Gazdák Lapja, 1905. március (4. évfolyam, 9–13. szám)
1905-03-24 / 12. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA március 24. érdekeinek mindenhol megvolnának az őszinte és hivatott gondozói. Szatmármegyében még legalább 74 jó hitelszövetkezetet lehetne felállítani, és pedig a csengeri járásban Ö-ot, az erdődi járásban 6-ot, a fehérgyarmati járásban 11-et, a mátészalkai járásban 10-et, a nagybányai járásban 5-öt, a szinérvéraljai járásban 5-öt, a nagykárolyi járásban 13-at, a nagysomkuti járásban 4-et, a szatmári járásban 14-et. Ezen gyenge fejlődés dacára már eddig is szép eredményeket értünk el. — Ugyanis a létező 38 hitelszövetkezet működési kőié Szatmárvármegye 306 községe közül 81-re terjed ki. — A tagok száma: 6040. — Az üzletrészeké: 10433, 521,452 kor. értékben, melyből 232,650 kor. már tényleg be van fizetve s a nyereségből megtakarított tartalékalap 27,900 K. Takarékbétét: 419,500 kor. — Tehát aránylag ilyen rövid idő alatt heti 20 filléres befizetésekkel már 260,550 kor. takarított meg ez a nép, meiy eddig csak adósságot csinált s tőkeképzésről jóformán fogalma sem volt. Felhívjuk tehát a vármegye nagyrabecsült lelkész!, jegyzői és tanítói karát, hogy e népmentö munkából a maguk köteles részét kivenni szíveskedjenek, mit annál könyebben megtehetnek, mert egy egyszerű levélbeli felkérésre kezdeményezésüket az „Északkeleti vánnegyei szövetkezetek Szövetsége.“ (Szatmár, Csokonay-utca 9) a legszívesebb készséggel támogatja. A vértetü irtása. A vértetü, almafáink pusztítója, a 14-ik század elején került alkalmasint Angliából a kontinensre s azóta, akár a filloxera, elszaporodott gyümölcsöseinkben s molyhos levonatáról, gyapjas váladékáról köuy- nyen felismerhető. Csakhogy sajnos, gazdáink közül vajmi kevesen ismerik e kártékony állatot, s akármelyik kertben vígan szaporodik, a nélkül, hogy a gazdának erről „halvány sejtelme“ volna, A legjobb leírás itt keveset használ, többet a jó ábra, legtöbbet a bemutatása természetben. Legtöbb gazda valami „penészfélét“ lát a fán s némelyik „penészbogárnak is nevezi. Nagy kártékonyságáról alig hallott s csudálkozva tapasztalja, hogy almafáin sajátságos dudorok, sokszor ökölnagyságu gumók, veszedelmesen szaporodnak. Az ily kőkeménységü dudorokon át a nedv nem közlekedhetik s az ily helyen a fa kérge lassanként, de biztosan, elhal, megbámul. De nemcsak a földfe- I letti részen, hanem a gyökéren is él a vértetü s ott ! a gyökerek gumósódását idézi elő. Sajátságos nyak- I láncforma képződmények keletkeznek, s a gyökér el- | vesztvén tápfelszivó képességét, épp úgy elhal, mint a földfeletti rész. Leírását felesleges adni, de természetben való bemutatását szükségesnek vélném, mert ha a gazdák látták s ad oculos demonstráltuk — akkor azt el nem felejtik s ha kertjükben ráakadnak, felismerik. Márciusban már észrevehető az almafa — rit- j kábban körtefa (birs) kéregrepedéseiben, hónaljhajtásokban, ámbár molyhos váladéka még nem oly fehér, mint később a nyári hónapokban. Irtása különféle anyaggal történik, némelyik sürü mésztejjel vonja be fáit, más petroleumemulziót használ, harmadik gépolajat, más szurokkal vonja be a sebhelyeket s bátran mondhatom, egy szer se rósz, mindegyik használható jó eredménynyel, hanem csak — és itt a bökkenő — akkor, ha a munka ernyedet- lenül, szakadatlanul folyik, még pedig a legnagyobb pontossággal ! S hol található ez, ki s hány teszi ezt, hányán néznek utánna, hogy használt-e az irtáshoz vett szer — s ha nem használt, megismétlik-e a munkát addig, mig a miniszteri előírás szerint a vértetü a fáról végleg el nem pusztult ? ! Vájjon ? Mielőtt a fennemlitett szerek valamelyikét alkalmazzuk, a belepett helyeken gondosan a kéregrepedésben levő vértetiit kis kés alakú fácskával összenyomkodjuk, óvatosan, nehogy széjjel mázoljuk s ne is úgy, hogy fele a földre hulljon. Szeles időben, nedves időben semmikép sem szabad ilyen dolgot végeznünk ! Ha ez megtörtént, óvatosan bekenjük a tisztított részt fenti anyagok egyikével, mondjuk mészszel (100 hit. vizre veszünk 10—12 klgrm oltott meszet) s a fát mindenütt, a hol belepett hely volt, elöleges tisztítás után jól bemázoljuk. A sebet kívülről befelé kell bekenni s nem megfordítva. A munka többször ismétlendő s nem szabad csak 1—2-szeri bekenéssel megelégedni s aztán feléje se nézni a fának, hanem addig kell a munkát ismételni, mig a vértetü a fáról el nem tűnik. Igen ám, de van oly fa is, meiy csak magas létrával közelíthető meg. Itt a fát erősebb sugárral biró permetezővel kell fecskendezni s a magasabb ágat lenyesni s elégetni. A seb faviaszszal bevonandó, mert esetleg a visszamaradt vértetü épp az ilyen helyre szeret húzódni, hol friss sebet talál. Csizmával nem szabad a fára mászni, azáltal a kéreg össze vissza sebeztetik. Egyáltalában gondosan kell az irtást végezni, mert különben több a kár! A gyökér oltatlan mészporral könnyen behintendő, erről nem szabad megfeledkezni, mert hiába tisztítunk fenn a fán, ha a gyökerektől az invázió megújul. Faiskolák különösen ügyeljenek a vértetü előfordulására, mert dugvány, alma fa-ojtványnyal nagyon könnyen inficiálhatják az egész vidék almafaállományát. Rupprecht Gyula. Hírek. — Uj gazdasági tudósitó. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter Weisz Jenő felsőbányái lakost, Szatmárvármegye nagybányai járásába gazdasági tudósítóul nevezte ki. — Postahivatal Apa községben. A m. kir. államvasutak szatmárnémeti-nagybányai vonalának Apa állomásán működő postahivatal Apa elnevezéssel 1905. évi március hó 16-án Apa községbe lett behelyezve. A postahivatal a községben teljes fel és leadó szolgálattal és a postatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt fog tovább működni. Ezen postahivatal postai összeköttetését az apai pályaudvarra közlekedő gya- logküldöncjáratok utján a nevezett vasútvonalon közlekedő 111 és 112 számú kalauz postákkal fogja kapni. A postahivatal kézbesítő kerületébe úgy, mint eddig Apa község, Előhegy, Erdőmező, Kiskökincs, Nagykökincs, Zugó telep, Jeremiás, Kovács és Szent- iványi tanyák tartoznak. — Országos borvásár Sopronban. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete legközelebbi országos borvásárját Sopronban rendezi. A vásár bejelentési ha
