Gazdák Lapja, 1905. október (4. évfolyam, 38-43. szám)
1905-10-27 / 43. szám
október 27. GAZDAK LAPJA 3-ik oldal Tisserand számításai szerint az 1898-ik évben Európában mintegy 2.5 millió tonna ásványi foszfátot használtak fel főleg szuperfoszfát gyártására, mely mennyiség a mai napig 1 millió tonnával növekedett. Ezen adatok azt hiszem eléggé megvilágítják a dolgot, különösen pedig azt, hogy a foszfortartalma műtrágyák között a szuperfoszfát az, a mely legnagyobb mérvben használtatik fel. A szuperfoszfát a thomas- salak mellett határozott fölényben van, mert míg amannak fogyasztása évről évre fokozódik, addig a thomas-salak fogyasztása hanyatlást tüntet fef. K-y. Irodalom. — A mezőgazdasági hitelügy országos rendezése. Az ország vezető gazdasági szaktestületei hosszabb idő óta foglalkoznak a mezőgazdasági hitel rendezésének fontos ügyével. Ez ügy országos rendezését égetően sürgőssé teszik a kővetkező körülmények és újabb fejlemények : 1. Megbízható szakemberek becslése szerint a magyar földbirtok értékének felén túl van terhelve, legnagyobbrészt magas kamatú adósságokkal, melyek a birtokosok termelő képességét bénítják, másrészt a szükséges, gyümölcsöző befektetések gyarapítását akadályozzák s a földbirtokos és birtoka között levő természetes kapcsolatot lazítják. 2. A velünk szomszédos nyugati államokban, különösen Ausztriában és a Németbirodalomban már törvényhozási előkészítés alatt vannak a mezőgazda- sági hitel rendezését és a birtokosokra nézve kedvezőbbé tételét célzó intézkedések, melyeknek az lesz az eredménye, hogy ez államokban a mezőgazdasági hitel olcsóbb, jobb szervezetű s ehhez képest a mezőgazdasági termelés is olcsóbb és bővebb lesz. Tehát, ha figyelembe vesszük a vámpolitika révén is a mi termelésünket érő hátrányokat, a magyar nemzeti I termelés legfontosabb fogyasztó piacain a termelés olcsóbbodása folytán is nehezített versenynyel fog találkozni. A szóban levő kérdés elintézését számos szaktestületi felterjesztés sürgette, s már az 1904. évi költségvetési vita folyamán a kormány hivatalosan is munkafeladatai közé vette a mezőgazdasági hitelügy rendezését. Fontos e kérdésben az is, hogy az ország érdekelt köreinek közvéleménye a szükséges tájékozással és tudással bírjon, s a maguk teljes társadalmi és közgazdasági hatásában lássa a mezőgazdasági hi- teiiigy rendezésének alapvető kérdéseit s birtokába jusson annak a magánélet egyes viszonyaira is kiható szellemnek és felfogásnak, a mely a szóban levő fontos ügy sikeres megoldásához nélkülözhetetlen, mert ehhez nemcsak a törvényhozás és kormányzás számos intézkedése, de főleg az érdekelt társadalmi rétegek munkás és helyes szellemtől vezetett közremőködése szükséges. A jelölt célt igen sikeresen szolgálja Bernát Istvánnak, a Magyar Gazdaszövetség igazgatójának, s a mezőgazdasági hitelügyi kérdések hosszú idő óta kiváló művelőjének „A magyar földbirtok tehermentesítése“ cimü munkája, mely ily körülmények közt felette jó irányitó mü arra, hogy a szaktestületek mentül szélesebb körben tájékozva legyenek e fontos kérdés iránt, különösen abból a célból is, hogy az érdekeltek véleménye is kialakulhasson, a kérdés országos tárgyalása alkalmával ennek érvényt szerezhessenek. A mezőzdasági hitelügy országos rendezésére \ ekként az érdekeit gazdatársadalom jó eleve és gyorsan szervezkedhetik és sikeresen részt vehet a vonatkozó intézkedéseknek foganatosításában.. „A Szesz“ címmel egy uj szakközlöny első mutatványszáma hagyta el a napokban a sajtót. Célja a szesz értékesítés előmozdítása, a szesz kérdés propagálása, s igy mezőgazdasági érdekeinkkel szoros kapcsolatban áll. A szesznek igazi célra való nagyobb alkal- I mazása ugyanis a mezőgazdasági szeszgyárakat lendítené fel, s igy a mezőgazdaság nagyobb arányokban foglalkozhatna szesz előállítása céljából ipari termeléssel ; az uj közlöny megjelenését ennél fogva örömmel üdvözöljük s sikeres munkát kívánunk neki. Szerkesztője : dr. báró Malcomes Béla, szerkesztősége és kiadó- hivatala Bpest, Vili. kér., Üllői-ut 16-a. sz., előfizetési ára pedig egy évre 12 kor. Megjelenik havonként kétszer. Hasznos tudnivalók. — A iimburgi sajt. Vegyünk vagy egészen friss tejet, vagy felforraltat, mely 12 óráig állt s melegítsük meg a frissen fejt tej melegének megfelelően és ojtsuk be. A beojtott tejet 1—1V* éráig állani hagyjuk, azután a sajtot gondosan kiszedjük belőle, s tegyük négyszegletű mintegy 30 cm. magas fából való formákba, melyeknek oldalain lyukak vannak a savó lefolyására. A sajt huszonnégy óra. alatt nyomás nélkül is 6—10 cm. vastagságra sűrűsödik. A még puha sajt-téglákat kivesszük, faálványokban széles oldalukkal lefelé fordítva, sűrűn egymás mellé szalmára rakjuk és néhány napig ugyanazon a módon egyik rekeszből a másikba helyezzük át és megfordítjuk, hogy jobban szikkadjon, megkeményedjék s szabályos négy- szögű alakot kapjon ; 4—5 nap múlva a sajt-téglákat közönséges díványokon keskenyebb oldalukra állítjuk. Nyolc nap múlva megsózzuk, egymásra rakjuk s minden réteg közé sót hintünk. így hagyjuk mindaddig, mig a só jól át nem járja, ekkor ismét visszarakjuk az állványokra, a szalmára, a hol többször megfordítjuk, hogy megszikkadjanak. Ha kót-három hót múlva nagyon szárazaknak látszanak a sajt-téglák, sós vízzel mossuk meg. Végül a ládába vagy kosarakba csomagoljuk, de időnként sós vízzel megnedvositjük. Néhány hónap múlva érett és ehető az igy elkészített sajt. Az éretlen szőlő felhasználása. Gyakran megesik, hogy egyes tőkéken a szőlőfürtök nem érnek meg, sőt néha egy és ugyanazon tőkén maradnak éretlen fürtök, különösen a tőke hegyén akkor, ha nagyon bő rajta aítermés. Az ilyen éretlen fürtöket soha sem szabad a többi közé keverve borpréselésjcéljaira felhasználnunk, mert egy-egy fürt a savanyúságával ellensúlyozza más tizenöt-husz fürtnek az édességét, Az éretlen fürtök, külön szedve, nagyon alkalmasak ecetgyártás céljaira, amennyiben előbb rostán, majd durva zsákvásznon át nyomjuk ki levét s azt egy óra folyást forraljuk, gyakran lehabozván. Ha a lé lehűlt, úgy üvegekre fejtve, a napon vagy egyéb meleg helyen erjedni hagyjuk, erjedés után pedig tiszta üvegekre fejtve és jól bedugaszolva, a pincében rakjuk el. K. Ő.
