Gazdák Lapja, 1905. december (4. évfolyam, 48–52. szám)

1905-12-29 / 52. szám

2-ik oldal GAZDÁK LAPJA ni bér 29. más, buja, annyira megjavítja, hogy utána ugyan- j ezen talajban kitűnő búza terem. Azt hisszük te- ! hát, hogy a szatmármegyei gazdák saját ér- : dekükben járnak el, ha a kendergyárat alapitó j részvénytársaságnak, mely az alapításba nagy költségekkel fog belemenni, biztosítja azon élet- feltételeket, melyeket az a mezőgazdaságtól el­várhat, hogy t, i. részére oly területet köt le kendertermelésre, melynek termése a gyárnak egy-egy évi üzemét ellátni képes. A kezdet nehézségei talán itt-ott az eddig megszokott kényelmes, patriarchalis gazdálkodás modernizálását fogják kívánni, de ma, amidőn a f egálom kifejlődése következtében a legkisebb magángazdaság is a közgazdaság tényezőjévé kell hogy váljék, ez a körülmény nem hátrány, de sőt előny. Fejlett mezőgazdasági ipar az egész vidék­nek áldása, megoldója sok nehéz gazdasági és sociális kérdésnek. Midőn a jelenben a nehéz harcot vívjuk, ne feledjük el egy-egy pihenő pillanatban a jövő j áldásos békéjét előkészíteni! A kukoricáról. Nagyot mond a Magyar Hírmondó 17-4-ben, hogy „törökbuzánk (a kukorica) mintegy csak 350 esztendőkkel jött ezelőtt belső Ázsiából Törökországba és onnan mi közinkbe.“ Holott amerikai növény az és 1492, előtt európai, jobban mondva óvilági ember szeme nem láthatta. Közhiedelem szerint 1611-ben je­lent meg e behozott növény először Magyarországban és Erdélyben. 1726-ban jön elő először a kukorica megemlítése Erdélyben Czegei Vass László naplójában, de török- búzának nevezi és azt Írja felőle, hogy egy máriáson és 5 sustákon ment vékája, holott a búza ára akkor 4—5 susták volt. Kapós újdonság lehetett még akkor. A kukorica magva 200 évig is eláll csírázó ké­pesen. Azt tartja az olasz, hogy nagyon kiszivattyúzza a kukorica a talaj termő erejét; holott ha az úgy igaz, földjavitással lehet segíteni rajta, mint nálunk, hol a kukorica ilyen hirben nem áll. Belőle az indiánok már Amerika fölfödözése előtt készítettek részegítő italt és annak chica volt "a neve. Islay-ban, Délamerika nyugoti partján dísznövényül nagy cserépedényekben termesztik a kukoricát. Uj- Granadában szeptemberben vetik, februárban törik; Ecuadorban karácsony tájt vetik és júniusra lénk meg az ; Jamaikában elég a tenyészetére 4 hónap, de mi­vel kapálgatással jár a gondviselete, inkább drága pén­zen hozatják az Egyesült-Államokból. Mexico-ban, Manzanillo-ban, mint Xantus János irja, gyümölcsöt érlel az elvetett kukorica 7 hét alatt ; február 10-én már nem piríthattak neki tejes csőveket, annyira előhaladt az érésök. Sikerült Amerikában a kukorica szemek héjából olyan anyagot előállítani, mely a rengeteg fogyasztás alatt-álló kaucsukot kisegítheti. A kukoricaszeinek hé­jának átlátszó, könnyű olaja az, mely borostyánkősárga színű és könnyen finomítható. Eddig világító, gépkenő olaj volt az csak, valamint szappanfőzésnél cs faolaj szaporításnál szerepelt; most azonban gabona-gummi néven jön forgalomba. Felányi mennyiséget kevernek a vörös kaucsukhoz, vulkanizálják kénnel és ekkor e barnavörös anyag éppen olyan tulajdonságokat ölt, mint a keveredőn kaucsuk; a mellett tetemesen ol­csóbb és mivel a kukoricaolaj nehezen oxidálódik, a a vele keveri kavicsuk megtartja a hajlékonyságát, nem lesz merev és törékeny, mint egyéb kaucsukké- szitmények. Ma elterjed a használata, „emelni fogja a kukorica értékét. Láttam a kecskeméti piacon egymás mellett két garmada pattogatott kukoricát, az egyik hófehér volt, a másik krémszín sárgás ; azt felelte a kofa, a pattoga­tott kukorica jó boritorcsolyagyáros, hogy a krémszínű a piros és fekete szemekből való ipartermék. Hanusz István. Állami (erdei) facsemeték adományozása. Az állam által fen tartott erdei facsemetekertek- böl az 1906. évi tavaszi és őszi erdősítésekhez szük­séges csemetekészletek a föidmivelésügyi miniszter által a következő feltételek szerint fognak az ez iránt folyamodó birtokosoknak kiosztatni: I. A kopár és vizimosásos területek beerdősitésére kert csemeték, amennyiben az állami csemete kertek készleteiből kiszolgáltathatok, az 1879. évi XXXI. t.-c. 177. § óinak b) pontja értelmében ingyen, vagy a termelési költségek elengedésével "bocsáttatnak a bir­tokosok rendelkezésére; a csemeték kiszedésével, cso­magolásával s vasúthoz való szállításával járó, ezer darab csemete után egy koronával számított és után­vétellel beszedendő költségeket azonban, továbbá a vasúti szállítási költségeket rendszerint a birtokosok­nak kell viselni. II. Kivételesen kisbirtokosok részére, amennyi­ben az illetékes kir. erdőfelügyelő igazolja, hogy a folyamodót a fent említett költségek anyagi erejéhez képest aránytalanul megterhelnék, a csemeték a folya­modóhoz legközelebb fekvő, utolsó vasúti állomásra teljesen díjtalanul fognak elszáliittatni. A csemeték kiosztásánál először is azok a bir­tokosok fognak figyelembe vétetni, kiknek kopár s vízmosásos területei a törvény alapján befásitásra ki vannak jelölve. Az állam által az I. és II. pont szeriut ingyen kiosztott csemetékkel beerdősitett területek jövőre az 1879. évi XXXI. t.-cz. 2-ik s illetve 4-ik §-ának ren­delkezései szerint kezelendő erdőknek fognak tekin­tetni. III. A I. és II. pontban említett erdősítések cél­jaira szükséges csemeték kiszolgáltatása után esetleg még fenmaradó készletből másféle erődítések czéljaira (rendes erdei vágások és tisztások beerdősitésére is adatnak ki csemeték, azonban csak az alább feltünte­tett átlagos termelési költségeknek és ezeken felül a A t. gazdálkodók szives figyelmébe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszerel­tem úgy fűszer, miut minden a gazdálkodáshoz szükséges cikkekké! és így legkényelmesebben, teljes bizalom* mai együtt fedezhető a szükséglet. B. 1 fi j jy p U u j fi 7 ? C C fűszer- és csemege-üzlet. Pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel * ä d ő i. n * o fi t Szatmár, Deák-tér 17. sz. Kökk® yarijna (rézgális) iOó kg*. Ö4 kov.

Next

/
Thumbnails
Contents