Gazdák Lapja, 1905. június (4. évfolyam, 22–26. szám)

1905-06-16 / 24. szám

junius 16.

GAZDÁK LAPJA

mely a Szövetség részéről kivétel nélkül elintézést nyert. — A postaforgalomban érkezett 213 levél; — eiküldetett 593 közönséges és 153 ajánlott levél. — Az intézöbizottsági jelentés egyhangúlag megelégedéssel vétetett tudomásul.

Felolvastatott a számvizsgálók jelentése, mely szerint a forgalom főösszege 1657 K. it‘j f. — A vagyon leltár összege pedig 473 K. 32 fillér. — Közgyűlés a felmentvényt egyhangúlag megadta.

Papoiey Zoltán azon indítványa felett, hogy a közgyűlések állandóan Szatináron tartassanak, a közgyűlés napirendre tért, mert ez csak alapszabály módosítással volna lehetséges.

Szövetségi tikár „Szövetkezeti szemelvények“ cimen felolvasást tartott a szövetkezeti életben előforduló dolgokról; különös súlyt szeretne fektetni arra, hogy a szövetkezetek erkölcsi hivatásukat fokozottabb mértékben teljesítsék, melynek alapos keresztülvitelére az államhatalmat tartja hivatottnak. — A köszönettel vett és tetszéssel fogadott felolvasás szövegét valamelyes módon közzétételül határozták.*)

A napirend letárgyalása után elnök a gyűlést berekesztette.

A műtrágyák alkalmazása

a kertészetekben.

A kerti vetemények, különösen zöldségfélék tér* melésénéi jóformán csak az istállótrágya lesz felhasználva. Legfeljebb azt tapasztaljuk, hogy egyes nagyobb városok közelében elvétve az emberi ürülék használ tátik fel. A műtrágyák alkalmazásával azonban aiig találkozunk, inig a szántóföldi növények termelésénél a műtrágyák okszerű használata széles körben el van terjedve, addig a kertészetben a műtrágyák alkalmazása jóformán ismeretlen. A műtrágyák használatának pedig a kertészetben nagy jelentőséget lehet tulajdonítani. A kerti vetemények ugyanis a könnyen felvehető tápanyagokat a műtrágyákból rövid idő alatt használhatják fel fejlődésükhöz. A kerti vélemények rendesen kisebb területeken lesznek termelve és azoknál fontos dolog, hogy minél korábban, és minél erőteljesebben érjék el teljes kifejlődésüket. A kerti vetemények termelésénél a legtöbbször a kettős, sőt hármas termeléssel találkozunk. A kertészek ugyanis iparkodnak a talajt minél jobban kihasználni, a mi természetes is, mert különben nem tudnák kihozni azt a jövedelmet, a mire nekik szükségük van, hogy földjük drága bérét s a megfelelő hasznot kimutathassák. A kerti vetemények rövid tenyészideje lehetővé teszi azt, hogy a korán lekerülő zöldségféle után egy második, esetleg egy harmadik vetemény kövesse egymást ugyanazon talajon. Az egyes növények rövid időközökben egymás után való termelésének sikere azonban feltételezi azt, hogy a talajnak megfelelő trágyaereje legyen és azt, hogy a növények megfelelő mennyiségű és könnyen értékesíthető tápanyagokat találjanak fel a talajban, mert különben nagy terméseket nem remélhetünk. Miután pedig az istáliótrágyában, tekintettel annak lassú felbomlására és különböző összetételére, gyakran nem tudunk kellő mennyiségű gyorsanható tápanyagot a talajba vinni, ép azért kívánatos, hogy a kerti vetemények termelésénél minél szélesebb körben iparkodjunk a műtrágyákat felhasználni és azokkal behatóan kísérletezni. A kísérletezés nem lesz meddő, a mint azt a német kertészetből tapasztaljuk.

*) Örömmel nyújtunk tért. Szerk,

3-ik oldal.

