Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)
1905-05-26 / 21. szám
2-ik oldalGAZDÁK LAPJA. május 26. hanyagolt társadalmának szervezésére megfelelő eszközöket rendelkezésre nem bocsát. Érezi ezt az egész mezőgazdasági társadalom, s keresi a módot a segítésre; s amig az állam megfelelő támogatása folyton késik, ki- kisérleteket tesz társadalmi utón segíteni a legégetőbb bajokon. A bácsbodrogvármegyei gazdasági egyesület legújabban azzal a kéréssel fordult törvény- hatóságához, hogy szavazzon meg részére 1 °/0-os megyei pótadót, melylyel a megye mezőgazdasági érdekeit fokozottabb mértékben szolgálhassa. Örömmel üdvözöljük ennek a törekvő egyesületnek a kezdeményezesét. Őszintén kívánjuk, hogy kezdeményezése sikerrel járjon ; óhajtjuk azonban azt is, hogy e kezdeményezést kövessék a többi vármegyéink is. Addig is, inig az állam megfelelő akciója, támogatása késik, sokat fog segíteni ez is a helyzeten. S hisszük, j hogy egyébként is túlterhelt gazdáinknak e tehertöbblet sokszorosan vissza fog térülni. Megkísérelhetnénk mi is, Szatmárvármegye. j A mi mezőgazdaságunk még más vármegyék j viszonyainál is fejletlenebb. Állami támogatás | e célra még más vármegyéknél is kevesebb jut nekünk. Annál nagyobb tehát a szüksé- ■ giink rá. De váljon egy ily kívánságra mit szólna j a mi vármegyénk, amelynek van már 1 | közművelődési pótadója, melyből a Széchenyi j társulatnak évente 14—15000 korona jut, de i ez ideig nincs alapja*), (több vármegyében az j *) A Szatmármegyei Gazd. Egyesület folyó évi zárszámadá- | saiban még mindig mint követelés szerepel az a 200 koronás tetei is, I amit a vármegye az 1903-ik év őszén Szatmáron rendezett kerté- | szeti kiállítására segélyként megszavazott. ebadó is ily célra fordittatik), melyből a vármegyei gazdasági egyesületet bármily csekély rendszeres anyagi támogatásban részesíthetné abból a célból, hogy a mostoha anyagi viszonyok által teljesen megbénított működését lendítené. Remonda lótenyésztésünk s legelőink. A remonda lovak jelenleg igen keresettek, bécsi (sajnos nem magyar) lókupecek bejárják hazánkat és Ausztriát s nagy mennyiségben összevásárolják (gondolhatni minő áron) a lovakat, még pedig a jelenleg a Keleten dúló háború, a japán-orosz hadsereg, másrészt Franciaország, Németország részére. A nagy kereslet folytán lókivitelünk tetemesen emelkedett s igy se Németország, sem Olaszország lovainkra vetett magas, darabonkénti 25 kor. vámja sem fog bénitólag hatni lótenyésztésünkre — kivitelünkre. Magyarország Oroszország után Európának legnagyobb hadi-lótenyésztője s feltéve, hogy kormányunk a gazdasági viszonyaink átalakulásinak s válságos konstellációink közepette sem feledkezik meg hadi-lótenyésztésünk alapfeltételeiről s eminens voltáról, hazánk a jövőben ezen tekintetben is, mint jelentékeny faktor fog szerepelni. A feladat a legelők célszerű kezelésében, azok elosztásában s fentartásában cul- minál. Tekintve aránylag az országban csekély jó legelőinket, hisz akárhány helyen feltörték, mely eljárást nem lehet eléggé kárhoztatni, okvetlenül felmerül a kérdés, vájjon hová jutna az állattenyésztésünk ezen, ránk nézve kiválóan nemzetgazdászatilag fontos ágazata, ha idejében megfelelő legelőkről nemcsak gondoskodnánk, de a meglevőket célszerű kezeléssel is fentartanánk ? Lám másutt a legelők termését öntözéssel s műtrágyák alkalmazásaáltal fokozzák, sőt széleit alkalmas gyümölcsfákkal beültetik és azáltal nemcsak a termőképességet fokozzák, hanem meg nem vetendő mellékjövedelemre is szert tesznek. A hadimén szülőföldje a terjedelmes, tápdus, jó T Á R C A. A föld mint hitelező — Csevegés. — —• A „Gazdák Lapja“ eredeti tárcája. —■ A földművelés sok körültekintést igénylő és nagyon komplikált mesterség. Nemcsak annyiból áll az, — mint a gyerekek s a nagyvárosi dámák hiszik, — hogy felszántjuk a földet s azután bevetjük. A szántásvetés mindenesetre lényeges kellék, de kívüle még sok csinja-binja van a föld okszerű művelésének; ilyen pl. a talajjavítás, beruházás, váltógazdálkodás, s az ugarolás. Legfontosabb elve azonban ennek az ősnemes foglalkozásnak az, hogy ami régi hitelezőnknek, a jó öreg földnek becsülettel fizessük vissza mindazt, mit nekünk adott. Ha százat veszünk kölcsön a főidtől évenkint s csak kilencvenkilencet fizetünk neki vissza, bankróttá | lesz. Pedig egy évszázad csak egy mártföldmutató az | emberiség haladásának országutján. Egy állat egy területen élve felemészt tiz részt, I visszaad kilencet; a többit az öreg föld hitelezi ; mi- j kor azután az állat kilehelte páráját, hitelezője az adős- i ság fejében bekasszirozza a hagyatékot: az élettelen testet. így aztán az állat és a föld körülbelül levitték lesznek. A leszámolás módja azonban sokkal körülményesebb s rendkívül komplikált az emberrel szemben. A tegnapi ebédünkhöz pl. kölcsönképen adott nekünk a jóságos föld: 1., kenyeret, bort, sót, főzeléket, gyümölcsöt — közvetlen szállítással ; 2., szénát, szalmát, magvakat — közvetett szállítás utján, melyeket t. i. hús és leves alakjában fo- gyasztánk el; 3., fát és kőszenet, melylyel az ételeinket megfőzték ; végre Raffia 100 kg. 100 kor. Rézgálic (kékkő; 100 kg 64 korona, úgyszintén különféle árukat a leg- j_ Q V ! N E R JÓZSEF füszer* és csemege-üzlete úgy icosóbb napi árak mellett leg ajánl Szatmár, Deák-tér 17. szám.
