Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)

1906-01-19 / 3. szám

(Vik oldal.

GAZDÁK LAPJA

január 19.

karjuk, fogas vagy grubber segítségével. Ugyanezen indokból az ősziek alá is jóval a vetés előtt szórhatjuk el a szuperfoszfátot.

A káli trágyáknak az elszórása lehetőleg mindig jóval a vetést megelőzőleg eszközöltessék. Ez azéit kívánatos, mert a kálitrágyák tartalmaznak olyan mellékalkatrészeket, melyek maróhatást gyakorolnak a növényzet gyökérzetére. Ha már most ezek a vetést jóval megelőzőleg lesznek elszórva, úgy ezen káros alkatrészek a vetés idejéig a talaj olyan mély rétegébe lesznek mosva, a hol a növényeknek már nem lesznek ártalmára.

Az organikus nitrogéntrágyák, thomas-salak és a csontliszt feltétlenül jóval a vetést megelőzőleg szóran- dók el. Még pedig azért, mert 'ezeknek a hatására lényegesen kedvező befolyást gyakorol az, hogy azok a talajjal minél egyenletesebben legyenek összekeverve.

Irodalom.

— A Szatmármegyei Közlöny a folyó év elejétől kezdve mint politikai lap hetenként kétszer jelenik meg. Főszerkesztője b. Kováts Béla.

— A magyar gazdasági szakirodalom köny/íárjeyy- zéke 1906. A könyvvásárló magyar gazdának nagy könnyebbségére szolgált a „Pátria“ r.-t. könyvkereskedése Bpest, IX„ Üllöi-ut 25.) azzal, hogy az összes gazdasági szakkönyvekről betüsorös beosztással csinos árjegyzéket állított össze. Ezideig a szakkönyvek iránt érdeklődő gazda tíznél is több kiadónál kutathatta össze a neki való szakmunkát, ma már erre nincs szükség. Ha egy levelezőlapot ir a nevezett szakkönyvkereskedésnek, megkapja a gazdasági szakkönyvek teljes jegyzékét.

Hasznos tudnivalók.

— A halak korának meghatározásáról. Az ichthyolo- gusok régen kutatják annak a módját, hogy miként lehetne a halak korát egész pontossággal megállapítani, úgy mint például a lónál annak fogairól, a fánál pedig az évgyűrűk után ezt tehetjük. Legutóbb Reibisch dr. kiéli tanár állítja, hogy erre a halnak halláscsontjai a legalkalmasabbak. Eme csontoknak ugyanis van egy belső, többé-kevésbbé átlátszó magjuk, a melyre átlátszó és át nem látszó rétegek fölváltva rakódnak olyformán, hogy minden évben két ilyen réteggel gyarapszik e csontok térfogata. Ezen rétegek számából volna tehát a hal kora megálapitható. Kutatásaiból kitűnt, hogy egyik-másik halfajnál egész bizonyossággal alkalmazható a kormeghatározás ezen módja, de vannak olyanok is, a melyeknél csak úgy láthatjuk az említett évgyűrűket, ha előzőleg a halláscsontokat köszörüljük. Ennél fogva nem érdektelen tudni azt, hogy, mint az „Alig. wissen- schaftl. Berichte“ Írja, Heinecke tanár egy másik utat alapított meg e kormeghatározásra nézve. Kitűnt ugyanis, hogy a halak csontváza sem egyenletesen fejlődik, hanem időszakosan, a mennyiben azok fejlődése télen át, valószinűleg a vizek csekélyebb hőfoka miatt, majdnem egészen szünetel. Ha aztán a következő tavaszszal újból megindul annak fejlődése, határozottan láthatóvá lesz az uj képződmény hatása. Ezen évvonalak a hal minden csontján láthatók, de sehol sem annyira, mint a gerinc-csontokon és a sziivány-fedelek lapos csontjain. Ott tehát, a hol a halláscsontokkal nem sikerült célt érni, mint például a heringnél, a második módot alkalmazhatjuk. H.

