Gazdák Lapja, 1906. január (5. évfolyam, 1–4. szám)
1906-01-12 / 2. szám
január 12. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. hogy a búzaárak csökkenése folytán ma már csekély jövedelmet hozó búzatermelés helyét az őszi zab termelése foglalja el. Schacht szerint az őszi zab termelésének egyik előnye az volna, hogy az korábban érik a búzánál, érése tehát nem esik össze más gabonaféléével, s igy az aratási munkatorlódást, meiy eddig oly igen gyakori a gazdaságokban, könnyebben lehet kikerülni. Az őszi zab egy további előnyéül tudják be azt is, hogy annak vetésével a gyomosodás ellen is védekezünk, és pedig oly formán, hogy az őszi zab tavaszi gyors fejlődése "következtében a közte lévő gyomokat elnyomja. Ismeretes, hogy épen a tavaszi zab között szokott a legtöbb gyom mutatkozni, különösen a vad- repce és vadmustár, néhol oly nagy mértékben, hogy például a Dunántúl egyik-másik vidékén tavasszal gyakran láthatni táblákat, melyek inkább óriási virágágyakhoz hasonlítanak, nem pedig vetéshez. Épen az ilyen kiirthatatlan gyomfészek vidékén volna kiváló jelentősége az őszi zabnak az által, hogy az eddig vetett gyomnevelő tavaszi zab helyett őszi zab vettetnék. De nemcsak a gyomosodás, hanem a rovarkárok is csökkennének az őszi zab termelésével. A zabot sok helyen a rovarok — különösen a drótféreg — annyira megritkitják, hogy annak felszántása válik szükségessé. Schacht szerint az által, hogy mi tavaszi zab helyett őszi zabot vetünk, egyúttal csökkentjük a rovarkárokat, mert tavasszal, a mikor például a drótféreg pusztító munkáját megkezdi, az őszi zabot már annyira előrehaladott stádiumban találja, melyben az nagyobb pusztítást nem okozhat, vagyis az őszi zab akkor már a rovarkároknak jobban ellentáll. Végül az őszi zab egy kiváló előnyéül hirdetik még azt is, hogy korai érése miatt a lóherések jobb védőnövénye bármely más gabonafélénél. Az őszi zabnak ezen fent említett előnyös tulajdonságait hazai kísérleteink nyomán megállapítani nem voltunk képesek, kétségessé teszi azokat különben azon körülmény, hogy több kísérletező — ezek közt Fischer hallei egyetemi tanár is — a legtöbb ezen hangoztatott tulajdonságok ellenkezőjéről győző- ; dött meg. Az orsz. m. kir. növénytermelési kísérleti álló- j más figyelembe véve azt, hogy az őszi zabnak termelése a gazdaságra többféle előnynyel járna, szükségesnek tartotta az őszi zabbal termelési kísérleteket, végezni, egyrészt, hogy meggyőződjék az őszi zabról hirdetett tulajdonságok igazságáról, másrészt, hogy an- nak kipróbálása után a magyar gazdaközönség közt, ha beváh, terjeszsze, ha nem, akkor őket ettől óva intse. Ezen célból 1901. évben Chrestensen erfurti magkereskedőtől eredeti zab ve tőmagot hozatott, és azt a gazdasági akadémia és a gazdasági tanintézetek kísérleti tereinek oszlottá ki. Sajnos, mindjárt az első évben arról kellett meggyőződnünk, hogy az őszi zabnak nagyon csekély a fagyállóképessége, hogy még az enyhe telet sem birta ki mindenütt. Ugyanis majdnem valamennyi helyen a zab teljesen kifagyott, csupán a debreceni tanintézet kísérleti terén volt az áttelelése kifogástalannak mondható, a gazdasági akadémia kísérleti terén pedig csak pár megmaradt töröl tudtunk magot fogni, melynek elvetését a következő 1902. évben foganatosítottuk. 1902. évben Gyárfás József, a növénytermelési állomás aradi kirendeltségének vezetője, a .Wiener Landwirtschaftliche Zeitungéban ismertette az állomás által végrehajtott zabtermelési kísérletek eredményeit ; ennek megjelenése után Schneider ujgradis- kai (Szlavónia) földbirtokos levéllel kérésié fői a növénytermelési állomást, melyben az általa már több évek során át sikerrel termelt őszi zabot ajánlja termelési kísérletre. Az állomás gondoskodott is ezen vetőmagnak a beszerzéséről, s ezzel a kísérletet a következő 1902/3. évben folytatta. A növénytermelési kísérleti állomás annál is inkább remélt ezzel az újonnan beszerzett őszi zabbal jobb eredményre jutni, mert Schneider a következőket irta az általa termelt zabról: „A szürke őszi zab, melyet én az 1890-ik évben Dél-Franciaországból szereztem be, és meiy zab ott váltózabként sikerrel termeltetik, a mi vidékünkön igen jól bevált. Szemtermése — trágyázatlan és gyengébb minőségű talajon szórt vetés mellett — 1 kát. holdon 10—20 métermázsa. Ezen őszi zab magsulya nagyobb mint a tavaszi zabé. Vetés ideje akkorra esik, mint az őszibuzánál, mégis a korábbi vetése jobbnak bizonyult. 8—10 nappal korábban érik mint az őszi búza. Én 35 hold őszi zabot vetettem s igen jó termést várok. Az utóbbi három évben több gazda végzett ezen őszi zabbal termelési kísérletet, kik mindnyájan meg vaunak vele elégedve. Azt tartom, hogy a szürke őszi zab vidékünkön teljesen aklimatizálódott és termelése rövid időn belül e! fog terjedni“ stb. Az 1902/3. évre ezen őszi zabból osztott ki már most a növénytermelési kísérleti állomás vetőmagot termelési kísérletek végzése végett nemcsak a gazdasági akadémia és a gazdasági tanintézetek kísérleti tereinek, hanem 10 magángazdaságban Is, és pedig: Abauj-, Nógrád-, Békés-, Csongrád-, Torontál-, Kolozs-, Tolna-, Fejér-, Veszprém- és Somogymegyékben. Egy- egy gazdaságba 1 q vetőmag küldetett. Ezen kísérletek azonban az őszi zabhoz fűzött legcsekélyebb reményeket is eloszlatták, miután valamennyi helyről a kísérletet tevők arról értesítették a növénytani állomást, hogy az őszi zab teljesen kifagyott. Kifagyott továbbá a magyaróvári gazdasági akadémia kísérleti terén azon parcella őszi zab is, melynek magját az 1902-ik évben egy pár attelelt zabtőről nyertük, s melyről már előbb említést is tettem. A két éven át végzett kísérlet eredménytelensége egyesegyedül az őszi zab gyenge fagyállóságá- gának tudható be, a miért is annak nagybani és általános termelése ez időszerűit nem ajánlható, legalább a mai állapotában nem. Légány Ödön. Az acetilenfény felhasználása szőlő- moly irtására. Ha az ember Kreuznach környékén este utazik, a szőlőhegyek különös képet nyújtanak elszórtan világitó svölőbirtolro s olvassa című szőlő- és borgazdasági szaklapot, mely 38. évfolyamában jelenik meg igen gazdag és változatos tartalommal. Évenkint két színes műmellékletet ad ingyen. Negyedévi előfizetési ára 3 K, egész évi 12 K. ' ; . --=• Kiadóhivatal és szerkesztőség Budapest, IX. Üliői-ut 25. ...........—
