Gazdák Lapja, 1905. november (4. évfolyam, 44–47. szám)
1905-11-10 / 45. szám
a-ik oWisi GAZDÁK LAPJA november 10. széljenek, de nemcsak szóval, hanem a nagyothallók által is érthető tettekkel. Felvilágosítani, kapacitálni, buzdítani kell a még nem világosan látókat, de beszólni kell tettekkel is. A magyar gazdák még nem bírnak mindazon számtalan institutiokkal, melyekkel a külföld gazdái már régen bírnak, a sokféle hasznos szövetkezetekkel; — melyekből hála Istennek már nálunk is igen sok van — minden kis vidéken hozzon létre a ki tud csak egyet is ilyet, ezzel nemcsak hazájának, de az emberiségnek is tesz szolgálatot. A világ nagy s több történik annak piacán, 'mint amennyit mi innen belülről látunk. A jövő mindinkább az érdekosztályok harca lesz. A szellemileg magasabban álló magyar gazdáknak érdekükben áll, hogy a gyengébb társaikat ne engedjék elhullani maguk közül! Az ingadozókat ne hagyjuk elesni, az elesetteknek segítsünk felkelni! — ezt követeli tőlünk önérdekünk, mert a magyar gazdáknak csak kettő között lehet választás: Külön egyenkint elveszni, vagy együtt fennmaradva élni. S. M. A gyümölcsfák bemeszelése. Gyümölcsfáink ápolásának egyik igen czélszcrü módja az, ha törzseiket hígított oltott mészszel bekenjük, E bekenés által sok veszni induló, elhanyagolt gyümölcsfát újra gyümölcsözésre s dús tenyészetre hozhatunk. Akár fiatal akár vénebb fáknál alkalmazzuk ezt az eljárást, az miudóg hasznosnak és sikeresnek bizonyul be, amennyiben ama fákon csakhamar sima, egészséges kéreg képződik. Sok helyt lehet látni nemcsak egyes fákat, hanem egész gyümölcsfaültetvényeket, melyek törzsét élősdi, rák, üszög és felrepedezett kéreg lepi el. Ha az ilyen fákat rendesen bemeszelnék, csirájában elejét vehetnék a betegségnek, vagy legalább is nagyban elősegítenék a fák javulását. Legjobb a fákat minden évben ősszel, lomb lehullása után bemeszelni. A meszet a következő módon kell elkésziteni: Veszünk friss meszet, mely még nem veszté el égvé- uyes (alcali) tartalmát, ezt a tímároknál kapható enyves vízzel összekeverjük úgy, hogy mikor egy mesze- iővel a fát bemázoljuk, vékony tartós kérget képezzen rajta. Tiszta viz nem oly jó mész olvasztáshoz, erős zápoi-eső könnyen lemossa s már jóval a tél beadta előtt nyoma sem lessz a fán a mésznek. Az enyves vízzel azonban ragadós voltánál fogva elejét vehetjük e kárnak. A különféle vegyítéseket, mint például kályha korommal és mai-ha vérrel, — a mi a törzsfőhöz hasonló szint kölcsönöz — gyakorlati szemponthói nem ajánlhatjuk, mert a bemeszelésnek fehér színével az üszög ellen is hathatós óvszerül kell szolgálnia. Minél erősebb a fehér szín, annál jobban visszaveri a reá eső sugarakat. A fai agy os állapotában igy lesz legbiztosabban megvédhető a hirtelen felengedéstől. Ha ugyanis a sejtfalak lassanként melegszenek föl akkor a megfagyás következtében kifolyó sejtnedv, visszatérhet a protoplasmához. — De ha .hirtelen felenged a fagyos sejtnedv, ez esetben nem képes a sejtfal a hirtelen képződött vizet magába venni, e miatt aztán szétoszlik, a sejt rendszer megzavar tátik s igy üszög is képződhetik, ügy hisszük tehát, hogy a fehérre való bemeszelés sokkal jobb, mint a valamivel csinosabb fekete vagy szürke, mely szín a napsugarakat mohón bcszivja s ekként a fa átraeiegedvén, az üszög képződését csak sietteti. A kártékony rovarok ellen is kitűnő jó szer a I bemeszelés, kivált ha ősszel meszelik be a fát, mert | már akkor számtalan rovar a fakéreg alá lerakta tojásait. De a rámázoit mész elöli, megfojtja a rovarokat, rovartojásokat, mohát, gombát. A nyúl a fiatal gyümölcsfák kéi’gét összerágcsálja, de ha bemeszeljük nem bántja, kivált ha a mész trágyával van keverve. Végűi a legmelegebben ajánlhatjuk gazdáinknak, hogy meszeljék be egyszer fáikat, hogy saját szemeikkel győződjenek meg az elmondottak felől. Kevés munkával és költséggel jár s az eredmény még sem maradhat el. A bemeszelés általános gyógyszer sok oly káros befolyás ellen, a minek a gyümölcsfák ki vannak téve. Irodalom. Három szakmunka a gyapjúról. Az Országos m. | kir. Gyapjuminösitő Intézet, a mely aránylag rövid | idő alatt mintaszerű berendezése és nagyszabású ei- | mélcti munkálkodásával európai hírnevét vívott ki ma- I gának s közgazdaságunknak már eddig is úttörő nagy i szolgálatokat tett, újabban 3 füzetet bocsátott közre, | melyet ingyen szerezhet meg minden érdeklődő, ha az I elküldéshez szükséges postabélyeget az Iutózstnek be- í küldi. A füzetek közül az első Dr. Kodiczky Jenő cs. és kir. asztaluok igazgató által összeállított kimutatása az intézet gyapjugyüjteményének. Ez a kimutatás megismerteti az olvasóval úgy a bel, mint a külföldi czidöszerinti jellegzetes gyapjakat s tájékoztat az árak felől, bemutatja egyúttal a gyapjúnak számos pótszerét azok nevét és árait. — A második füzet Keresztúri Pál górcsövező munkája : A gyapjú mik- roszkopi bonctana és fejlődéséiül. A dolgozat bevezetésül szolgálhat a mikroszkopi gyapjuismeretbe s a birkabőr és járulékainak, névszerint a fagygyu és veríték mirigyeinek rövid ismertetése mellett tárgyalja a gyapjuszál górcsövi szerkezetét. A dolgozatot az intézetben készült 18 eredeti gói-csövi fényképfelvétel illusztrálja. A harmadik füzet cime: „Vizsgálatok a gyapjuzsirok jellege és chemiai összetétele között való összefüggésről.“ Szerzője Kovács Imre fővegyész, aki ezen munkájában sok uj, figyelemre méltó körülményt hoz nyilvánosságra. Hírek. — Csikó és lódijazás. 1905. évi nov. hó 2 Lén Szaínvái'on, a lóvásártéren lódijazás fog tartatni. 1. Bemutatás után dijaztatni fognak szopós csikóval előveA t. gazdálkodók szives figyelműkbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszerel- tem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B. i n w i y p c p I í\ 7 0 C £T fűszer^ és csemege-üzletpártfogásukat kéri alázatos tisztelettel L U V s i? U E, ft JUC.our szatmái', Deák-tér 17. sz. &&&UŐ príma (riag-álie) Í.Q0 kgr. 64 kői.
