Gazdák Lapja, 1905. február (4. évfolyam, 5–8. szám)
1905-02-17 / 7. szám
GAZDÁK LAPJA 3-ik old»]. Február 17. De a mi agrárjaink se siránkozzanak az útban levő önálló vámterület jöttén; bízzanak a Carlyle axiómájában, amely szerint nem a nagy emberek ; teremtik a nagy eseményeket, hanem fordítva, a nagy események teremtik a nagy embereket, az ország életében oly nagy esemény ez a felszabaduló önálló gazdasági berendezkedés, hogy méltán várjuk egy újabb Baross Gábor felszínre jutását, a ki ennek a berendezkedésnek előbb a létfeltételét is megteremti, mert pótlandó az eddigi mulasztás ; a magyar vámtarifa célszerű elkészítése egy óriási munka, de nem csak ezt kell végezni a sorompók felállítása előtt, hanem a valuta rendezését, meg a bank ketté osztását, vagy az önálló nemzeti bank létesítését is előbb kell keresztül vinni, hogy az ország hitele szilárdan állítasson meg mostoha testvéreink minden támadása ellen. És mégis, ón teljesen bízom Magyarország gazdasági fejlődésében. Teitelbaum Hermán. A gőzeke kérdés. A mély szántás előnyeit felismertük már s alig van gazda, kinek álmát ne képezze, hogy talaját mélyíteni, ez által az időjárási viszonyok szélsőségeit kiegyenlíteni, termését biztossá tenni s jelentékenyen fokozni képes legyen. Vármegyénk különösen rá vau utalva a mélyebb szántásra, mert a mi gazdasági rendszerünk, talaj és időjárási viszonyaink még szélsőségesebbek, s igy a mi gazdánk termése még kockázottabb, mint az ország más vidékén. A mély szántás azonban fogatos ekével részint drága, részint pedig egyáltalán lehetetlen, úgy, hogy gözeke nélkül komolyan mély művelést képzelni nem is lehet. A gőzekék elterjedésének azonban nagy akadálya e gépek magas ára volt, aminél fogva annak beszerzésére leginkább csak nagy uradalmak gondolhattak, kisebb birtokok részére legfeljebb a gözeke bérszántás kínálkozott kisegítő módszerül. Több ízben foglalkoztunk is vármegyénkben a kérdés ilyetén megoldásával, sőt nehány évvel ezelőtt a lápon kísérletet is tettek vele, azonban — különösen a miatt, hogy gyenge hidjainkon a gőzeke utazása nehézségekbe ütközött, másrészt a láp süppedös talaja miatt a kísérletek kedvező eredményre nem vezettek. Ez azonban nem volt ok arra, hegy elkedvetlenedjünk, mert ami a lápon egyelőre nem vált be, beválik vármegyénk más, keményebb talajú vidékén, mely pedig még inkább rá van utalva a. mélyítésre. — A mi pedig hídjaink gyengeségét illeti, azon is segíthetünk az által, hogy a gőzekét oly területen foglalkoztatjuk, hol nagyobb folyón átmennie nem kell, a kisebb hidakat pedig könnyű szerrel elkerüli a gőzeke. Foglalkoztatta is gazdáinkat e terv, nyitott kérdésül csak az maradt, hogy bérszántás utján legyen e kérdés megoldva, avagy többen össze állva a gőzekét megvegyék. Újabban azonban e kérdés is eldőlt. A Barsme- gyei Gazdasági Egyesület szövetkezeti utón szerzett be egy gőzekét, mely szövetkezet eredménye igazolta, hogy a mély szántás kérdésének megoldása ily módon egyszerűen, a gazdák aránylag kevés megterhelte- tése mellett minden nagyobb (nehézség nélkül megoldható s már első évi számadásaiból kitűnik, hogy körülbelül ugyanannyi fizetés mellett, amiért egy hold gőzekéve! bérbe felszántható, 5 év alatt a gőzeke ára is amortizálódik, tehát a gőzeke 5 év alatt teljesen kifizeti magát. A barsmegyei gőzeke szövetkezet 1860 m. hold szántásra alakult. A tagok minden szántandó m. hold után egy 50 koronás üzletrészt jegyeztek, melyre azonban tényleg csak 15 koronát fizettek be. Az igy begyült 27 ezer koronával s a miniszter kamatmentes kölcsönévei kifizették a gépet. Meghatározták ezután hogy minden hold szántás után hüvelyenként minden tulajdonos l kor. 20 fillért fizet. Ezenkívül adja a szenet, fuvart és ekevezetöt. Egy m. hold 12"-es szántása igy 14 kor. 40 fillérbe kerül, felszámítva pedig mindent, 17 kor. 50 fillérbe, ami körülbelül ugyanannyi, amennyibe a bérszántás kerülne, holott igy 5 év alatt a gép törlesztve lesz, s azután természetesen jóval kevesebbe fog a szántás kerülni. Ugyanily alapon indult meg nálunk is egy mozgalom. — Jelezni kívánjuk ezt itt most azért, hogy felkérjük földbirtokosainkat, hogy szíveskedjenek e kérdéssel foglalkozni addig is, mig e tárgyban egy értekezlet lesz összehívható, melyen a kérdés beható megbeszélés alá kerüljön. Felkérjük különösen, hogy az összehívandó értekezlet terminusára figyelni s azon okvetlenül megjelenni szíveskedjenek majd. Hegy pedig az érdekelteket illetve érdeklődőket egyenként is értesíthessük az értekezlet idejéről és helyéről, felkérjük, hogy szíveskedjenek a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalánál addig is előre bejelenteni, hogy ki, hány holddal vállalkoznék a fenti alapén alakítandó gőzeke szövetkezetben részt venni. Poszvék Nándor. A gyümölcsfák kérgének bemetszése (érvágás.) Minden tavaszkor, midőn a fa rügyezni kezd s a nedváramlás javában megindul a fát gyengén metszeni kellene, nem a fanyesést értem, hanem az ugyneve- zet (köpölyözést) érvágást. Mikép, mikor történjék, mi célból ? A fa kérgének könnyű, sekély bemetszése megóvja azt a különféle betegségektől, mert a nedv keringést élénkíti, az almafát a ráktól, a körtefát a barna, repedéses folttól (Brand) a csonthéjas fát a gummi folyástól. Késünk pengéjét csak sekélyen, gyengén szorítjuk a kéregbe s többször félbehagyva a bevágást akár kereszt alakú, akár 10—20 cm. hosszú vágást teszünk. Ezt tavaszkor április eleje vagy közepe táján minden oly már termett fánál tesszük, melynek kérge a tágulást kívánja s mutatja; ily fának a kérge duzzadt s tán már helyenként a látható repedés is mutatja, hogy tágulni akar, szélességében akar terjedni. De nemcsak a nedváramlás elősegítésére, mely igy jobban megtörténik, használhatjuk ezen eljárást, hanem avval a fa termékenységét is előmozditjuk. Nagyon buján termő gyümölcsfát, — pl. a Batul — mely jobbára fára növekszik, ily bevágással „termőre" fordit- hatjuk. Túlságos bő táplálék, nitrogéntartalmú trágya
