Gazdák Lapja, 1905. május (4. évfolyam, 18–21. szám)
1905-05-05 / 18. szám
2-ik oldal. GAZDAK LAPJA május 5. A soproni borvásár. A soproni borvásár ápril hó 30. és május ! 2-ika között zajlott le. A Magyar Szőlősgazdák I Országos Egyesülete által nehány héttel elébb Pozsonyban rendezett hasonló vásár forgalma eredményezte azt, hogy e vásár iránt a termelők érdeklődése nagyobb fokban nyilatkozott meg. így több mint 300 termelő vett részt a vásáron 820 borfajjal. Ezek közt a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület is szerepelt 15 borfaj bejelentéssel, ami természetesen rendkívül kevés azokhoz a mennyiségekhez képest, melyek vidékünkön vevőre várnak. — Annál szomorúbb, hogy e kevés bejelentésnek nagy része is elmaradt a vásárról; igy elmaradtak az erdődi uradalom összes bejelentései, a Sántha Dezső összes bejelentései és a Szerdahelyi Ágoston által bejelentett bor mintái. Másrészt a vásár direkt forgalma nem elégítette ki a hozzá fűzött reményeket. A vevő közönség kevés volt, az a nehány ausztriai kereskedő, aki a vásáron mégis megjelent, részben vételi szándék nélkül, csakis áttekintés céljából volt ott, részben pedig a soproni borok tömegesebb kiállítására számítva, annak a vidéknek megfelelő erősebb borokat keresett. így a könnyebb természetű borokból direkt eladás ott egyáltalán nem történt, ami azonban néni zárja ki, hogy az ott kóstolt és megismert könnyebb borok után később nem fognak érdeklődni, kivált, amennyiben ezek ára konve- niál, miután a bejelentett összes borokról kimerítő adatokkal ellátott katalógus lett kiadva. Annak dacára tehát, hogy az újabban kezdeményezett borvásárok direkt forgalmat keveset tudnak elérni, e vásárok jelentősége minden esetre megmarad s szükséges, hogy a kezdeményezés gyakrabban ismételtessék, de ránk nézve szükséges kivált az is, hogy termelőink nagyobb érdeklődést fejtsenek ki, mert évről évre fokozódó bortermelésünk azzal a szomorú kilátással fenyeget, hogy ha a legnagyobb odaadással nem dolgozunk boraink számára piacok biztosításán, úgy boraink eladása a legközelebbi jövőben is már nagyon meg fog nehezedni, s bor áraink rendkívül le fognak száliani. P. A méhészetről. E b. lapból látom, hogy a Szatmármegyei Gazd. Egylet is igyekszik a méhészet fellendítésén ; helyesen teszi, mert a kisgazdáknak is szép jövedelmet ad az, ha megtanulják, hogyan keli ma már méhészkedni, hogy hasznot is adjon. Igen nagy baj a népnél, hogy a régi méhészkedés módjától nem tud szabadulni; úgy szeretnék, hogy egy családból lenne most is 9, ősszel aztán, ha legyilkolják, lenne méz bőven, mint régen. E helyett naponként kevesebb a méh, kevesebb a méz, elvesztik kedvüket, mert nincs haszon. Bizony ma már az erdők kivannak pusztítva, a vaseke kiirtotta a mézelő növényeknek gyökerét is, csak a tarlóvirág tarthatja fenn magát némely helyen. A megváltozott viszonyokhoz kell tehát a méhészeknek is alkalmazkodni, meg kell tanulniok, miként kell ma már méhészkedni. Igen nagy hiba az, hogy az egyszerű népet is a keretekkel való méhészkedésre szorítják ; nincs ahhoz nekik sem elegendő értelmük, sem pénzük, sem idejük. Suiyosbitja a bajt, hogy minden helyen egyenlő keretes kaptárakat ajánlanak, pedig hasztalan a nagy keret ott, a hol raézlegelő nincs hozzá való, valamint nagy hiba kis keretes kaptárt erőszakolni ott, hol a méz bőven begyüjthető, hiszen kis gazdának kis csűrre, nagy gazdának nagyra van szüksége; de mindamellett TÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta: W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. Amerikának van sok marhája, melyekből faggyút, nyersbőrt, csontot, szarut, húskonzervet nyerünk. China ellát bennünket roppant mennyiségű theával, ezenkívül selyemmel és egyéb kissebb árucikkekkel. India szállit pamutot, indigót, juttát, rizst, magvakat, cukrot, fűszert s minden egyébféle terményt. A világ minden részében van valami értéktárgy, melyet előnyösebben képes termelni, mint más országban, s ha az emberek és kormányok. okosak volnának, az pparforgalomnak lehető szabadságot engednének, hogy minden tárgyat ott termeljenek, ahol azok termelése legkevesebb munkába kerül. 23. Munka legcélszerűbb módon. Akár miféle ipar létesül valamely helyen, arra kellene törekednünk, hogy minden munkaerő a legcél- ' szerübben fejlesztessék. Sok különböző módja van a munkába kezdés- ' nek, és hogy a munkás a legcélszerűbbet válassza, értelmes és szakértőnek kell lennie, máskülönben : vezettesse magát olyan embertől, akinél ismeret és : szakképzettség van. Ezen kivül — mint látni fogjuk — nagy munka- j felosztásnak kell lenni, úgy, hogy az ember olyan fajta i munkát végezzen, aminőt legjobban tud. Szükséges tehát nekünk : 1. Tudomány. 2. Mun- ; kafelosztás. 24. A tudomány szükséges. Hogy a munkás munkaerejét legnagyobb sikerrel használhassa, szükséges, hogy ne legyen csupán Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyön jól cselekszik, ha szükségletét 15 cv óta Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8‘— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban cs Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz gj Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1’50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám.-isi Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Wlauthner Ödön, híres kerti és mezei magvak nagy lerakata.
