Gazdák Lapja, 1905. február (4. évfolyam, 5–8. szám)
1905-02-10 / 6. szám
2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA Február 10. Az 1867 évben alkotott közösügyes állapot folytán Magyarországnak ezideig fent állott s Ausztria határán levő vám sorompó azonban le- rontatván, magyarország kapui kitárattak az osztrák ipari és egyéb terményeknek szabad és vámmentes behozatalára. „Hogy ez mily következéssel járt a magyar iparos és gazda közönségre, annak hatása még mai napig is sokkal érezhetőbb, sem hogy annak taglalása szükséges volna! A közóhaj most abban nyilvánul, hogy magyarország területe önállósittassék, — a vámsorompó az osztrák határon vissza állittassék s ekként lehetetlenné tétessék az idegen ipari és egyéb termékek vámmentes behozatala, vagyis hogy elvámolással, vagy esetleg tilalommal védjük meg saját termékeinket. Az ellenkező nézet az, hogy önálló vám felállítása esetén, ha Magyarország az idegen különösen az osztrák termékek vámmentes behozatalát lehetetlenné teszi: úgy nemcsak az ipar, de a mezőgazda közönség is tönkre megy és pedig azért, mert Magyarországon az ipar és kereskedelem fejletlen lévén, a honi iparos az igényeket kielégíteni nem képes s más részről Ausztria retorzióval fog ölni, mezőgazdaságunk termékeit piacáról kitiltja, s igy elvesztvén egyetlen piacát is, a mezőgazdasági termékek kivitel hiányában elértéktelenedve, a gazdának jövedelmét a minimumra redukálja, — minek következménye az, hogy nem lévén aztán a gazda termelőnek pénze : az ipar és kereskedelem is elveszti létalapját s a gazda bukása okvetlen maga után vonja az iparos és kereskedő bukását is. Ekként vetve fel a kérdést, a kilátás csakugyan nem valami kecsegtető ! Azonban ha mélyebben gondolkozunk, mégsem látszik az ördög oly feketének, mint aminőnek festik, mert: Magyarországon akár a kézműipart, akár a gyáriipart elöbb-utóbb mégis csak meg kell teremtenünk, — az pedig csak úgy lehetséges, hogy vagy vissza állítjuk a céh rendszert, mely évtizedeken keresztül a magyar kis iparost híressé és jó módúvá tette, — vagy kellő mennyiségű gyárakról kell gondoskodnunk, melyek az iparosnak kenyeret és munkát szolgáltassanak. Az ipar létezése csak ott nyugszik biztos alapon s ott fejlődhetik előnyösen, a hol a versengésnek éppen nincs, — vagy csak' igen csekély részben van kitéve. — Ha azonban a verseny tultengésben van — mint nálunk —- az esetben a hazai ipar nincs védve, — s a már megerősödött külföldi ipar cikkeivel elárasztván piacunkat : a magyar ipar létezését lehetetlenné teszi! Ha most már iparunkat az idegen versenytől megvédelmezzük: szabadon fejlődhetik, — tud érvényesülni, — s ha elhelyező piacról is van gondoskodva: — úgy annak elhelyezésére már a kereskedő közvetítését vevén igénybe : az ipar fejlődése — és terjedelmével együtt a kereskedelem is együtt növekedik s indul felvirágzásnak ! Attól sem kell tartanunk, hogy gazdasági terményeink a nyakunkon maradjanak. t De hát hogy is állunk ma gazdasági terményeinkkel? melyik piac fogyasztotta eddig gabonánkat és állatjainkat ? mindig az, amelynek reánk szüksége volt, — s ha a német megvette -- Becs közvetítésével — sőréinket, vagy sertéseinket, — a francia ürüinket, — az osztrák búzánkat s különösen gyapjúnkat: úgy mindezek mindezt bizonyára nem az irántunk való szimpátiából tették, — hanem megvették, mert arra szükségük volt! i tudomány, és a vagyon fogalmát külön-külön, mert ha egy fogalmat műszavak segítségével határozunk meg, mindenekelőtt ezen műszavakat kell megértenünk, ha világos fogalmakat akarunk nyerni; a tudomány fogalmát már igyekeztem fenntebb megértetni, most megkísérlem meghatározni a vagyon, gazdagság fogalmát. Kétségkívül sokan azt hiszik, hogy könnyű a gazdagság fogalmát megérteni; a valódi nehézség az, hogy hozzájussunk. Ámde e részben tévedésben vannak. Roppant sok ember van, kik saját erejükön gazdagodtak meg, és mégis kevesen vannak,-.vagy senki sincs, a ki világosan megtudná magyarázni, hogy mi a gazdagság ? Valósággal éppen nem könnyű ezen kérdést eldönteni. Népies felfogás szerint a gazdagság pénzből áll, s a pénz pedig, áll arany- és ezüstből; a gazdag ember tehát: olyan, kinek vasszekrénye - van tele arany és ezüst pénzes zacskókkal. De ez a valóságtól távol áll; a gazdag emberek, szokás szerint, nagyon kevés pénzt tartanak birtokukban. Pénzes zacskók, helyett pontos mérleget vezetnek a bankáraiknál. De ez megint nem magyarázza meg, hogy mi a vagyon, mert bajos megmondani, miben áll egy pénzintézeti mérleg. A mérleget nehány számjegy mutatja a bankár könyveiben. Szokás szerint a bankár a pénzt, melylyel ügyfeleinek adós, nem vette birtokába. Tán azt fogja mondani valaki, hogy kétségkívül gazdag az, kinek igen nagy földbirtoka van. Ámde ez egészen attól függ, hol van és micsoda birtok. Egy angol földbirtok tulajdonosa nagyon gazdag ; lehet valakinek ugyanoly területű földbirtoka Ausztráliában, anélkül, hogy kiválóan gazdag lenne. Az Ausztráliai vademberek, kiknek a föld, mielőtt az angol elfoglalta, birtokukban volt, roppant sok földet bírtak, mindamellett mégis nyomorult szegények voltak. Eszerint világos, hogy a föld magában még nem gazdagság. Lehet viAz igén tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselekszik, ha szükségletét 15 év óta fennálló-üzletemben fedezi, hol is és minden egyéb cikket a létező legolcsóbb árban és lelkiismeretes kiszolgálássá1 kaphat.- Erről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz tisztelettel marhasó, kenőcs, szerszamzsír, kötéláru Lövinqer József fűszer és Szatmár, csemege üzlete Deák-tér 17. sz j-
