Gazdák Lapja, 1905. február (4. évfolyam, 5–8. szám)

1905-02-03 / 5. szám

2-ik oldal. GAZDÁK LAPJA Február 3. jól felfogott érdeke sem tűrné meg, hogy a po­litikai pártszenvedélyek izzó hangulatába ele­gyedjünk ; a mi olvasó közönségünk körében legkülönfélébb pártviszonyok uralkodnak, melye­ket respektálnunk kell, s igy azok egyike mellett sem lenne helyes állást foglalnunk, ha a békés harmóniát, amire éppen a gazda osztálynak, kü­lönösen ma, a rohamos fejlődés korában, feltétlen szüksége van, magunk megbontani nem akarjuk. A pártpolitikától tehát minden törvényes ti­lalom nélkül is tartózkodnánk. De azért van nekünk is politikánk, amely sem olvasó közönségünk felfogásával összeütkö­zésbe nem jön, sem pártszenvedélyeket nem szit, sem az állam érdekeit nem veszélyezteti. Inkább jogosnak, szükségesnek, sőt nemzetünk boldogulá­sának feltételéül elismert immár vissza nem fojtható fejlődést segit. Ez a mi politikánk az agrár politika. Közgazdasági lap vagyunk, az agrár politi­kai kérdések elől nem térhetünk ki. A viszonyok azt mutatják, hogy abban az időben élünk, ami­kor többet produkál egy nap, mint máskor évti­zedek. — Áz ilyen időt ki nem használni mu­lasztás. Az a nemzet, amely nem tudja megra­gadni az alkalmat arra, hogy fejlődjék, az ne tápláljon reményt a jövőhöz; mi remélünk, bí­zunk, s igy meggyőződésünk az, hogy egy uj teremtés előtt állunk. A magyar gazdasági élet megizmosodásának megteremtése előtt. E munkából ki kell vennünk a részünket, s igy módot kell keresnünk arra, hogy a mi egyetlen politikánk, a nemzet gazdasági fejlődé­sének politákájától defmiálatlan paragrafusok, kitételek, vissza ne tarthassanak. Adatkereskedelmünk helyzete. Azt talán fölösleges is megemlítenem, hogy az állattartás szükséges szerve a mezei gazdálkodásnak. Szükséges két szempontból : 1. a föld termőerejének fenntartására; 2. a jövedelmezőség szempontjából. E két szükséglet kielégítése nélkül a mezőgazdaság nem haladhatna és főkép nem lenne jövedelmező foglalko­zás. Tart a mezőgazda : 1. Igás jószágot, mely a munkaidőn kívül istálló­ban áll. Haszon ezen az állományon nem lehet, mert az állat által kifejtett erő csökkenti az állat értékét. Az igás erő haszna tehát indirekt utón jut érvényre és az eredmény elemei: a teljesített munka és a szol­gáltatott trágya, melynek értéke függ a feletetett erő­takarmány tápértékétől. 2. Tenyészetet. Tehenek, melyek haszna már lát­ható : a) a tejtermelékekben, b) a szaporodásban. In­direkt haszon ismét a szolgáltatott trágya mennyiség. 3. Az úgynevezett gulyamarha, melynek egyedüli jövedelme a növekedés, tehát értékbeli szaporulat, mely a bevásárlás és eladás (vagy leltározás) közti időben beáll. Indirekt haszon itt alig mutatkozik, mert a gulya rendszerint legelőn van. 4. A hizó állatok. Az állattartás eme módjánál már be van bizonyítva, hogy az esetben, ha árfluktu­ációk a hizlalás tartama alatt be nem állanak pénzbeli haszon nincsen. A haszon csak indirekte, ismét a trá­gya kiváló jó minőségében nyilvánul. Azt hiszem, nem sokáig kell magyaráznom, hogy már berendezett gazdaságot feltételezve, lehetetlen vagy ritka helyen lehetséges annyi tehenet, tehát ak­kora tenyészetet fenntartani, hogy a gazdaság