Nehány szó a sörárpa termelésről.

Hazánk legnagyobb részének klimatikus és talajviszonyai jóformán hivatva vannak a sörárpaterme- lésére. Vannak kitűnő sörúrpatermelö vidékeink, melyek oly jó minőségű árpát termőinek, hogy a külföld bármely sörárpájával kiállják a versenyt. Ezt nemo-ak a hazai, hanem a külföldi sörgyárosok is elismerik. Mindazonáltal árpánk legnagyobb része alacsony árakon értékesül, mert nem helyezünk súlyt annak helyes termelésére, nem igyekezünk fokozni annak minőségét, hogy igy magasabb árak mellett legyünk képesek értékesíteni azt.

Pedig a legutóbbi idők közgazdasági viszonyai égető szükségként kívánják meg, hogy az ipari növények termelése mentül nagyobb tért foglaljon s ezek között nagy tér áll nyitva sörgyártásunk egyik fontos nyersanyagának : az árpának.

Eléggé ismeretesek azon tulajdonságok, melyek az árpát sörárpának minősitik s a gazda kezében tartja azon eszközök legnagyobb részét, melyekkel a ! sörárpa minősége fokozható. A talaj és klimatikus viszonyok első rendű fontossággal bírnak ugyan e tekintetben, de legmegfelelőbb természeti viszonyok között sincs biztosítva még a minőség, ha nem helyezünk súlyt a talajmivelésre, trágyázásra, mütrágyafé- lék használatára és az okszerű vetésforgókra. Ezek együttvéve biztosítják csak a minőséget.

Kívánatos volna, hogy azon vidékeken, melyek alkalmasak a sörárpa termelésére, nagyobb mérvben terjesztessék ki ezen növény termelése. A minőség azonban egymagában még nem elegendő, hanem törekednünk kell arra is, hogy mennyiségre is termeljük, mert az árpatermelés csak igy lehet jövedelmező. Ki kell tehát választanunk a legmegfelelőbb fajt, mely azután minden tekintetben a legjobb eredményeket szolgáltassa viszonyaink között. Igen jó minőségű árpa a „Hanna“, mely úgy szem, mint szalmatermésre nézve legjobb sörárpánknak mondható. Vannak továbbá még egyes sörárpatermelö vidékeinken olyan féleségek, melyek szintén számításba kerülhetnek. Ilyenek az Ilmici, Tót, Chevalier árpák. Egyszóval nagyon könnyen fel lehetne lendíteni sörárpatermelésünket, ha egy kis gonddal és szakértelemmel törekednénk arra, hogy bevált árpafajtáinkat megjavítsuk.

Újabb mütrágyaféleségek.

A műtrágyák alkalmazása napjainkban mind nagyobb és nagyobb lendületet vesz. A műtrágyák ezen nagyobb mérvű elterjedése maga után vonja a műtrágyákkal való behatóbb foglalkozást, azoknak részletesebb megismerését, tanulmányozását, újabb trágyaféléknek felfedezését. Az újabb mütrágyaféleségek felfedezése sok költség és fáradság és tudomány dacára igen sokszor nem válik be oly mértékben, mint azt a feltaláló reméli. Miért is kívánatos, hogy a gazdaközönség az ilyen újabb, még ki nem próbált és teljesen meg nein bizható mütrágyaféleségekkel tartózkodó álláspontot foglaljon el és maradjon meg a kipróbált és jónak minősített régi mütrágyaféleségek mellett, az újabb mütrágyaféleségeket pedig csak akkor próbálja meg, ha azok már teljesen beváltak. De akkor is óvatosan, mert kérdés, hogy minden körülmények között és különböző viszonyok mellett egyaránt megfelelő lesz-e az uj trágyaféleség. Németországban újabban szabadalmaztak egy eljárást, mely szerint a világitó gáznak szuperfoszfáttal való tiszti-