Gazdák Lapja, 1906. február (5. évfolyam, 5–8. szám)
1906-02-09 / 6. szám
3-ik oldal GAZDÁK ródőmséget, a közérdek iránti oly súlyos érzéketlenséget fognak igazolni, ami, amellett, hogy e megbocsájthatatlan mulasztás mily nagy kárral fog járni, a nehéz viszonyok közt szükséges haladó korszellemmel össze nem egyeztethető. Mindenki maga ismeri viszonyait legjobban, lehetetlent nem vár a közérdek senkitől, de elvárja azt, hogy ébren legyen minden gazda, s akinek körülményei lehetővé teszik, biztosítson annyi területet, amennyit tud legalább az idei kendertermelésre, s igy nem veszi magára azt a vádat, hogy viszonyaink haladásának ő volt a kerékkötője. Ütött az utolsó óra, mindenesetre, még ha némi áldozat és kockázat árán is, biztosítani kell mielőbb e hiányzó területet! Poszvék. Nehány szó az okszerű talajmüvelésről. Az okszerű talajmüvelésről kötetekre menő szakmunkák jelentek meg a magyar gazdasági irodalom terén, mert hiszen oly széles mező ez, hogy annak áttekintését, az ott előforduló változatokat egy kis füze- tecskében, vagy egy szaklapi cikkben előadni nem is lehet. Azok, akik már huzamosabb idő óta foglalkoznak gazdálkodással, jól tudhatják azt, hogy a talaj okszerű megművelésénél nagyon sok körülményt kell tekintetbe venni. Befolyással van arra az éghajlat, a talaj vegyülete, kötöttsége, és a termelendő gazdasági növény minősége. Ez az a tér, ahol a gazdának elméleti szakismerete mellett a gyakorlaton alapuló tapasztalatait, sőt házi józan eszét is igénybe kell venni. Elvitázhatatlan tény az, hogy a gazdaság jövedelmére, az okszerű gazdasági üzlet vezetése mellett legnagyobb befolyással van a talaj okszerű megművelése. Ugyanazért, ha e téren szerzett észrevételeinket, gyakorlati tapasztalatainkat gazdatársainkkal közöljük, csak az általános jólét érdekében működünk közre. Ez indított engem arra, hogy már több évi tapasztalatomra támaszkodva, a talaj okszerű megművelése köréből — a mi megyei viszonyainkhoz alkalmazva — egy kis részletet közöljek. Megyénk legnagyobb részében — különösen a gyengébb talajú vidékeken — az a nézet van elterjedve, hogy csak ugar földben, háromszori szántás után terem a jó búza, tavaszi kapás növény után őszi szalmás terményt vetni nem érdemes. Arról kívánok tehát itt szólani t. gazdatársaimnak, hogy miképpen műveljük meg tavaszi kapás növény alá talajunkat, ha utána őszi szalmás terményt szándékozunk vetni. Tudjuk azt, hogy az őszi kalászos termények jól miveit, gyommentes talajt kívánnak. Azt mondja a régi közmondás is, hogy egy szántás csak egy kenyér, két szántás két kenyér, három szántás pedig három kenyér. A minek az értelme az, hogy mentül többször megszántjuk a földet, mentül jobban kiirtjuk abból a gyomokat, annál jobb termést várhatunk. Úgy de a LAPJA 5, február 9 mai gazdasági viszonyok között túl vagyunk már azon, hogy földünket egy évig' heverni hagyjuk csak azért, hogy búza alá jól elkészíthessük. Ma már nagy szükség van a jövedelemre, mert óriási mérvben szaporodtak a földbirtokot sulytó közterhek, de aztán megnőttek igényeink is, melyeket ki kell elégíteni. Szükség van a föld minden évi jövedelmére. Érzik ezt már kisebb gazdatársaink is, hiszen gyakran láthatjuk, hogy próbálgatják minden évben használni földjüket. Tavasszal vékonyan megszántják a földet tengeri alá, — mert nézetök szerint mélyen szántani nem is szabad, mivel akkor a tengeri gyökere későn ér az eleven földbe, — ősszel aztán ha gyenge tengeri termésűket leszedték, ismét csak egy vékony szántás után búzát vetnek. Persze, hogy az ilyen munka után nem törik le a tengely a búza kereszt alatt, a zsák is vékonyan telik. Mikor aztán ezt látja a gazda, keservesen sóhajt fel: hej! igaza volt az öreg apáinknak, hogy csak ugar földben terem a jó búza. Megterem pedig a búza t. gazdatársaim tengeri után is, csak meg kell ám adni a módját. Ha három kenyeret akarunk kapni, káromszor kell tengeri alá szántani és úgy vetni utána a búzát. Ezt a háromszori szántást pedig következőleg kell végezni: Aratás után, mikor a kereszt lekerült a földről, julius hó végén, vagy augusztus hó első hetében — a tarló földet vékonyan le kell buktatni. Ez az első szántás, melyet azért eszközölünk minél véknyabban, hogy a tarló földön levő gyommagvak csak oly mélyen kerüljenek föld alá, hogy az őszi esőzések után kikelhessenek. Az ekkor kikelt gyomok az évben már virágzásnak nem indulnak, nem magzanak, igy tehát utódok nélkül elpusztulnak. A tarló lebuktatás fő célja tehát a gyom pusztítása, de elérjük vele azt is, hogy a tarló földön levő rovarok petéi s maguk a rovarok is —- melyek néha őszi vetéseinkben sok kárt okoznak — a vékony szántás által nyugalmukban meg zavartatnak s nagy részben elpusztulnak. A második szántást adjuk akkor, a mikor már őszi vetéseinket elvégeztük : október hó utolján, vagy november hó elején. Ezt a szántást aztán már jó mélyen kell végezni, úgy, hogy a még netalán ki nem kelt gyommagvak oly mélyen kerüljenek- föld alá, hogy ott megfuladva többé ki ne kelhessenek; szükséges azért, hogy a talaj jó mélyen felhasitva legyen, mert igy a bele vetett növények gyökerei abban akadály nélkül terjedhetnek ; szükséges azért, hogy az alólról felszínre került talajrészekben lévő ásványi alkatrészek a télfagya, a nap melege, és a világosság által feloldatva, a növények által felvehető állapotba jussanak. Szükséges végül azért is, hogy a mélyen felhasitott talaj a téli nedvességet, vizet, magába vehesse, s azt a nyár egész folyama alatt megtarthassa, s ez által még szárazabb években is a termés hozamot biztosíthassa. Az őszi mély szántás előnyei oly fontosak, hogy azt ma már csak kevésbbé szakszerüleg kezelt gazdaságban is nélkülözhetlen munkának ismerik el. Önként következik, hogy az őszi mély szántást — kivált gyengébb minőségű talajt — a tél folyamán meg is kell trágyázni. A téli trágyázás akként eszközlendő, hogy -az már a szekérről egyenletesen elszórva kerüljön a földre, minek előnye az, hogy a szét terített trágya azon részei, melyek a felmélyitett talaj ásványi réM luden mi BDHISZAii LArujv S 25 Ő 2. Ő H 1 Tl tj O O s O X "V 8b s s a< öu :ssäs5sssasBS5Siäsis cimü szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évenkint két szinas műmeilékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 K ■ - - Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Üllői-ut 25.
