Gazdák Lapja, 1905. november (4. évfolyam, 44–47. szám)
1905-11-17 / 46. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA november !0. a perifériákon ; fokozott mérvben volt ez észlelhető folyó évben, amidőn a sajtó kellőleg ellen nem őrzött izgatásai és a közigazgatás kellő erélyének hiánya az ország több részén a gazdasági munkások és cselédség körében nyílt kitöréshez vezetett. E kitörések véres összeütközésig sehol sem jutottak, ami nagy részben megyei ősi intézményünk közegei tapintatos és öntudatos fellépésének köszönhető. A bérmozgalmak igen sok helyen azt eredményezték mégis, hogy a legnagyobb munkaidőben zavarba jutott gazdaközönsóg engedni volt kénytelen. Fokozta e kényszerhelyzetet az, hogy sok helyütt a munkások, vagy a cselédség követelése jogosult is volt. vagy legalább méltányossági alappal birt s az itt elért engedmények kitartásra ösztökélték azokat is, akiknek igazában panaszra okuk nem volt, hanem csak a mórhetlen arányú s titokban lehetetlen ígéretekkel dolgozó izgatás lobbantotta lángra amúgy is fogékony fantáziájukat. Érdekes jelenség, hogy az izgatások eredetére jönni eddig nem sikerült, ma azonban, midőn a Fejérvári-kormánynak a socializmussal való barátkozása nyilvánvalóvá lett, amikor tudjuk azt, hogy a belügyminiszter a vidéki közigazgatásnak a socialista izgatásokat eltiltó s illetve gátló intézkedéseit ellensúlyozta, amenyiben a gyülekezéseket a legsürgősebb munkaidőben megengedte, amidőn látjuk, hogy az ügyvivő kormány a nemzetközi socializmusnak a jelen társadalmi rendet felforgató törekvéseivel nyíltan rokonszenvezett, azokat politikai céljaik szolgálatára kiaknázni igyekezett, csak csodálkozhatunk és örülhetünk azon, hogy a gazdasági bérmozgalrnak mégis oly enyhe lefolyásuak voltak. Nem lehetünk azonban, afelett kétségben, hogyha az általános titkos válasz- - tás jelszava alatt megindult mozgalom az aratást megelőzőleg kezdődik, úgy folyománya egy álta- talános arató sztrájk lehetett volna. Kormányzati erólyre, a gazdatársadalom éberségére s sociális irányú törvényhozási intéz- 1 kedéseknek nemcsak alkotására, de szigorú végrehajtására is van szükség, hogy a socialista izgatások a jövőben tért ne foglaljanak s hogy a vidéken gyuanyagra ne találjanak. A politikai helyzet teljes bizonytalansága más irányban is éreztette súlyát. Külkereskedelmi viszonyaink rendezetlensége, Ausztriával való jelen állapotunk további fentar- j tásának s illetve a közösség alapján való újabb j rendezésnek, vagy az önálló gazdasági berendez- i kedésre való áttérésnek bizonytalansága nyomasztólag hatottak gazdasági életünkre és annak szabad fejlődésére. Az osztrák kormánynyal megkötött vám-ós kereskedelmi szövetség és az ez alapon létesült német és olasz kereskedelmi szerződésekkel szembe kerül az egyesült ellenzék állásfoglalása, amenyiben a Felséghez intézett feliratában megfelelő előföltételek és előkészítés föltételezésével az önálló gazdasági berendezés mellett foglalt állást. Ilvkép a vámterület kérdése elsőrangú politikai kérdéssé vált, amenyiben annak gazdasági szempontból való mérlegelése erősen háttérbe szorult. Nem lehetett föladatunk a politikai állás- foglalást bírálat tárgyává tennünk, mert egyesületünkre, mint amely testület mindig a gyakorlati élet számára dolgozik, csak egy kötelesség hárult, hogy számolva az önálló berendezkedés komoly eshetőségével, jelölje mag az önálló gazdasági berendezkedés előföltételeit, jelölje meg azokat a követelményeket, amelyeket a magyar mezőgazdaság, mint az önálló berendezkedés terhei nagy részének viselője, ezen eshetőséggel szemben joggal támaszthat, amely kövtelmények előleges teljesítése volna tulajdonképp az egyesült ellenzék föliratában jelzett előkészítés. Mert habár valószínűleg inkább politikai, mintsem gazdasági szempontok fogják a vámterület kérdését eldönteni, kötelességet vélt egyesületünk teljesíteni azzal, hogy az akkori viszonyok után ítélve körülbelül az elhatározás küszöbén, a különválás esélyeit gazdasági szempontból megvilágítsa s ilyképp a törvényhozást is a gazdatársadalom kívánságairól tájékoztassa. Ezek az indokok vezérelték egyesületünket a múltban is, amidőn a közös vámterület további fenntartását követelményekhez fűzte, melyek meg nem adása esetén az önálló berendezkedést előnyösebbnek jelezte ; ez a szempont vezérelte akkor, amidőn az év tavaszán külön vámügy i bizottságot küldött ki azzal a föladattal, hogy dolgozza ki azon föltételeket, amelyek mellett a magyar mezőgazdaság az önálló berendezkedésre való áttérés esetén a legkevesebbet szenved. Mert hogy a mezőgazdaság a Szél-Körber- féle kiegyezés, illetve az abban lefektetett előnyök eleste esetén drágán fizetné meg az önálló gazdasági berendezkedést, azzal ma tisztában van Magyarországon mindenki;ez ma köztudatba ment. S épp ez a körülmény, amely a gazdatársadalomra megnyugtatólag hathat, hogy hosszas szellőztetésével a vámpolitikai kérdésnek sikerült egy egyöntetű közvéleményt támasztanunk, A t. gazdálkodók szives figyelmökbe ajánlom, miszerint 1890. év óta fennálló üzletemet, újból dúsan felszereltem úgy fűszer, mint minden a gazdálkodáshoz szükséges cikekkel és igy legkényelmesebben, teljes bizalommal együtt fedezhető a szükséglet. B. t H V I hl ß F R S fi 7 C !T C fűszer- és csemege-üzlet pártfogásukat kéri alázatos tisztelettel L U ¥ » n « t n i u - o t. i Szatmár, Deák-tér 17. sz. Kikké priraa (résgália) lőö kgr. 64 kér.
