Gazdák Lapja, 1905. április (4. évfolyam, 14–17. szám)
1905-04-14 / 15. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA áprii 14. szi, hogy ma már a termények ára nem a termés jó, vagy annak roszaságától, hanem a spe= kuláció, az úgynevezett „hausse“ és „baisse“ szerencsejátékosok eselvetóseitől, az úgynevezett papiros búza, - a határidő üzlet — egyszóval a börzétől függ, mely nem tekintve milliók érdekét — sőt egyenesen azok kiszipolyozásával saját feneketlen zsebeinek betömésére irányul! Hiába számit a gazda, hiába töri, zúzza magát, hogy az Isten drága adományát össze- takaritsa, meddő marad fáradságának gyümölcse, mert nem ő, hanem a papiros búza határidő forgalma az, mi terményeinek árát meghatározza ! Hát nem égbekiáltó merénylet az, hogy midőn a gazda csak aratás után tudja meghatározni, hogy mennyi terményt vihet a piacra, addig a spekuláns már most, már előre eladja és veszi azon terményt, amely a földből úgyszólván ki sem bujt? Érdeke az, hogy az árakat azon időre, mikorra a termény a gazdától kikerül lenyomja s igy a terményt természetben minél olcsóbban szerezze be: természetes, hogy ezt csak az által érheti el, ha már előre oly meny- nyiséget ad el, a mely a piaci szükségletet kellőleg fedezi, de minthogy ezen mennyiség nem hogy nincs meg még mai napon, de kérdés, hogy az aratás eredménye fedezni fogja-é? azt teszi, hogy határidőre, például már előre októberre köti meg a szerződésileg elvállalt meny- nyiség szállítására ügyleteit, miből természetesen követhezik, hogy ha ő októberre a búzának mázsáját 16 koronával adta el, úgy a termelőtől ezen felüli árban a terményt meg nem veszi, hanem kényszeríti a megszorult gazdát, hogy drága terményét 16 koronán alul adja neki el, mert hiszen még neki is kell nyereség ! Az sem ijeszti meg a spekulánst, hogy ha az eladott mennyiséget a kikötött határidőre szállítani nem képes, mert tudja nagyon jól, hogy aki tőle vett, az is spekulál, s igy vele, persze a termelő bőrére mindig kiegyezhet, megfizeti a halasztást vagy a differenciát, mert tudja hogy az neki a gazda zsebéből busásan vissza térül! Ismeri nagyon jól különösen a magyar gazdát, tudja, hogy annak már vele született tulajdonsága a gondatlanság s tudja, hogy nagy része a gazdának helyzete és terhei következtében előre eladja terményét, vagy rossz számitó volta miatt rendesen többet ad el, mint ameny- nyit eladhat, s igy a lekötött s megszorult gazdával szemben az előny az ő részén áll, amelyet azután Shylockhoz méltóan nem is késik busás kamatozással érvényesítői! S mind ezt a magyar gazda tudva nem csak tűri, de sőt még ténykedésével elő is se- giti! s minthogy a gazdák nagy része sőt a kis gazdák legnagyobb része hasonló helyzetben senyved, természetes: hogy nincs erőnk a spekulációval szembe szállani, nem bírjuk e Molochot betömni s Mammon bálványát önérzetes és büszke nemzet öntudatával romba dönteni. Nincs bennünk összetartás, nincs bátorság, akaraterő s mert anyagi helyzetünk a hitelezőtök függő viszonyba hajt, megadással tűrj ük a magunk gyávaságával teremtett sorsunkat s nem gondoljuk meg, hogy ha erőnket nem egyesítjük s e helyzeten nem változtatunk: végromlásunk elkerülhetetlen ! Ruoiicus. T A R C A. A közgazdaság elemei. Irta : W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák kapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. főgimn. tanár. 18. A munka. Azonban mi sem világosabb, mint az, hogy a tennészeti tényező magában nem képez vagyont. Az ember a legtermékenyebb helyen elveszne, ha nem venne magának valami fáradságot az őt környező dolgok elsajátítására. A fákon vadon termő gyümölcsöt előbb le kell szedni, 'hogy vagyon legyen, s a vadat előbb meg kell ejteni, mielőtt megsütni és megenni lehetne. Sok munkaerőt kell felhasználnunk, ha azt akarjuk, hogy kényelmes ruházatunk, házunk s a rendes eledelkészletünk meglegyen ; az anyagszerek kellő nemeit lassanként kell összeszerezni, átalakítani és elkészíteni, vagy feldolgozni. így a vagyon mennyisége, amit az emberek megszerezni képesek, sokkal inkább függ a munkában való szorgalmuk és ügyességüktől, mint az őket környező anyagszerek nagy bőségétől. Amint már megjegyeztem, Észak-Arnerika igen gazdag ország magában foglal sok szép földet, kőszéntelepeket, ércereket, halban dús folyókat, szép épület-, vagy haszonfákat, egyszóval mindent, ami az anyagszerek tekintetében szükséges ; mindamellett az amerikai indiánok ezen földön évezredekig nagy szegénységben éltek, mivel nem volt meg náluk a tudás és kitartás, hogy képesek legyenek kellően dolgozni és vagyont termelni a természeti tényezőből. Eszerint tisztában vagyunk, hogy szakértő, értelmes, és rendes munka szükséges a vagyon termeléséhez. Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta jjl Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 81— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és ~ Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igazig1 Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1 '50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer. és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. iÜ Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Mauthner Ödön, hires kerti és mezei magvak nagy lerakata.