— A svábbogarak irtása. Nagyon jól pusztíthatjuk

ezen alkalmatlan férgeket közönséges uborkahéjjal, ha este^5 azon helyeket, ahol ezen kellemetlen bogarak megjelennek, uborkahéjjal teli szórjuk. Ha vagy fél óra múlva utána nézünk, már fekete lesz ott a föld a bogaraktól, amelyek a friss héjak nedvét szívják. Összeszedjük s elégetjük. Több estén át igv járva el, nemsokára megmenekülünk ezen állatoktól. Np.

— Magyar buza-e vagy francia búza ? A keszthelyi gazdasági tanintézet kísérleti telepén három éven át összehasonlító termelési kísérleteket végeztek a bánód és a francia búzával. A kísérletek azt igazolták be, hogy a francia búzának a bánáti búzával szemben ugyan igen sok előnye van, mégis tekintve, hogy a kifagyástól sokat szenved és későbbi érésű, termelését csak lazább összetételű talajokon, azon gazdaságokban lehet ajánlani, a melyek aszályos időjárástól nem szenvednek. A csapadékban gazdagabb vidékeken, ha termesztjük is a francia búzát, a magyar liszt jó hírét nem rontjuk, mert a hol a francai búza biztos termést ad, jó eredménynyel termelhető: ott a bánáti búza sem adja meg azt a krtünő minőseget, melylyel a külföldi piacokra léphetne s a mely jó hirnevét megszerezte.

— ÁZ üvegek szagának eltávolítása. Gyakran megesik, hogy igen kitűnő üveganyagot kapunk olcsó pénzen, amelyet szívesen felhasználnánk borlefejtési célokra, de nem merjük tenni, mert azokban igen erős illata folyadékok, mint rum, pálinka, likörnemüek, vagy hasonlók voltak s ha az üvegeket bármennyire mossuk is, még mindég találunk benne illatot, amelyet borunk okvetlenül magába fog venni, ha bele fejtjük az illető palackokba.

Ilyen palacknemüből a kellemetlen illatot csak úgy lehet teljes mértékben eltávoiitanunk, ha azokba megfelelő áztatás és öblités után az utolsó öblögetéshez fekete mustárlisztet használunk, és pedig olyformán, hogy minden üvegbe némi lisztet szórunk s arra langyos vizet öntünk s az üvegeket igy vagy egy negyedórán át állva hagyjuk, mert tudvalevőleg az illat mindig az üveg fenekén van, ahol a folyadék utolsó maradéka a legerősebben megülepedett s innen kell azt teljesen feláztatnunk és eltávoiitanunk.

Negyedóra eltelte után a lisztes vizzel jól kiöblítjük az üveget s ha kell, úgy ismételjük is az eljárást. A második öblités után azonban már feltétlenül megszabadult az üveg mindenféle idegen szagtól s bátran használhatjuk bor alá.

Ugyancsak sikeresen alkalmazható a fekete mustárliszt akkor is, ha kezeinkhez tapad erősen valamely szag; mert mustárliszttel való mosás után teljesen megszabadulunk tőle. K. O.

— Karók telitáse. A szőlőkaró tartóssá tételére nem elég magában a földbe kerülő végnek megszenesitése, valamint nem elégít ki csupán a kátrányozás sem, de elérhetjük a hozzá fűzött várakozásunk eredményét akkor, ha a megszenesités után még azon melegében kátránynyal jól beitatjuk azt, nevezetesen pedig akkor, ha e műveletet a karónak feljebb érő részére is kiterjesztjük.

Hírek.

— Ä börveiyi kendergyár a szükséges termelési terület biztosítása érdekében az idén nagyarányú akciót indított abból a célból, hogy a gyár már az idén felépíthető s munkába állítható legyen. Bár a jegyzés