Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)

1905-05-19 / 20. szám

2-ik oldal. GA.ZDÁK LAPJA.

zonyult, jó ércmunkás és tanulékony, bár az erkölcsi érzéke kissé laza és azért erős fegyelemre szorul. Annak a nézetének ad végül kifejezést, hogy állami és törvényhatósági utón való cigánytelepitésnek sikere alig ha lesz, hanem oly módon, mint ők, a földbirtokosok megköthetik ezt a nomád népet.

A tetszéssel fogadott előadást követő eszmecserében Hertelendy Ferenc: a cigányok lótartásának betiltását kivánja. Ez jogilag nem abszurdum. A cigányoknak nincs egy talpalatnyi földjük se, — igy állatjaikat nem is tudják eltartani, hacsak nem lopnak.

Nézete szerint a cigánykérdést csakis radikális eszközökkel lehet megoldani; e tekintetben utal Zalavármegyének a kormányhoz intézett felterjesztésére, a melyben még az a kérelem is benne van, hogy a cigány gyerekek két éves korukban elhagyottá nyilváníttassanak s mint ilyeneket az állami gyermek menhelyeken kell elhelyezni. Hasonló értelemben szólt a kérdéshez gróf Zselénski Róbert is

Többek hozzászólása után a szakosztály kimondotta, hogy a vándorcigányügy mielőbb való rendezése végett a kormányhoz felirattal fordul, a maga részéről pedig mozgalmat indít, hogy a cigányügy jelenlegi állását s a közgazdaság a közvagyonosodásra és közbiztonságra való káros befolyását mindenki megismerje, a rendezés sürgős és feltétlenül szükséges voltát belássa s ennek érdekében befolyását a községek s városok törvényhatóságainál kellő módon érvényesítse s igy az egész társadalom megmájus 19.

mozduljon és a cigány kérdés megoldását a hivatott hatalmi tényezőknél erélyesen szorgalmazza.

Tőzeg felhasználása fekáltrágya készítéséhez.

(Egyszersmind válasz a nyílt rovatban feltett 5. sz. kérdésre.)

A trágyahiány miatt emelt panasz nálunk maholnap általánossá fog válni s a gazdák figyelme oly trágyaféleség felé fog irányulni, mely eddig nálunk magas értéke dacára vajmi kevéssé használtatott, mig mások becsét már régen felismerték s felhaszná- lásának célszerű módozatát felismerve, a talaj termőerejének visszapótlását s a termés fokozását rendkívüli módon elősegítik. Célszerű alkalmazása által a gazdaság intenzivitása hatványozott mértékben nyilvánul.

Ezen legértékesebb trágyaféleség az ürülék, az u. n. fekáltrágya, melynek értékét eddig fel nem ismertük s ezáltal hazánkban miliió koronákat érő kincs használatlanul elvész s felhasználatlan állapotában miazmatikus betegségek gyülhelyévé válik, megmérgezi az ivóvizet, megfertőzi a levegőt.

Szatmártt rendkívüli trágya hiány uralkodik, a gazdák sü'ün panaszkodnak e bajról, ennek következtében úgy véljük, nem cselekszünk felesleges munkád, ha alábbiakban röviden a fekáliák felhasználásáról megemlékezünk.

A fekáliák felhasználása nem uj, használják azt külföldön a népesebb államokba i s Keletázsia népe már ősidők óta evvel trágyázza földjeit.

A fekáliák azonban csak úgy használhatók, ha erre alkalmas anyaggal összekevertetnek, mely célra mint legjobbat a tőzeget használják. Ez vízi növények szivacsos maradványa, mely nálunk rengeteg mennyiségben, köriilbelől 400.000 holdnyi területen található. Hazánk tehát ezen anyaggal bőven rendelT Á R C A.

Hogy lett Boross uramból jó gazda?

(Humoreszk. a „M. D “ után.)

Mária Terézia idejében, mikor a régi copf még javakorát élte s a nemes embernek kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy sajátmaga lásson gazdasága után, szobájában nagy szomorúan elmélkedve ült Boross uram, egy nagy nemesi kúria birtokosa, s gondolkozott a világ járásán, s azon, hogy rosszul megy dolga ; persze, hogy Pató Pál módjára gondozta jószágát, a háztető rongyos volt, azon bizony felváltva a nap s csillagok betekinthettek, magtárja majdnem üres, a mezőn a gaz vigan nőtt s az a nehány rossz gebe, s ökör az istállóban bizony csak úgy lézengett a soványságtól.

Mindezen Boross uram elgondolkozott, elmélázott, hogy voltaképpen ki az oka ennek a szomorú sorsnak, mennyit kell tűrnie, szenvednie! Jót húzott ezalatt az ezüstös boros kancsójából, de savanyu volt a lőre, pedig hát húsz hold szőlője is volna, igaz a bogáncs közül alig látszott ki a tőke, s a gaz valóságos rétet alkotott. Ej, ej ! Tűnődik a világ múlandóságán s setét halálsejtelmek fogták el.

Jío de ezen valahogy mégis segíteni kell, igy nem mehet ez tovább. Hallott valamit egy csodadoktorról, egy bölcsről, mely már sok, sok ember baján segített; nosza elmegyek hozzá — gondolja — s rögtön el is Indult, nagynehezen mozgásba hozva kövér termetét.

A bölcs lakására érve előadta annak buját-baját, elejétől végig, valóságos gyónást végzett.

Különös tekintetet vetett rá a bölcs s azt kérdezte Boross uramtól:

— Hát igaz, hogy ön minden nap 2 itce bort iszik, szegfűszeggel ?! Mit ?

— I—igen kérem! — dadogta Boross uram.

— Avval fel kell hagynia, mondá az öreg ur, ez túlságos! Itt van ez a veres por, ebből kora hajnalban, mikor az utolsó csillag elsápadt, egy késhegynyit hint az ökrök jászolába. Ettől hiznak az ökrök 1

Hej pedig de jókat szundikáltam én mig csak a nap a hasamra nem sütött — gondolá magában Boross uram. Szólni azonban nem mert.

Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta ■5' Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8'— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és |2 Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhetik. Igaz % Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1'50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Raftia 100 kg. 100 kor. Rézgálic (kékkő) 100 kg.. 64 kor. úgyszintén különféle árukat a legolcsóbb napi árak mellett ajánl. 1" Mauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.