Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)
1905-05-12 / 19. szám
4-ik oldal. teni, melyeket óriási erőnkbe fog kerülni, hogy áthághassunk terményeinkkel s állatjainkkal, — ha egyáltalán át fogjuk tudni hágni. Ha tehát ily óriási erőt képvisel a szövetkezés s ily nagyszerű eredményeket képes elérni: nincs okunk nekünk sem szövetkezeti mozgalmainkat félteni. Mert amint ott hódit a szövetkezés eszméje : fejlődő gazdasági életünk mellett úgy kell hódítania nálunk is. A cél tehát: „szövetkezés minden téren, minden irányban!“ Hogyan termeljünk jóminőségü burgonyát kötött agyagtalajban ? Vizet át nem bocsátó agyagtalajon a burgonya nem diszlik jól, ilyen talajnemen még a legjobb féleség sem sikerül megfelelően, sem minőségileg, sem mennyiségileg kifogástalan termést nem szolgáltat. Olyan burgonyaféleség, mely a túlkötött, hideg agyagtalajon hátrányos tulajdonságainak a fejlődésre gyakorolt kedvezőtlen befolyását le tudná győzni, nem létezik. A gyökeres orvoslás, melylyel a' burgonya diszlését biztosítani lehetne, az alagcsővetés volna, mely által a talaj felesleges nedvessége, mely a burgonya gumóinak fejlődését nagyban akadályozza — eltávolittassék, de ezen kiviil a talaj légjárhatósága is kedvezően módosittatik. Az alagcsővezés végrehajtása azonban a legtöbb helyen nehézségekbe ütközik, s pedig költséges volta miatt. Az alagcsővezés hiányában túlkötött agyagtaiajokon a burgonya fejlődését elősegítjük a talaj előkészítése és?a burgonya megmunkálása által. A talaj előkészítésénél az által, hogy azon területet, a hova a burgonya kerülni fog, őszi mély szántásban részesítjük s tavaszszal csak extirpátoroztatjuk. Az egyes fészkek megjelölése sorhuzóval történik. Ezáltal elérjük azt, hogy a talaj porhanyóbb marad, s a felülről lefelé hatoló nedvesség könnyebben leszivároghat azon talajrétegből, a hol a burgonya legérzékenyebb gyökereinek zöme helyet foglal. Ha eke után ültetünk, mivel az a tulkötött talajon a barázda fenekét igen megnyomja és lesimitja, a nedvesség ie- szivárgása meggátoltatik s a talaj tulnedves marad. A burgonya megmunkálásánál a burgonya sorokat lehetőleg a lejtés irányában vezetjük s a töltögetésnél sok földet emelünk ki a sorközökből, mi által az érhető el, hogy a tulnedvesség könynyen elvezettetik. Sokat lehet végül tenni a burgonya épségben maradására az idején végzett permetezéssel, mert ezáltal épségben marad a lomb is és a gumó is. Jelentékenyen javul a burgonya minősége szuperfoszfát trágyázás által. Kát. holdanként 120—150 kg. 16°/o-os szuperfoszfát szórandó el a tavaszi előkészítési munkálatok előtt; azon esetben pedig, ha a burgonya az istállótrágyától távolabb esik, célszerű lesz a szuperfoszfáton kívül 75—80 kg. chilisalétromot alkalmazni, mely a burgonya kikelése után 2 részletben, 3—4 heti időközökben fejtrágya gyanánt szórandó el. Ily módon úgy a hozam, mint a minőség jelentékeny mértékben fokozható. A talajbaktériumok befolyása a talaj termőképességére. A talajbaktériumok lényeges befolyása, kiváló szerepe a talaj jellemző termékeinek létrehozatalában (pl. tokaji bor) a talajban végbemenő vegyi bomlások s fizikai processzusokra ma már általánosan ismert s elfogadott tény. A talaj megművelése, szántása, boronálása, trágyázása stb. ezen fentemütett mikroorganizmusok átváltoztató behatása alatt áll. Mi módon lehet ezen talaj baktériumok előnyös szaporodását a mezei, illetve kerti munkák által befolyásolni, hogy a termelendő növény fejlődése legelőnyösebb feltételek mellett menjen végbe ? Látjuk, miszerint a talaj mély mivclése által felhozott vad, (sárgás kékes) altalaj átalakul s eddigi rósz tulajdonsága, terméketlensége megszűnik s idővel termőréteggé alakul. Ezen átváltozást a talaj megmunkálása idézi elő, a menyiben az altalajhoz a levegő hozzájárulása elö- segittetik s egyáltalában az atinosphäriüäk, viz, hóié, fagy, bő termékenyítő, bomlasztó behatása folytán a talaj részecskék átalakulása elősegítetik. Itt azonban lényeges szerep jut a fentemütett taiajbaktériumoknak is, a menyiben pl, a nitrogén (iégeny) fokozását ezek eszközük s a levegő nitrogénjét olyan vegyiiletbe viszik át, mely alakban azt a növények felvehetik, áthasonithatják. Ez pedig a növény sejtanyagának létrehozatalára, felépítésére okvetlenül szükséges s jobb trágyázás által sem pótolható, hanem csak a baktériumok befolyása áltai, azok nitrogéngyűjtő átformáló munkája által fog végbe mehetni. A trágyázás is csak akkor fog használni, ha ezek a baktériumok jelen vannak a talajban, illetve szaporodásuk megfelelem munkával elősegítetik. De miután a körióg élenytartalma a baktériumok szaporodását elősegíti, világos, hogy csak a szellőztetett, mély szántás, mély ásás által a levegő befolyásának hozzáférhetővé tett altalaj ennek következtében javul s idővel termőképessé válik. Ott, a hová levegő nem juthat, nem hatolhat a talajba, a talaj baktériumok hasznos munkájukban nemcsak gátoltatuak, nemcsak nem képesek a nitrogén vegyületek szaporodását elősegíteni, hanem azon eset fog beállani, hogy oly káros vegyületek keletkeznek, melyek a hasznavehető nitrogén vegyieteket visszaváltoztatják oly alakra, melyben a növény azt nem képes felvenni. De tekintsük a sekélyen miveit talaj magatartását a mélyebb mivelést követelő növények ellenében. Ily esetben a körlég befolyása nem érvényesülhet, ennélfogva a talajbaktériumok áldásos befolyá sukat, működésüket nem érvényesíthetik, a talajban a hasznos nitrogéngyűjtő mikroorganizmusok uem szaporodhatnak s a növény a trágyázás dacára sem fog megfelő növekedést, fejlődést mutatni, A mély mivelés előnye tehát fentiek alapján eléggé indokolt, szembetűnő s gazdáink saját érdeküket szolgálják, ha a mély mivelésre nagyobb gondot fordítanak, mint eddig. Rupprecht. május 12. Irodalom. — Magyarország területén 1905. évben állami ménekkel létesített fedező állomások, továbbá az egyes tenyésztők által kibérelt állami mének, valamint a m. kir. állami ménesekben felállított törzsmének kimutatását most adta ki a m. kir. földmivelési minisztérium, mely kiadvány a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál is megkapható. GAZDÁK LAPJA
