Gazdák Lapja, 1904. december (3. évfolyam, 49–53. szám)
1904-12-09 / 50. szám
dec. 9. GAZDÁK LAPJA 3-ik oldal. fajok javára döntött. Nagyságok a mi nagyobb testalkatú magyar teheneinkkel egyezik meg, szinök barnás, illetve az utóbbié fehérrel tarkított. Hanem szarvuk alig éri el a 20 25 centiméter hosszúságot. Tejgazdaságban ezek a legmegfelelőbbek s e céijok ered- ménycképen a „Hollandi“ és »Schweici“ fajokat nagyban fölülmúlják, mert inig ezek quantum tekintetében többet produkálnak, ue az Algau-i s Fintschgaui-i tehenek produktumának quaiitása jóval nagyobb s igy végeredményképen sokkal hasznosabbak. A tápanyagokban épen nem válogatósok; eledelük: reggel fél 5—5 óra tájban az első táplálék az úgy nevezett „Schlempe“, mely a következő alkatrészekből áll: szecska, fölvágott répa, polyva s végül a szeszgyárban földolgozott burgonya alkatrészek kevertetnek hozzá. Délelőtt 8—9 óra közt egy kiló széna jut minde- niknek, délben 12—Va közt ismét ugyanezt kapják, s majd délután 9 óra tájban ismét „Schlempe“-t kapnak' mely eledelt igen kedvelik, tápereje s olcsósága miatt pedig igen praktikus. Es.ére árpa szalmát kapnak kellő mennyiségben. Naponta három Ízben fejelnek, s a mennyiségről az istálókban fölállított táblákon rendes jegyzék vezettetik. Minden számadat pontosan összehozva, egy-egy tehén évi átlaga naponkint 7Vs- 10 liter közt változik, (Beleszámítva, hogy a lebornyuzás előtt nyolc héttel fölhagynak a fejőssel.) Megfigyelés céljából minden istáiéban a táblákon ott áll az egyes fejős tehenek száma s neve után a múlt esztendő s a legutóbbi hét átlaga. Ha valamelyik nem éri el a 7—71/* minimális átlagot, kimustrálódik. — A kisborjas tehenek igen szép quantitást mutatnak — napjában a 15—16 litert is elérik. A tuberkulózis ellen mindeniket beoltják s erről a fülébe számmal ellátott hiteles jegyet kap. A kis bornyak nemük szerint 8, illetve a bika-bornyu 12 hétig marad az anya alatt. Ezután eikülönittetnek kis istálókba, hol nagyszerű gondozásban részesülnek. Levest kapnak s három kiló szénát napjában. Minden héten egyszer megméretnek, mivel a heti hat kiló súly gyarapodás meg- kivántatik; ha ez nem következik be, később kimust- rálás alá kerülnek. Rendes jó szervezettel ugyanis a hat kilót el kell érniük; vannak esetek midőn egy-egy több héten át 8—10 kiló súly gyarapodást mutat. Egy esztendős korukban más csoporthoz kerülnek át s a táplálkozásuk is megváltozik. Egy esztendős korukig kitünően kell őket táplálni, de már az 1 esztendőstől másfél éves korukig mérsékelten, hogy majd jó fejős tehenek váljanak belőlük. A bika hornyuk teljesen külön gondoztatnak s csupán eladásra neveltetnek, mivel a tenyész bikák mindig idegen vérből kerestetnek ki. A tej egy gazdaságban sem lesz feldolgozva, hanem a 4 C. fokig való lehűtés után a „Molkerei“- ban lesz összpontosítva, s itt használtatok fel különböző készítmények szempontjából. Megyénknek, vasút hálózatuk és egyéb speciális s szerencsés viszonyai miatt egy arany bányájának kellene lennie a tehenészeteknek s a tejgazdaságoknak. Nagy átok a magyar emberben a régi szokásokhoz való szertelen ragaszkodás s a vállalkozó képességnek teljes hiánya. De talán már csak mi is haladunk egyszer a korral! Szőlőszeti gyűlés. