Gazdák Lapja, 1905. február (4. évfolyam, 5–8. szám)
1905-02-10 / 6. szám
4-ik oldal GAZDÁK LAPJA Febr. 10. is ily mozgalom, ily életerős szövetkezés segíthet, nehogy maholnap — körültekintve szép hazájában nem leié helyét s ihletett költőnk proszlotikus szava szomorúan teljesedjék. Mert a birtok ijesztő módon megy át idegen kezekbe, a kisbirtok hanyatlik, a kivándorlás s vele a szocializmus óriási tápot nyer. Mi segíthet itt ? Csak a szövetkezés hatalma, az érdekkörök csoportosulása, tömörülése. Nem hiányzik népünkben a munkakedv, de ne engedjen holmi mellékes érdek tulterjengésének, kiszipolyozásának s elébe vágva az ily fajta terjeszkedésnek, maga használja, maga élvezze őseitől örökölt birtokát ! Szövetkezzünk, védjük gazdasági érdekünket, csoportosuljunk szövetkezés zászlója körül. Vegyük pl. hogy a gyümölcsértékesítés terén eddig mi történt ? Vajmi kevés — kezdetnek ugyan elég- szép — de még sok tenni való van hátra, még messze van hazánk attól, hogy a gyümölcstermelő országok sorában méltó helyet elfoglalhasson. Tekintsük Würt- tenberg, Baden, Luxenburg kiváló gyümölcstermelését, gyümölcsforgalmának óriási jövedelmét, s mi emelte ezen fokra az ottani gyümölcstermelést ? Nem egyéb, mint a gyümölcs értékesitésére alakult szövetkezetek felállítása! Lám a német bor aukciók, bor árverések mily hatalmasan lendítettek a borkereskedés fejlődésén, mily jó áron értékesíti az ottani szőlősgazda s mily könnyű módon borait! S ezt mi is elérhetjük pl. a pinceszövetkezetek felállítása által csak akarat, kezdeményezés' kitartás kell a munka keresztülvitelére ! Elérhetjük a különféle anyag, gépek, eszközök olcsóbb s jutányosabb áron való beszerzését. Közös erővel inditott akció mindig nagyobb eredményt szolgáltat, mint az egyes gazda a testületnek a gyáros bizonyára előnyösebb ajánlatot tehet, mint az egyes kis gazdának. S vájjon világhírű lett volna Franciahon községeinek kiválóan speciaiis terményei bor, szőlő, barack, spárga, csiperkegomba stb. ha nem lett volna ott a társulás, a szövetkezés a termelés hatalmas segítője. Vájjon Montreuil Fontainebleau üvegházi és falak melletti óriási szőlő termelési mi fejedelmek asztalát disziti s drága pénzen értékesíttetik, elnyerte volna e hírnevét, ha ott az értékesítés csak egyesek kezdeményezésénél maradt volna. Azért minden alkalommal kérve kérjük gazdáinkat szőlőtermelőinket s saját érdekükben tanácsoljuk, fogadják meg szavunkat legyen annak hatalmas visz- hangja a magyar szivében érezze a cselekvés jogosultságát időszerű voltát, hogy a szövetkezés — a gazdasági élet — minden fázisában mentői hatalmasabban érvényesüljön. Amerika farmerje minek köszönheti óriási gazdasági fejlődését, mely lehetővé teszi a hosszas vizi ut dacára és olcsó szállítása ennek folytán áruinak elterjedését s Európa piacának veszedelmes konkurrensévé válik — csupán csak életerős gyakorlati alapon nyugvó szövetkezeti szervezeteivel. Rupprecht Gyula. Hogyan javítsuk rétjeinket? A rétek javításának számos módja ismeretes ma már, s örömmel tapasztalhatjuk ország szerte, hogy ezen javítási módok valójában foganatosíttatnak is, A borona és henger ugyancsak dolgozik ma már a .réteken, van azonban eay módja a javításnak, a mely ke- vésbbé ismert, pedig igen lényeges