Gazdák Lapja, 1905. december (4. évfolyam, 48–52. szám)
1905-12-15 / 50. szám
3-ik oldal december 15. GAZDÁK LAPJA rendszerű tenyésztést űzni; aránylag kicsi helyen elegendő ketrec helyezhető egymás mellé és egymás fölé. Ily módon ki van zárva a tömeges elhullás, de a tul- szaporodás illetve az ivadékok elkorcsosodása is ki van zárva, mert a tenyészállatok akkor és azok lesznek párosítva, amelyekre és a mikor azokra szükség van. Az ivadékok három hónapos korukban nem szerint osztályozhatók és nem fordul elő az a visszás állapot, hogy az ivaréretlen hím nyulacska magát és h többi apró nyúlni fejlődésükben gátolja. Nyultenyásztö körök és egyesületek feladata volna, a kis és nagy tenyésztők tcnyész és husállatait értékesíteni és egy kevés jóakarattal e tenyészág kultiválását elősegíteni. Hivatott faktorok a jelenlegi tenyésztők számát rövid idő alatt megsokszorozhatnák úgy, hogy néhány év múlva a nyúl has végre mint a sokat citált olcsó népeledel szerepeljen. Kahler Károly. Gazdagyüiések. A nagy politika, mely odakünu az országban a kedélyeket fogva tartja, csak vékony szálakkal szövődött bele a két nagy gazdatársadalmi testület, az Ősz. Magy. Gazdasági Egyesület s a Gazdasági Egyesüle- I tek Országos Szövetsége f. hó 10 és 11-iki tanácskozásaiba. Az 0. M. G. E. közgyűlése egészen simán folyt le s legfontosabb momentuma volt Darányi Ignác arcképének ünuepies leleplezése, amely alkalommal az elriökiö Bujanovics Sándo; udvari tanácsos méltatta a volt földmivelésügyi miniszternek, a Magyar Gazdaszövetség mai elnökének érdemeit meleg szavakkal. Beszéde közben hullott le a lepel a jól sikerült arcképről, amely legújabb dísze az 0. M. G. E. nagytermének. Családi gyász tartja vissza gróf Dessewffy Aurélt a gazdák tanácskozásainak megszokott és avatott vezetésétől. A gazdaközönség távirattal 'tolmácsolta meleg részvétét e kiváló vezérférfiának. A gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége nagygyűlésén szintén Bujanovics Sándor elnökölt s bevezető szavaiban rámutatott az általános bizonytalanságra, ameiy a gazdasági életben minden iniciativát megbénít, minden vállalkozást úgyszólván lehetetlenné tesz. A gazdáknak azonban, igy szólt az elnök, a mai viszonyok között is kell dolgozniuk s meleg szavakkal buzdította a gazdasági egyesületeket arra, hogy foglalkozzanak a szociális kérdésekkel, a mezőgazdasági cselédek és munkások viszonyainak rendezésével s igyekezzenek bizonyos egyöntetű megállapodásokat teremteni az eljárásban. Órákon át tartó nagy vita támadt a vámterület kérdésében, amelynél a Rubinek Gyu-a előadó által beterjesztett határozati javaslatról kellett határozni. A határozati javaslatban elsoroltatnak azok az előfeltételek, amelyek megvalósitandók abból a célból, hogy a mezőgazdasági érdekek súlyosabb sérelme nélkül térhessünk át az önálló berendezkedésre. E javaslat a közös s az önálló vámterület hívei között keletkezett kompromisszium eredménye s az a fontosságában eléggé nem is mérlegelhető célzat rejlik benne, hogy a gazdaközönség e nagyjelentőségű kérdésekben egyhangú véleményt nyilvánítson. Az önálló vámterület híveinek egy része a mai nagygyűlésen mégis kísérletet tett arra, hogy a határozati javaslatot a maguk álláspontja felé