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete kiváló figyelméből múlt vasárnap egy nagyszabású szőlő- szeti gyűlésben volt Szatmár városának része, mely kihatásában minden esetre mély nyomokat fog visszahagyni elhanyagolt borórtékesitési viszonyaink alatt szenvedő szőlősgazdáinkban. A M. Sz. 0. E. részéről Bernáth Béla országgy. képviselő, mint a M. Sz. 0. E. aleluöke, dr. Drucker Jenő mint igazgatója és Ballay Jenő mint titkára jöttek városunkba, kik a szőlőszeti ülést megelőzőleg a Szatmárvármegyei Gazdasági Egylet s Szatmár város előkelőségei közt több látogatást tettek. A gyűlés a városháza nagytanácstermébe lett d. e. 10 órára összehiva, hol nagy számú érdeklődő gazda jelent meg. így a vendég budapesti szőlősgazdákon kívül szatmár város képviseletében ott voltak Pap Géza polgármester és Bartha Kátmán gazdasági tanácsos, a Szatmármegyei Gazdasági Egylet képviseletében dr. Keresztszeghy Lajos alelnök, dr. Fekete Sámuel szakosztályi elnök, Poszvék Nándor titkár. Mint az állam szőlőszeti szakközege megjelent s értékes előadással részt vett a gyűlésen Jablonszky György kér. borászati felügyelő, a vidékről Szerdahelyi Ágoston, Kölcsey Antal, Nagy József, Sz. Tréger Albert, a .város előkelőségei számosán, igy Pemp Antal kanonok, Ve- récy Antal táblabiró, Cholnoky Imre közjegyző, Bakó Lajos, dr. Farkas Antal, Nagy Endre, Daróczy Endre, Pethő György jószágigazgató, Gopcsa Endre képezdei tanár mintegy 60 tauitójelölt kíséretében, ott voltak Nagy Lajos százados, dr. Halász Jenő, Asztalos Sándor, Lengyel Imre, Wallon Ede, Gillyén József, Szőnyi Ferenc, Wallon Lajos, Molnár Ántal, Bakó Ignác, Sze- gedy Antal, Unger István, Kun László, R. Nagy Endre, Becsek Sándor, Mátray Lajos, Radó Bertalan, Polyánszky Miklós, Paál János, Sz. Török János, Vásárhelyi Miklós, Markovics Mór, Keresztes Árpád, Ma- kovics Sándor, és még számosán szőlőbirtokosok. A gyűlést pontban 10 órakor nyitotta meg Bernáth Béla', a M. Sz. 0. E. alelnöke, ki maga^ mellé társelnökökül felkérte dr. Fekete Sámuelt. Sz. G. E. szakosztályi elnökét, és Pemp Autal kanonokot, jegyzőkönyvvezetésre Poszvék Nándor gazd. egyl. titkárt és a jegyzőkönyv hitelesítésére Költsey Antal és Bakó Lajos szőlőbirtokosokat. Bernáth ezután lendületes beszédben mutatott rá borászati viszonyaink javításának szükségességére, s mint e törekvések képviselőjének, a M. Sz. 0. E-nek ez irányban kifejtett fáradhatatlan törekvésére mutatott rá. Ezután dr. Drucker Jenő a M Sz 0 E igazgatója ismertette a szőlősgazdák helyzetét, a borértékesítés akadályait s egy kerekded programúiban mutatott rá a M Sz 0 E-nek mai törekvésére. A helyzetet különösen 3 szempontból ismertette : 1. a bor ital adó szempontjából, mely nálunk oly magas és nyomasztó, hogy borértékesítésünket komolyan veszélyezteti. Ennek leszállítása, országos egyöntetüsitése, egységesítése képezi az 0 M Sz E mai legsürgősebb törekvését, amely mellett az élvezeti szesz adó emelése szükséges, ami a szesz gazdasági fontosságát nem veszélyezteti, mert a szesz viszont adó kedvezménynyel fokozott mértékben ienne alkalmazható ipari célokra, 2. megvilágította a helyzetet a szesz ellenes mozgalom szempontjából, amely addig, mig minden szeszfogyasztás ellen küzd, a szőlőszet ártalmára van, ezért e mozgalmat is csak a pálinka élvezet korlátozására kellene irányítani. 3. a bor értékesítési viszonyok általános javítása képezi végre a szőlősgazdák legsürgősebb törekvését, mi elérhető borkiállítások rendezése, borvásárok fel
