Gazdák Lapja, 1904. november (3. évfolyam, 45–48. szám)

1904-11-18 / 47. szám

4-ik oldal. GAZDÁK LAPJA nov. 18. dasági érdekeik rovására, áruba bocsátották szálas takarmánykészleteiket abban a reményben, hogy ta­karmányszükségleteiket annak idején állami hozzájá­rulással olcsóbb árakon fogják beszerezni. A földmi- velésügyi miniszter, a dologról értesülvén, hnost fel­hívja az összes közigazgatási hatóságokat, hogy alkal­mas módon világosítsák fel a kisgazdákat ez eladás­sal járó súlyos következményekről és figyelmeztessék őket, hogy az ilyen gazdáknak a tél vagy tavasz fo­lyamán esetleg bekövetkezhető takarmányszükségle­teik pótlására irányuló kérelmei föltétlenül el fognak utasíthatni. = Szarvasmarha-dijazás. Máramarosmegye gaz­dasági egyesülete Hosszumező községben szarvas- marha-dijazást tartott, melyen 42 államdij osztatott ki. A földmivelésügyi miniszter a folyó télen a Mára- marosban tartandó népies gazdasági előadások költsé­geire a gazdasági egyesületnek 500 korona segélyt engedélyezett. = Borvásár Gyöngyösön. A „Hevesmegyei Gaz­dasági Egyesület“ kezdeményezésére a m. kir. föld- mivelésügyi miniszter és Gyöngyös város támogatásá­val Gyöngyösön november 29. és 30-án borvásár tar- tatik, amely elé országszerte nagy érdeklődéssel néz úgy a termelő, mint a borkereskedő közönség. Máramarosmegye legeltetési viszonyai. A földmi­velésügyi miniszter elrendelte, hogy Máramarosvár- megyében a legeltetési viszonyok vizsgálat alá vétes­senek s a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényben meghatározott okszerű legeltetés megho­nosítása érdekében a már meglévő legelő-rendtartások átdolgoztassanak. A miniszter elrendelte, hogy az ezen ügyben teendő intézkedések egy értekezleten megálla- pittassanak és egyúttal a vármegyei gyümölcstenyész­tés és fejlesztés is tárgyaltassék. Birtokvétel. Fényes Sándor sárközujlaki birtokát 64120 koronáért megvásárolta Schaurek Jarosláv sár­közi uradalmi múkertész, viszont Fényes Sándor meg­vette Schaurektől sárközujlaki birtokát 32 ezer koro­náért. Az üzletet Szigeti József szatmári ügynök közvetítette. — Hausse a cukorpiacon. A cukoriparosok nem­zetközi statisztikai egyesületét (Internationale statis­tische Vereinigung der Zuckerindustriellen) körkérdést intézett az összes európai cukorgyárakhoz a répater­més eredményéről. A beérkezett anyag összeállításá­ból az a megdöbbentő tény derűit ki, hogy az idei cukorrépa-termés egy ötöddel kisebb, mint a múlt évi termés. A cukortermelés e nagymérvű csökkenésének hire a cukorpiacon rohamos hausse-mozgalmat idézett elő. A rohamos áremelkedés természetesen nem az effektiv-kereslet eredménye, hanem minden piacon nagy spekulációs vételek történtek. A belföldi finomit- vány árai természetesen követik a nyerscukor emel­kedő irányzatát, bár egyelőre csak lassúbb menetben. A finomító-gyárak teljesen tartózkodnak az eladástól, minthogy az ugrásszerű áremelkedés visszariasztja őket. Ami a folyó kampányt illeti, a nyerscukor és a vegyes gyárak természetesen óriási nyereséget fog­nak elérni. A finomitó-gyárak helyzete, amennyiben nyerscukor — szükségletüket jó eleve olcsó árakon nem biztosították, kevésbbé kedvező, minthogy a nagy ver­seny a finomitási hssznot nagyon leszorította. Ä jövő kampányra előreláthatólag jelentékenyen nagyobb ré­patermelésre van kilátás, mivel a magas cukorárak mellett a répatermelés jövedelmezőbbnek ígérkezik a gabonatermelésnél. Ny üt rovat. KÉRDÉS. Mütrágyázási kísérletek. (4. felelet a 19. sz. kérdésre.) Tisztelettel értesítem, miszerint a hozzám kísérletezés végett f. év tavaszán elküldött műtrágyát gebei homokszőlő telepemen használtam fel és különösen a fehér műtrágya után igen jó eredményt tapasztaltam; kérem velem tudatni, hogy a fehér mű­trágyának méter mázsáját, esetleg egy waggonnal, mily áron vehetném meg. Nagy-Károly 1904. nov. 7. Dr. Seriy Gusztáv. Fenti sorokra készséggel adva meg a felvilágo­sítást, jelezzük, hogy kérdésttevö Rázsó Imre tanár ur megbízásából a Hungária műtrágyagyártól kísérleti célra 100 kg. szuperfoszfátot, 40 kg. csilisalétromot és 60 kgr. 40%-os kálitrágyasót kapott. Ezek közül fe- hérszinü a csilisalótrom, melynek ára ma 15—16% lé- genytartalommal 29 kor. métermázsánként zsákkal együtt, elogysuly tisztasuly gyanánt, bpesti vasúti ál­lomáson értve. Az ár azonban változik. Megrendelést szívességből mi is közvetítünk. Szerk. írodaiom. „Köztelek Zsebnaptár“ !905.-re. Rubinok Gyula és Szilassy Zoltán 0. M, G. E. titkárok szerkesztésé­ben immár 11-ik évfolyama jelent meg a „Köztelek Zsebnaptárának. Tartalma ezúttal is bő és változatos-. A naptár állandó tanácsadója óhajt lenni a gazdák­nak a gyakorlati gazdálkodás terén s igyekszik hoz­záférhetővé tenni a gazdasági tudomány minden ágá­ban mutatkozó haladás eredményeit. Az egyes rovatok a leghivatottabb szakírók tollából kerülnek ki. Folyó évben különösen az állat értékesítésre és növényter­melésre vonatkozó részében van sok hasznos és uj tudnivaló. Külön rovata foglalkozik továbbá az állat- tenyésztés, a tejgazdaság, a takarmányozás, a szőlő- mivelés és borászat, a gyümölcsborkészités, a gazda­sági technika és gépészet, az építészet, végül a gaz­dasági üzlet minden ágával. Részletesen ismerteti a legújabb gazdasági vonatkozású törvényeket és sza­bályrendeleteket. Kiegészíti a naptárt egy praktikus és minden tekintetben bevált jegyzék napló. A naptár­nak legfőbb célja az, hogy az országban fölös szám­mal elterjedt idegen s kivált németnyelvű ily fajta kiadványokat kiszorítsa. Ezt a célt tekintve a Zseb­naptár évről-évre fokozódó népszerűségét jórészt már sikerült is elérni. Az ízléses kiállítású s praktikus be­rendezésű naptár 3 K 50 fillérért bármely könyvke­reskedés utján megszerezhető. Hasznos tudnivalók. Szövetkezetek vásározási joga. A kereskedelmi miniszter 29592—1904. sz. határozatával kimondotta, hogy a termelő- és értékesítő szövetkezeteket, mint iparüzőket, szintén megilleti az :884. évi XVII. t.-c. 50. §-ában minden iparosnak biztosított az a jog, hogy az ország bármely helyén tartott országos vásárokon saját, vagy mások iparkészitményeit esetleg megbízot­taik által is eladhassák.

Next

/
Thumbnails
Contents