megkorrigálja. Ehhez joguk volt kétségtelenül, minthogy azonban csakis a gazdaközöuség kikért véleménye fejeződött ki a szövegben, nem volt okuk arra, hogy a magyar állami szuverenitásra, a magyar nemzet autonom elhatározási jogára hátrányos preju- diciumokat magyarázzanak bele. A nagygyűlés többsége különben a módosítások mellőzésével Rubinek javaslatát emelte határozattá. Elfogadta azonban a nagygyűlés dr. Mérey Lajosnak egyik stiláris módosítását, amely az előadó javaslatánál valamivel határozottabban tiltakozik a keleti államokkal való állategészségügyi egyezmények kötése eilen s felhívja az országgyűlést, hogy az e csoportba tartozó minden olyan kereskedelmi szerződést, amely álliitegéségiigyi egyezményt tartalmazna, föltétlenül viszauíasitson. Fennállása óta most épen tizedik nagygyűlését tartotta a Szövetség s ez alkalommal 60 tag képviseletében 321 delegátus jelent meg. Olyan részvétel ez, amilyenre eddig nem volt példa. Dr. Arkövy Richard előadó röviden összegezte a Szövetség tízesztendős munkásságát-. A legfontosabb és legörvendetesebb eredmény eddig az, hogy a gazdasági egyesületek ma már | egyöntetűen működnek. Vármegyénkből resztvettek e gyűléseken Dmnahidy Sándor, Domahidy István, Luby Béla, Poszvék Nándor és Szent-Ivány Zoltán. A gyümölcsfák téli gondozásáról. Igen sok kellemetlenségtől s a legtöbb esetben jelentékeny kártól kíméljük meg magunkat azon esetben, ha gyümölcsfáinkat jól megtakarítva bemeszeljük, mert ezáltal számtalan ményisegü rovart pusztítunk el. A gyümölcsfák nemcsak a mohától, hanem az egyes elhalt kéregrészletektől is megtisztitandók, mert minél simább valamely fa törzse, annál kevesebb alkalom kínálkozik a rovarok szaporodására. A gyümölcsfák takarítása erre a célra szolgáló drótkefével történik. Az elhalt kéregrészletek kézzel vagy késsel való Ie- tisztogatásától óvakodjunk, mert ez által sokszor be- hasiihatunk a fa héjába, a mi minden esetre káros. Leghelyesebben úgy járhatunk el, ha nedves időjárást várunk be mig ezen elhalt fás részletek megpuhulnak s ekkor erős drótkefével a fa egész törzsét ledörzsöljük, így minden nagyobb nehézség nélkül könnyen keresztülvihető a fa tisztogatása. A letisztogatott fa ágai ezután mésztejjel bemeszelendők. További teendőink közé tartozik arról gondoskodni, hogy a gyümöcsfák talaja köröskörül felásassék azon czélból, hogy igy a téli nedvesség jobban behatolhasson a talajba. Ilyenkor gondoskodunk a gyümölcsfák trágyázásáról is, melyet mü vagy istáilótrágyával eszközölhetünk. Ha istállótrágyával trágyázunk, azt a felásott talajra teregetjük ki, mert igy7 annak értékes anyagai bemosatnak a tél folyamán a talajba a fagyökerekhez s tavaszszal a talaj kellő kiszáradás után egy gereb- lyével elegyengethető s a felesleges el nem korhadt szalma összegyűjtve eltávolitható. Ha műtrágyákat alkalmazunk, azokat tavaszszal kell a még el nem gereblyézett talajra elszórni s csak ezután begereblyézni. A műtrágyák őszi alkalmazása nem tanácsos, mert azok amúgy is elég gyorsan hatnak. K-y A lucerna trágyázása. A lucerna termelésénél lehetőleg arra törekszik a gazda, hogy az általa létesítendő lucernás termőképessége vagy életképessége hosszú legyen, hogy igy minél hosszabb ideig szolgáltasson bőséges takarmányt
