Gazdák Lapja, 1905. június (4. évfolyam, 22–26. szám)
1905-06-30 / 26. szám
2-ilc oldal. GAZDÁK LAPJA. ból a kiváló eredményről beszámoló gondos jelentésekből, melyeket évenként e helyütt közzétettünk, melyek eredményéért e kiváló gazda múlt évben miniszteri elismerést kapott, s amit minden alkalommal gazdasági egyletünk azzal az óhajtással ismer be, hogy vajha kis gazdáinknak sok ilyen jóakaró vezetője lenne ! A szatmári állami önálló gazdasági ismétlő-iskola vezetőségének 1904 5. tanévi jelentése. Közli : Hajgató Géza, m. kir. gazdasági szaktanító. Az 1868. évi XXXVIII. t.-c. köztudomás szerint az elemi népiskola tovább képző három évfolyamát vasárnapi vagy ismétlő iskolának nevezte. Ezen iskolába kötelesek voltak járni mindazon 12—15 éves gyermekek, kik magasabb iskolát nem látogattak, voltak azok bár földművesek gyermekei, mesterinasok, avagy kereskedőinasok. Az is köztudomású dolog, hogy ez a vasárnapi ismétlőiskola tantervével és tananyagával mind a három zagyva osztályt ki akarta elégíteni, de mint tudjuk, egyiket sem elégítette, illetőleg elégíthette ki. Az iskola j szervezete mindvégig papíron maradt, azt keresztül vinni j — úgy amint a törvény kívánta — sehol sem lehetett. I Itt-ott ideig-óráig csak tengett, de erősebb gyökeret verni sehol sem tudott. Az iparosok csakhamar belátták, hogy az érdekeiket a vasárnapi iskola ki nem elégiti; kiváltak tehát és részükre megalkották az iparos-tanonciskolákat, melyek im szép virágzásnak örvendenek. Az iparosokat csakhamar követték a kereskedők az alsófoku kereskedelmi iskolák kiválásával. Most már a vasárnapi ismétlő-iskola a földinivelők érdekeit lett volna hivatva szolgálni, de tananyagából épen az hiányzott, ami a földművelők érdekeit eléghette volna ki, t. i. a gazdasági oktatás. Tehát a régi ismétlő-iskola eme végső töredéke is megkövetelte a mielőbbi helyes irányba juaius 30. való átforináitatását. Ez bár sok idő múlva, de mégis csak — bekövetkezett! Hogy a minden praktikus célt nélkülöző ismétlőiskolák ennek folytán már ma napság nem léteznek, hanem helyökbe az uj alapokra fektetett gazdasági népiskolák leptek, az Halász Ferencz miniszteri tanácsosnak - a népoktatás lánglelkü apostolának - köszönhető. Ő volt az a férfi, ki emez iskolák célját hazánk földmivelési viszonyaihoz szabta, mellyel hosszabb időre beláthatatlan hasznot tett hazánknak és elévülhetetlen babért font a magyar népoktatás Géniuszának homlokára. Ily módon, bár részletekben, a régi ismétlő-iskola kimúlt, hogy romjain az iparos-tanonciskola, az alsó fokú kereskedelmi iskola és a gazdasági népiskola, illetőleg a gazdasági ismétlő-iskola felépüljön és virágozzék. * Városunkban úgy az iparos tanonciskola, valamint az alsó fokú kereskedelmi iskola már régibb keletű. Ezzel szemben a régi, minden cél nélkül való ismétlő iskola beszüntetése s helyébe az uj alapokra fektetett gazdasági ismétlő-iskola felállítása csak a felekezeti népiskolák államosításával hozatott kapcsolatba. Az államosítási szerződés ide vonatkozó pontja szerint a város közönsége 10 hold területet bekerítve s a gyümölcsészet, szőlészet, kertészet gyakorlati tanításához szükséges eszközök felszerelésével lett volna köteles emez iskola céljaira átengedni: Azonban időközbe.', a magas kormány által ide kinevezett gazdasági szaktanító az itteni gazdasági viszonyokkal megismerkedvén, az 1901. évi január hó 26-án tartott gondnoksági gyűlésen ama nézetének adott kifejezést, hogy gazdasági ismétlő-iskolánk főfeladata e vidékre, talajviszonyokra s a földmives gyermekek szülői nagvobbrészének életmódjára való tekintettel a mezőgazdaság elméleti, főleg pedig gyakorlati oktatása lehet, mely mellett természetesen a gyümölcsészetnek, kertészetnek és szőlőszetnek is helyet kell foglalnia. Eme indítványt a gondnokság egyhangú helyesT Á R C A. Üdvözlet. A géresi mintagazdaság megtekintésekor tartott ünnepélyen. 1905. junius 25. Az én zengő lantom nem csak olyankor szól, Mikor a „nagyokról“ keii hymnuszt zengeni ; Ne mondja azt senki az én dalaimról, Hogy a kegy-mosolygást hizelgvc keresi. Az én lantom dala, mint a pacsirtáé, A barázdák között zendül meg legszebben ; Egyszerű, de azért még is szivhez szóló—, Te jámbor földmives hallgasd hát szívesen! Te rólad zeng dalom én jó magyar népem. Jöjjetek közelebb, figyeljétek meg jól! Napsugártól barna arcotok ha nézem, ügy érzem, lantomon a dal még szebben szól.. . Figyelj ide te is daloló pacsirta, Szállj ide vállamra, lesd el tőlem c dalt, S mikor majd fenn csapoagsz a fellegek között, Jobban csicseregve dicsőítsd a magyart 1 Dalolj, hogy hallja meg mind az egész világ, Hirdesd, hogy a magyar nem olyan mint régen ; Mondd, hogy magyar földön szebb, mint volt a világ» Hogy nem a régi nap síit már fenn az égen! Azt is dalold el majd, mit láttái ma nálunk ... ? Halljanak már jót is, ne csak rosszat rólunk; Tudják meg már egyszer, mit kétségbe vontak, Nem azok vagyunk már, akik régen voltunk! Tudjak meg már egyszer, hogy nem csak csatákba Tudtunk mi kiszállni villámszerű karddal, Ha zeng a „Haladás“ hivó harsonája, Ott állunk a sorba fénylő ekevassai. Buzogányforgató kezünkbe a sarló Ép úgy oda illik, mint mindenfele gép; Hogy többre haladunk észszei, mint erővel, Bizonyságot teszünk, megmutatta o nép. Raffia 100 kg. 100 kor. rézgáüc (kékkő) 100 kg 64 korona, úgyszintén különféle árukat a leg- i fi U I M ß C O I fi 7 ü C C fűszer- és csemege-üzlete olcsóbb napi árak mellett ajánl L ü » 1 .1 u C n J L, £. o r szatmár, Deák-tér 17. szám.
