Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-31 / 13. szám
2-ik. oldal. GAZDÁK LAPJA márcz. 31. módjában. A kisebb birtokok legfeljebb bér-szántás mellett mélyíthettek gózekóvel, amelynek ára pedig kissé magas : magyar, vagyis 1200 CH-öles holdanként grubber nélkül 10—14 hüvelyk mélységig 12 — 16.80 korona, mélyítéssel kombinálva, gruberrel pedig 14—19.60 korona a szén. vízszállítás s egyéb fuvaron kívül. Nehézség volt ugyancsak az, hogy hídjaink a gőzeke korlátlan utazását lehetővé nem teszik, s igy a magasabb bér-szántási árak mellett aránylag kisebb területek, hol a gőzeke korlátlanul utazhatott volna, egy eke garnitúrát nem akartak foglalkoztatni. Újabban a földművelésügyi minisztérium magasabb kamat-mentes költsön kilátásba helyezésével lehetővé tette, hogy kisebb birtokosok aránylag nagyobb összegű megterheltetés nélkül közösen, szövetkezeti utón szerezhessenek be gőzekét, melynek árát a szántott terület holdja után évről évre fizetendő bérrel törleszthessék, s igy aránylag rövid, nehány évi idő tartam alatt a gépek árát kifizethessék, amely időtől kezdve aztán saját gőzekéjükkel természetesen sokkal jutányosabb áron fognak szánthatni. Ily formán a kombinációk, sőt már egyes működő ilyen szövetkezet bevált eredménye is azt mutatják, hogy a bér-szántás árainak megfelelő egység árak mellett 5 év alatt a gőzeke egész vételára letörleszthető, s már a 6-odik évtől kezdve fél árban mélyíthetünk. E számítás a következő : Egy gőzeke garnitúra ára 70,000 korona, mely összeg felét a földm. miniszter 5 évi törlesztés mellett kamatmentesen előlegezi; fizetendő tehát a földm. miniszter részére évenként 7000 korona, melyből 2000 mag/, hold évi munkát számítva esik 1 m. hold szántására 3.50 kor. A vételár másik részét képező 35000 korona 5u/0-os 5 évi amortizációja 7857 korona, melyből 1 holdra esik 3-94 K. A borsodinegyei gőzeke szövetkezet számadásai szerint az évi üzem költség : 1 fógépész járandósága 3300 K 2 fütő „ 1200 K 3 ekevezető fizetése 1020 K egész évi olaj szükséglet 1000 K a gép javítási költsége 4000 K a gép téli tanyájáért helybér 500 K gépészsegéd fizetése téli gépjavításnál 400 K első évi szerelési költség 500 K fuvardijak 400 K egyéb kiadások 400 K Összesen 12720 K, melyből eszerint esik 1 holdra 6 K 36 f Esik tehát 1 hold szántására 13 K 80 f, tehát nem több, mint a bórszántás átlag ára, s 5 óv múlva 7-44 k-ával már kevesebb, tehát csak 6'34 fillér. Tekintve pedig a gőzekék szilárd kosntruk- cióját, ami biztosítékot nyújt az iránt, hogy hosszú időn át, igy legkevesebb 30—40 éven át is munka képes marad, oly anyagi előny érhető el a gőzeke szövetkezeti utón való beszerzésével a bér-szántás fölött, hogy ez akalmat meg nem ragadni könnyelműség számba menne. A szántandó területek sorrendjének megállapítási módja ugyanaz, ami bórszántás mellett, tehát a birtok távolsága szerinti sorrendben történik, mi itt akadályt azért nem képez, mert a mélyítő szántásnál a talaj beéredési állapota tekintetbe nem jön. Lapunk élén egy szerdai ily irányú értekezletre vonatkozó meghívó áll. Nem akarjuk hinni, hogy vármegyénk gazdái annyira érdekteleneknek bizonyítják magukat, hogy egy ily előnyös mozgalom elől elzárkóznak, különösen TÁRCA. A közgazdaság elemei. Irta : W, Stanley Jevons tanár. az 1898-ban megjelent 6-ik kiadás után a Gazdák Lapja részére angolból fordította : Becsek Sándor ny. fogtam, tanár. 14. Tévedés az elfogyasztást illetőleg. Rendesen azt hangoztatják az emberek, hogy a pénzt bőven kell költeni, hogy az ipart támogassák. Ha mindenki félre tenné pénzét, a helyett, hogy el- költse : az ipar — véleményük szerint — ellankadna, s a munkások elvesztenék kenyerüket. Ezt a felfogást az üzletemberek táplálják, mert világos, hogy egy pipere, vagy posztó kereskedő minél jobban rá tudja beszélni vásárlóit a vásárlásra, annál nagyobb nyereséget szerez magának azzal. Á vásárlók szintén egészen hajlandók ezen okoskodást helyesnek tartani, mivel örömöt találnak uj ruhák s egyéb kellemes tárgyak vásárlásában. Mindazonáltal az okoskodás nem egyéb káros tévedésnél. Tény. hogy akinek vagyona van, lehetetlen, hogy egy vagy másféle műveletre ne használja. Ha pénzét félre teszi, talán valami banknál helyezi el; csakhogy a bankár azt nem őrzi ingyen. A bankár kiadja viszont kereskedőknek, iparosoknak és építőknek, kik felhasználják azt üzemük gyarapítására és több kéz foglalkoztatására. Ha vasúti részvényeket, vagy állampapírokat vásárol: akik a pénzt átveszik, valami nyereséges üzletbe fektetik. Ha a gazdag ember valósággal pénzét arany vagy ezüst alakban rakásra gyűjti, abból semmi hasznot nem lát, hanem annál nagyobb keresletet okoz arany- és ezüstben. Ha sok gazdag ember adná magát reá, hogy araAz igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta Marhasó ingyen zsákkal 100 kg. K 8"— fennálló üzletemben fedezi, mindenféle konyha és gazdasági cikket a létező legolcsóbb árban és g Kocsi kenőcs kék úszó 100 kg. K 17.— lelkiismeretes kiszolgálással kaphat. Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz g Szerszámzsir tiszta vazelin 1 kg. K 1'50 tisztelettel LÖVINGER JÓZSEF fűszer és csemege üzlet Szatmár, Deák-tér 17. szám. 11 Istráng, kötőfék bácskai kend. 1 db. 40 f Mauthner Ödön, hires kerti és mezei magvak nagy lerakata.