szarvas­marha-állagát fenntartsuk, vagyis, hogy annyi legyen a szaporulat, amennyit selejtezés és hizlalás utján a gáz- daság évenként áruba bocsát, Ezért jön a gazdaság érintkezésbe e tekintetben a kereskedelemmel egy­részt, másrészt pedig azért, hogy a selejtes és hiz­lalt anyagon túladhasson. Á gazda rá van szorulva a kereskedőre, a kereskedő pedig a gazdára és meg fogjuk látni, hogy nagyon téves felfogás azt állítani, got, rendesen a legelbizakodottabbak szólnak hozzá e kérdéshez. — Tény az, hogy amiként a természettu­dományt gyűlölték régebben, úgy most a tudatlan el­lenszenv sokszor a közgazdászat iránti türelmetlenség­ben nyilatkozik meg. Az emberek saját ösztöneik és elő­ítéleteik után indulnak és boszankodnak, ha azt mondják róluk, hogy éppen ellenkező eredményre jutnak, mert túlzásba viszik a jótéteményt. Vegyük például az úgynevezett könyörilletlenséget. Számos jó­szívű ember van, akik azt hiszik, hogy erényes csele­kedet alamizsnát adni a szegény embereknek, akik azt kérik, anélkül, hogy annak az embereknél előidézett következményeit meggondolnák. Látják a koldus ar­cán a boldogságot az alamizsna elfogadásánál, de nem látják a későbbi következményeket, t. i., hogy a koldusok megszaporodnak. A mai létező szegénység és bűntények nagy részét a téves könyörületesség okozta, mely Jókul szolgált arra, hogy a nép nagy része gon­datlanná, könyelmüvé és tunyává növekedjék föl. A közgazdászat bizonyítja, miszerint a helyett, hogy esetleg az alamizsnával kárt tegyünk, alamizsnálkodás helyett inkább neveljük a népet, tanítsuk meg dolgozni és saját élelmét megkeresni és valamicskét megtakarí­tani, hogy aggkorában abból megéljen. Ha könnyelmű és tunya életet folytat, annak következményeit szen­vednie kell. De minthogy ez keményszivü orvoslásnak tetszik, a lágyszívű és elfogult emberek a közgazdá­szokat elitélik. E tudományt embertelennek és érzéket­lennek mondják abban a téves nézetben, hogy a tudo­mány célja az, hogy a gazdagot még gazdagabbá te­gye s a szegényt vesztére hagyja. Mindez pedig merő tévedés. A közgazdászat — mikor azt kutatja, miképp szerezhessenek az emberek legkönnyebb módon va­gyont, nem azt tanitja, hogy a gazdag ember zsugori­ként megtartsa vagyonát, sem azt, hogy tékozló életre elpazarolja. E tudományban éppen semmi sincs, ami vissza­tartsa a vagyonos embert, hogy vagyonát emberbará- tilag és bölcsen ne használja. Okosan segíthet roko­nain és barátain, alapíthat közhasznú intézményeket, pl. közkönyvtárakat, múzeumokat stb.; segítségül le­hetne szegények nevelésében; mindenkin segíthet, akik baleset miatt szenvednek, melylyel szemben előre nem védekezhettek; bénák, vakok es mindazok, kik általá­ban képtelenek magukon segíteni: igazi tárgyai a vagyo­Az igen tisztelt gazdaközönség saját érdekében nagyon jól cselek- marhocri 5/PnfíPC C70rC70m7CÍr l/rífűÍQl'n szik, ha szükségletét 15 év óta fennálló üzletemben fedezi, hol is Hlol llCtoUj nClIULoj OtCl otdlllóoll « i'UiCldi U és minden egyéb cikket a létező legolcsóbb árban és lelkiismeretes kiszolgálás- [_Qyjp(|0P JöZSßf sál kaphat. Érről egy próbavásárlás után mindenki meggyőződhet. Igaz tisztelettel fűszer és csemege üzlete Szatmár, Deák-tér 17. sz

Next

/
Thumbnails
Contents