kelléke annak, hogy a szénatermés nagy és jó legyen. A jobb minőségű iü és herefélék élete ugyanis nem tart örökké. Megfelelő trágyázással és miveléssel ugyan hosszabb ideig fenttarthatók, de végre is elpusztulnak. Az erősebb szervezetű növények a létért való küzdelemben elfojtják és végre teljesen kiölik a gyengébbeket és épen ezek közé tartoznak a legbecsesebbek ; gyakran a termés nagysága nem is csökken, csak a széna minősége romlik. Előfordul az is, hogy lassanként hiányos helyek, foltok keletkeznek, a hol a növényzet részint a szárazság, részint 5—6 évi tenyészet után kipusztul. Igaz ugyan, hogy a fogasolással, trágyázással elősegítjük sok elhullatott fűmag megfogamzását, a legeltetéssel pedig a réti növény bokrosodását, de mindez csak egy bizonyos határig segít. E bajon egyedül a fölülvetéssel segíthetünk, és pedig a szükség szerint vagy az egész rétre, vagy a hiányos helyeken megfelelő fümagkeveréket vetünk. — Á felülvetés sikerének előfeltétele, hogy a rétet kellőleg megmiveljük, s ha kell, megfelelően trágyázzuk. A rét növelésénél elsősorban a fogasolás jöhet tekintetbe. Ez egyrészt a káros mohákat felsza- kitja, a nagyon elharapózott gyengébb minőségű füvek és herefélék erős indáit és tömött telepeit szétssag- gatja ; másrészt a talaj átszellőztetését, a humusz- nitrogén nitrifikációját és általában a talaj nzerstáp- anyagainak kedvező átalakulását előmozdítja, stb. A fogasolás után a hengerelés elősegíti a magvaknak a talajhoz tapadását és gyorsabb csírázását, stb. A réttrágyázásánál különösen a mesterséges trágyáknak van nagy hivatásuk, még pedig a foszforsav és esetleg kálitrágyáknak. Ha mindezen előfeltételeknek lehetőisg eleget tettünk, a főkérdés, hogy minő fűmag-keveréket alkalmazzunk felülvetésre ? Erre nézve útbaigazíthat a rét természetes növényzete, ha ugyanis a jobb fü- és herefélék még teljesen ki nem vesztek. Mert ezekből közvetlenül megtudjuk, hogy minő fűmagot alkalmazzunk. A legtöbb esetben azonban már a jófüvekből és herefélékből alig találunk egyeseket. Ilyenkor a talaj minősége határoz a keverék összoállitásánál. Vannak növények, melyek úgyszólván minden keverékbe többé- kevésbé beleillenek, mint pl. Dactylis glommerata, Brominermis, Bromus mollis, Holcus ianatus, tLolium perenne, Poa px-atensis, Trifolium repens, Trifolium pratensis, Lotus corniculatus stb. Száraz, homokos talajon fentiekhez hozzácsatolják még: Ágrostis vul- garis, Festuca ovina, Poa bulbosa stb. olyan növényeket, melyek soványabb és szárazabb talajon előszeretettel diszlenek. Hasonlókép a száraz, meszes vagy agyagos talajoknak épugy megvan a maguk megfelelő növénye, mint a kötött, nedvesebb talajnak, tehát vagy a már ott levő növények után igazodjunk, vagy pedig kicsinyben tegyünk több kísérletet s állapítsuk meg a legjobb diszlő növényeket s az igy szerzett tapasztalatok segélyével csak a következő évben javítsuk meg egész rétterületünket. Hírek. — Nyugtázás. A Szatmári „Szatmármegyei Takarékpénztár Egyesület" a kis gazdák iránti érdeklődésének szép tanujelét adta azzal, hogy a Szatmáron alakítandó németi részi gazdakör céljaira nyereségének kulturális célokra fordítandó hányadából a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kezéhez 10 koronát utalványozott.
