Gazdák Lapja, 1905. december (4. évfolyam, 48–52. szám)

1905-12-08 / 49. szám

december 8. 3-ik oldal. GAZDÁK LAPJA. vakat is, s azokat a közforgalomnak, az ügyesek­nek és spekulánsoknak szabad prédául engedni akarják, vagyis inás szóval az ingatlan birtokok mozgósítását szeretnék megteremteni. De váljon mi célból ? váljon elérhető lenne ez által az, hogy a magyar elem, vagyis a faj­törzse és az úgynevezett nép — megerősittes- sék, és a földosztási elméletektől elvonva gya- rapitiassék ? En ezt nagyon kétlem. Kételkedem pedig ebben nem csak azért, mert a magyar a vele született könnyelműségnél fogva erre képtelen, de azért is, mert neki a bevándorlók és minden erkölcsi alapot nélkülöző idegenek oly konkur- renciát képeznek, amellyel a magyar ember si­kerrel megküzdeni nem tud, de nem is tudhat, mert más a gondolkozása, más a jelleme és más az erkölcsi fölfogása, mint a hazátlan kozmopoli­táknak s még mindig nagyobb benne a becsület érzés, semhogy féltve őrzött tisztes nevét kétes és aljas miveietekkel be piszkolni engedné. A vége mind ennek csak az lenne, hogy ujabbi 50 év alatt még azon jószágok is idegen kézre kerülnének, melyek eddig kötöttségüknél fogva ettől megmenekedtek. Aki pedig ezt nem akarja hinni: tekintsen vissza az elmúlt 50 év birtok forgalmi statisztikájára, s vonja le a következ­tetést ! Ha mi magyarok akarunk maradni s urak e véren szerzett magyar hazában : nemhogy fel­szabadítanunk keil a kötött jószágokat, de anyi'ra lekötnünk, hogy az utolsó kisgazdánál is meg Kell állapítani azon minimumot, mely elidegenit- hetlenül a család örök birtokában maradjon. Ha azután e mellett megtanítjuk a magyar gazda közönséget az okszerű gazdálkodásra a termelőt és nagybirtokost arra, hogy fölöslegét közvetlenül juttassa a fogyasztóhoz s kerüljön minden felesleges közvetítést, térjen vissza er­kölcsében és szokásaiban a tiszta egyszerűséghez, takarékoskodjék s hatványozott erővel dolgozzék: akkor az általános gyarapodás el nem maradhat, s az éfégjiletfenség önmagától fog megszűnni. Nézzük csak Angliát! Van-e a világon több kötött birtok mint ottan ? s mégis jutott-e ott va­lakinek eszébe ez ellen zúgolódni ? nem hogy nem, de sót tudjuk, hogy éppen e nemzet az, mely az úgynevezett „Homestead“ törvényével a birtokot a kisbirtokos részére is biztosította, s váljon miért ? azért mert felfogta éles belátásá­val, hogy jólétet és hazafiságot csak úgy te­remthet, ha a haza földjét az Angolnép számára megőrzi. Ha tehát Magyarországot akarjuk megtar­tani, első kötelességünk a magyar földet a tiszta és tőzsgyökeres magyar faj számára örök időre ! biztosítani, s ha ezt nem tesszük : ugyan mily jövőnek nézhetünk eléje V Nem kell prófétának lenni, csak egy kis éles látással kell bírnunk, hogy bele pillanthas- I sunk a sötét jövendőbe, mely a magyar gazdá­nak semmi kilátást sem nyújt, ha csak Hadúr a ; magyarok Istene meg nem könyörül ez oktalan ( népen s lángostorával öntudatra nem ébreszti; az oly nép különben, aki nemcsak türelemmel nézi hogy a hontalan farkas falka élő húsát mar­cangolja, de sőt még simogatja is e fenevadakat, nem is érdemes arra, hogy jövője legyen. Nem is lesz ! Sőt még Marius sem fog találkozni, ki Karthago romjai felett keseregjen. Hogyis mondja Berzsenyi ? Romlásnak in­dult hajdan erős magyar .. .! Rusticus. A szuperfoszfát kiszórásának ideje. A mesterséges trágyafélóktöl megfelelő hatást csak akkor várhatunk, ha a mesterséges .trágyafélék alkalmazásánál figyelembe veendő körülményeket fi­gyelembe vesszük. Mert a mesterséges trágyafólék hatása nagy mértékben függ attól, hogy milyen mó­don hajtjuk végre a trágyázást. És igen sokszor az, hogy a műtrágyáié léknek nem volt meg a várt hatá­suk, visszavezethető arra, hogy nem lettek azok meg­felelő módon alkalmazva. A műtrágyák alkalmazásánál figyelembe veendő körülmények között igen fontos helyet foglal el az elszórás ideje. Az időpontra nézve tehát, hogy mikor adjuk a műtrágyákat, figyelemmel kell lenni. De nagy figyelembe kell venni a növények természetét, vala­mint az illető műtrágyában jelenlevő tápszer oldé- konysági állapótát is. Egyáltalában vezérelvnek kell lenni, hogy midőn a növény gyökerei kifejlődnek, már akkor kellő mennyiségben és alakban találják meg azt a tápszert, a mely nekik kell. A szuperfoszfát alkalmazásának helyes végre­hajtásánál szem előtt tartandó, irányelvek egyikét ké­pezi az, hogy mikor szórjuk el és hogyan történjék az elszórás. A szuperfoszfg.töt tekintettel arra, hogy benne a foszforsavat vízben oldható alakban szolgáltatjuk, általában úgy szórjuk el, hogy az a vetőszántásnál beszántassék a főidbe. Ezen általános szabálytól, jól­lehet betartása sokszor nem ütközik nehézségbe, mégis el szoktunk térni és a szuperfoszfátot más-más időben szórjuk el. Az őszi kalászosoknál az általános szabály be­tartása nem ütközik; nehézségbe, mert pl. az őszi búza, rozs, repce alá legjobb a szuperfoszfátot a vetőszán­tás előtt kiszórni és beszántani. Érvényes ez különö­sen a kötött talajokra, a laza homok talajoknál eset­leg eltérhetünk e szabálytól és egyszerűen a vetés előtt szórjuk el közvetlenül és befogasuljuk. Azonban midőn a szuperfoszfátot ősziek alá alkalmazzuk, ve­gyük tekintetbe, hogy a talajban hogyan és miként lesz az eloszolva, mert a szuperfoszfátnak vízben old­ható foszforsava a talaj által megköttetik és pedig legnagyobb mértékben azon rétegekben, a melyekbe a leszántás alkalmával került. Ha ellenben a szuper­foszfátot a vetés előtt közvetlenül szórjuk ki és a szántás helyett csak befogasoljuk, akkor vízben old-

Next

/
Thumbnails
Contents