ji’.f Gazdasági épüle- / £*> tekre is alkalmas 1 £ <0 4P V Felvilá^ ^T) q' ° £" A-y gositással Sem szeget, / W <5* szolgál a Ä '<£/ Szatmarme- kötő-anyagot / £v 3? * <? A W V © ^ ^ <£>/ hivatala, vagy A £*/ Fogarassy Sándor sem nem kíván. O o rO gyei Gazdasági Egylet titkári hivatala, mérnök nr Szatmáron. 285 52—21 Felhívás hirdetésre. Az a tömeges felkarolás, melylyel a „Gazdák Lapjának“ hirdetési rovatát mindinkább igénybe veszik, hirdetési tarifánk olyan módosítását tette szükségessé, hogy az könnyen kezelhető legyen, s ámen nyiben eddigi szokásunkhoz híven minden alku kizárásával csakis szabott hirdetési árakkal dolgozunk, ez által díjszámításunk a t. hirdető közönség részére is áttekinthető legyen. E módosítással kapcsolatban tarifánkat különö- j sen az állandóbb hirdetésekre mélyen leszállítottuk, j így a „Gazdák Lapja“, mely állandóan 1000 példány körül Szatmáron megjelenő köz- és mezőgazdasági heti lap, mint a vármegye legtekintélyesebb gazdasági, szövetkezeti és sport testületéinek hivatalos közlönye, a vidék legelterjedtebb lapja, legszámottevőbb földbirtokosaink s gazdáink kezébe eljut, igy gazdák kezébe szánt hirdetések feladására nemcsak legalkalmasabb, de alkut kizáró tarifájánál fogva egyúttal legkényelmesebb, sőt számos előnye mellett különösen módosult tarifája után a legolcsóbb hirdető is. Az érvényben levő hirdetési árak a következők: Oldal: 1 3 5 10 20 I 30 40 Egész nagy-j ság szer i k ö z 1 é s m e lett évre 1 k 0 r O n a 1 12 32 50 90 160 1 230 280 320 V. 6.40 17 26 48 90 120 150 170' V4 | 3.40 9 14 26 48 62 '80- 90 V 8 1 2.— 5 8 14 26 ! 34 44 58 V16 | 1.20 3 4.40 8 14 18 í 24 28 Elhelyezésrévonatkozó kikötések kölcsönös megegyezés szerint. Hirdetési dijak ismert kezekből támpéldány beküldése után is fizethetők, vagy megegyezés szerint. Apró hirdetések garmond betűkkel szavanként 4 fillérért közöltéinek. Minden hirdetés első szaVa kövér betűkkel lesz szedve. További kövér betűkkel szedendő szavak dija kétszeres. Apró hirdetések dija akár levélbélyegekben előre beküldendő. Hirdetési ajánlatok és pénzek cimzendők : A „GAZDÁK LAPJA“ 229 52—45 - - kiadóhivatalának Szatmár, Verbócí-utca 5. sz A Fhllozeranals eddigi kísérletek szerint ellentálló A sm^^ww aiiT6 sima és gyökeres szőlő vessző, fás és zöld oltványok kaphatók Szűcs Sándor és fi a cégnél 315 Bihardiószeg. Árjegyzék ingyen! 30—14 Gazdasági cikkeket, különösen gépeket, eszközöket, vetőniagvakat, rézgálicot, műtrágyaféléket, zsákokat stb. stb. az Egylet tagjai részére nagy előnynyel szerez be a Szatm&rmegyei Gazd. Egyesület titkári hivatala. A tagok részére a legmesszebb menő engedmények vannak felajánlva. 52—39 Felhívás kendertermelésre. A Börvelyen létesülő kendergyár részére a Szat- márvármegyei Gazdasági Egyesület titkársága előjegyzésbe vesz kenderterületeket. A kendert termelni szándékozó gazdák jelentkezzenek az egyesület titkárságánál, mely úgy a kendertermelésre, mint a kender eladására, illetve beváltására nézve felvilágosításokkal szolgál. A kendertermelés jövedelmezősége (lásd az alábbi példát) a mellett bizonyít, hogy a termelés első sorban a gazda érdeke ! Termeljünk minél nagyobb területen kendert és biztosítsuk az által megyénknek a kendergyárat, mely lehetővé teszi, hogy a jövőben termelendő kenderért jövedelmező árat kapjunk ! Péida a kondertermelés jövedelmezőségére: N. 0. bérleti gazdasága 3 éven át 50—50 k. holdon termelt kendert. Elvetett egy-egy holdra 45 kgr. magot, melyet az első évben 100 kgr.-ként 65.— koronával vett, a második és harmadik években azonban saját termesztésű magot, mely csak 25.— kor.-ba került 100 kgr.-ként. A vetőmag tehát átlag 38.— K-ba került. Termett az első évben átlag egy k. holdon 45 mázsa, a második évben 38, és a harmadik évben 51 mázsá, azaz átlag 4470 kgr. Á kender eladatott 4 kor. 60 fillérrel, vasútállomáson berakva; ebből leszámítva a vasútra szállítás költségeit, maradt tisztán 4 kor. 30 fillér; azaz egy k. hold termése után 192 kor. 21 fill. Meg kell jegyeznünk, hogy kétszer szántott és trágyázott földet használt a gazdaság. 339
